további önkéntes pénztári hírek további önkéntes pénztári hírek

Csillagok háborúja? - Pénzpiaci összefoglaló 2017. III. negyedév

Látva az Amerikai Egyesült Államok és az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökeinek közelmúltbéli egymáshoz intézett üzenetváltásait félő, hogy George Lucas űreposzának egy meg nem írt fejezetéhez közelítünk. A szakértők ugyan egyértelműen úgy foglalnak állást, hogy senkinek nem érdeke igazából a kialakult helyzet valódi katonai konfliktussá alakítása, az előzmények és az érintettek habitusa alapján azért mégsem neveznénk teljesen kockázatmentesnek a fennálló állapotot. A magunk részéről csak remélni tudjuk, hogy sikerül diplomáciai úton rendezni a nézeteltéréseket és higgadt mérlegeléssel megtalálják a közös nevezőt az érintettek. Mindaddig a befektetési piacok számára egy újabb illetve egy újra felerősödő kockázatként jelenik meg ez, amiről a piaci szereplők mintha nem is akarnának tudomást venni. Jelenleg az a trendi, hogy minden valamirevaló esést/korrekciót megvesznek a befektetők.

Egy jó példa a jelenlegi helyzet rendkívüliségére: szeptember közepén 100 éves (!) állampapírt bocsátott ki Ausztria 2,11%-os hozamon (a 30 éves osztrák államkötvény hozama jelenleg 1,52%). Olybá tűnhet, hogy mára eljutottunk abba a fázisba, amikor semmi sem drága. A kérdés azért ott lóg a levegőben: vajon meddig tarthat ez még így?

A BUX index a nyár közepi megtorpanás után újra felfelé kapaszkodik, az év elejétől már 20%-os teljesítményt tud felmutatni. Az állampapírpiacon is tovább tart a lendület, a hozamok csökkenése tovább tolja felfelé az állampapírok árfolyamát. Mindez persze már a jövőbeli megszerezhető hozam kárára történik, de az majd csak a jövőben lesz érdekes:

A részvényindexek közel a közép-kelet európai régió teljesít jobban, mint a fejlett indexek. BUX április végéig még lemaradó volt, mára viszont már kezdi beérni a CETOP indexet.

Miután a forint árfolyama a dollárhoz képest mintegy 12%-kal tudott erősödni az év eleje óta, így a forintban számolt részvénypiaci indexek más eredményt mutatnak. Az MSCI index dollárban számolt ezévi teljesítményét gyakorlatilag lenullázta a forint dollárral szembeni erősödése:

A forint árfolyama az eurohoz képest mindeközben nem változott érdemben:

A hazai tőzsdeindex vezető papírjai közül az M-Telekomot leszámítva kifejezetten jó teljesítményt mutatnak:

Pénztárunk választható portfoliói ezen időszakban - a harmadik negyedév végéhez közeledve – az alábbi teljesítményt mutatják:

Benchmark (referenciahozam) Befektetési eredmény (hozam)
Önkéntes pénztári portfolió I. n.éves II. n.éves III. néves* éves* I. n.éves II. n.éves III. néves* éves*
A - pénzpiaci 0,09% 0,02% 0,09% 0,20% 0,43% 0,52% 0,11% 1,06%
B - vegyes 0,86% 2,27% 2,58% 5,82% 1,52% 1,21% 1,62% 4,41%
D - fokozott részvényhányadú 2,02% 2,61% 3,04% 7,86% 2,03% 2,88% 3,08% 8,20%
R - reálhozamot megcélzó 0,67% 1,23% 1,13% 3,06% 0,42% 0,38% 0,71% 1,52%
H - emelt részvényhányadú 0,79% 2,05% 2,75% 5,68% 0,81% 2,35% 2,75% 6,02%

* nem végleges, szeptember 21-i állapot szerint

további önkéntes pénztári hírek további önkéntes pénztári hírek

„Sell in May and go away” - Pénzpiaci összefoglaló 2017. II. negyedév

A közkeletű tőzsdei bölcsesség - „Adj el májusban és menj messzire” - szerint a nyári hónapokban a tőzsdék gyengén szerepelnek, merthogy a brókerek (is) szabadságra mennek nyáron, s előtte zárják a pozícióikat és csak a nyári szabadságról visszatérve várható újra élénkülés a piacokon.

A Dow Jones Ipari Átlag (az Amerikai Egyesült Államok 30 meghatározó vállalatának részvényéből képzett indexre ugyanis a statisztikusok – akik közismerten minden csalárdságra képesek - kimutatták, hogy 1950 óta az a májustól októberig tartó félévben mutatott 0,3%-os növekedéssel szemben a novembertől áprilisig tartó másik féléves periódusban 7,5%-os növekedést mutatott. A mondás igazságtartalmához annyit, hogy eredetileg az angol arisztokrácia körében forgott közszájon a „Sell in May and go away, and come on back on St. Leger's Day”, ami annyit tett, hogy a tehetősek a nagyvárosi hőséges nyári hónapokat inkább a vidéki birtokaikon igyekeztek átvészelni, s onnét csak ősszel érkeztek vissza.

A magyar tőzsde (BUX index) elmúlt 15 év teljesítményét tekintve semmi szignifikáns adat nem látszik az idézett mondás honi érvényesülésére. Akár a valóban egyre kibírhatatlanabbul meleg nyári hónapokat (június-augusztus), akár a tágabb értelemben vett májustól októberig terjedő időszakot vesszük alapul.

Az előbbi esetben a június-augusztusi 3 hónapos időszak teljesítménye 8 : 6 arányban meg is haladta az egész éves teljesítmény 1/4-ét, azaz inkább ez volt a jobb időszak.

A féléves osztás szerint a májustól októberig terjedő 6 hónapos időszak teljesítménye igaz más évenkénti megoszlásban, de ugyanígy 8 : 6 arányban meghaladta az egész éves teljesítmény felét.

Ezek szerint a magyar tőzsde másképp viseli a nyári hőterhelést, mint az amerikai „kollégája”, vagy az is lehet, hogy napjaink magyar arisztokráciája reagál másképp minderre. Egy biztos, önmagában egy ilyen bölcselet ismerete nem tesz bennünket gazdagabbá.

Az elmúlt időszak piaci folyamatairól a szokásos grafikonjaink:

A BUX index március vége óta újra lendületesen emelkedni tudott, s immár 12%-os emelkedést mutat az év eleji értékéhez mérten. Az állampapírpiacon nincs különösebb változás, rövidtávon minimális a hozamlehetőség, a hosszabb futamidőtartományban lehet már csak érdemi kamatot realizálni. Az inflációs várakozások ugyanakkor az ebben rejlő lehetőségeket árnyalják immár:

A részvényindexek közel hasonló teljesítményt mutatnak, közülük a CETOP felülteljesítése lóg csak ki, a BUX az április végi lemaradását időközben ledolgozva felzárkózott a nemzetközi indexekhez.

Miután a forint árfolyama a dollárhoz képest számottevően erősödött (az euro-dollár keresztárfolyam változásának köszönhetően) így a forintban számolt részvénypiaci indexekhez mérten a BUX felülteljesített:

A forint árfolyama jól tartja magát, az eurohoz mérten szinte semmit nem változott, a dollárhoz képest pedig közel 6%-ot erősödött az elmúlt félévben:

A hazai tőzsdeindex vezető papírjai az Mtelekom-ot leszámítva erősödtek (megjegyzés: az Mtelekom 5%-os osztalékhozamát figyelembe véve az is tartotta magát):

Pénztárunk választható portfoliói ezen időszakban - a félév végéhez közeledve – az alábbi teljesítményt mutatják:

Benchmark (referenciahozam) Befektetési eredmény (hozam)
Önkéntes pénztári portfolió I. n.éves II. n.éves* Féléves* I. n.éves II. n.éves* Féléves*
A - pénzpiaci 0,09% 0,01% 0,10% 0,43% 0,58% 1,01%
B - vegyes 0,86% 2,81% 3,69% 1,52% 2,05% 3,60%
D - fokozott részvényhányadú 2,02% 3,26% 5,35% 2,03% 3,65% 5,75%
R - reálhozamot megcélzó 0,67% 1,46% 2,15% 0,42% 0,72% 1,14%
H - emelt részvényhányadú 0,79% 2,83% 3,64% 0,81% 3,25% 4,09%

* nem végleges, június 22-i állapot szerint

további önkéntes pénztári hírek további önkéntes pénztári hírek

Csiki-csuki állapot – 2017. I. negyedéves összefoglaló

A tavalyi amerikai elnökválasztás utáni eufórikus hangulat egészen az idei év elejéig kitartott, aztán március elején bizonytalanná kezdtek válni a dolgok. Az, hogy az USA már kamatemelési fázisba került, óhatatlanul kihat a globális kötvénypiacra, így a honira is. A magyar részvénypiacon is elfogyni látszik a lendület, persze korrekciók mindig is voltak, és nyilvánvalóan a jövőben is lesznek, a mérték a kérdés, illetve, hogy ez az alaptrendet hogyan befolyásolja.

Ha jellemezni akarjuk a kialakult helyzetet, olyan csiki-csuki állapotról beszélhetünk, s ezzel véletlenül sem az épp zajló sörös sztorira akarunk utalni, hanem arra, hogy kezd csiklandóssá válni a befektetők lába alatt a talaj. A pénztáraknak is meg kell küzdeniük ezzel a helyzettel, amikor is a biztonságosnak vélt állampapír befektetések már alig hoznak hozamot, azaz kockázatosabb vizeken kell megkeresni/megtalálni a hozamokat.

A mögöttünk hagyott sok jó év után óhatatlanul megnő a lehetősége egy kedvezőtlenebb év bekövetkeztének, de azért bízunk benne, hogy csak pillanatnyi megállásról van szó, s a befektetési piacok ismét a szebbik arcukat fogják felénk fordítani.

A piaci folyamatokról a szokásos grafikonjaink:

A hazai BUX index március végére leadta az addig elért teljesítményét, az állampapírpiaci indexek pedig nulla közeli, sőt negatív eredményt mutatnak.

A hazai részvénypiac a nemzetközi részvénypiacokkal való összemérésben egyértelműen alulteljesítő volt a maga nulla körüli teljesítményével, ezzel szemben a régiós index (CETOP) nagyon jól teljesített.

Miután a forint árfolyama erősödött mind az eurohoz, mind az USD-hez mérten, a forintra átszámított hozamokban valamivel árnyaltabbak a teljesítmények:

A forint árfolyama az eurohoz mérten 1%-ot, a dollárhoz mérten 3%-ot erősödött az évből eddig eltelt időszakban:

A hazai tőzsdeindex vezető papírjai közül egyedül a Richtertől futotta érdemi árfolyamnövekedésre:

Pénztárunk választható portfoliói ezen időszakban - a negyedév végéhez közeledve – az alábbi teljesítményt mutatják:

Benchmark (referenciahozam) Befektetési eredmény (hozam)
Önkéntes pénztári portfolió I. néves* I. néves*
A - pénzpiaci 0,06% 0,10%
B - vegyes 0,75% 0,89%
D - fokozott részvényhányadú 2,08% 1,80%
R - reálhozamot megcélzó 0,92% 0,71%
H - emelt részvényhányadú 0,50% 0,17%

* nem végleges, március 24-i állapot szerint

további egészség- és önsegélyező pénztári hírek további önsegélyező pénztári hírek

Változások kora

A jegybankok elmúlt évekbeli extrém pénzkibocsátása – amit a 2008-as gazdasági válságból történő mielőbbi kilábalás célzatával hajtottak végre – a kamatkörnyezet jelentősen átalakulását eredményezte. Ez mára már oda vezetett, hogy némely fejlett piacokon az állampapír befektetések negatív jövőbeli hozammal forognak, azaz egy befektető úgy vásárol állampapírt, hogy az azért a lejáratkor visszakapott összeg kevesebb lesz, mint amit azért a megvásárlásakor fizetett. Nem vitás, hogy ez a helyzet nem nevezhető megszokottnak. Hogy ez meddig fog így maradni, azt a jövő fogja majd eldönteni, mindenestre tényként szögezhetjük le, hogy a kialakult helyzet sem piacidegen, hiszen azt a piac kereslet-kínálati viszonyai eredményezték. Ez a fajta környezet a pénztárakat, mint intézményi befektetőket is kihívás elé állítja, hiszen a „hozaméhség”, azaz a korábbi időszakokban elért nominális hozamok elérése/megtartása egy ilyen környezetben a korábbiaknál nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot feltételez, ami bizonyos mértéken túl nem feltétlenül indokolt. Merthogy a piaci szereplők kockázatvállalási hajlandósága emelkedése óhatatlanul piaci anomáliákhoz szokott vezetni, s ezeket jó szokás szerint a kijózanodás fázisa szokta követni.

Egy ilyen időszakban felértékelődnek a befektetési alternatívák járulékos hozadékai, melyek közül az elsők között vehetjük számításba az önkéntes pénztári befizetések utáni 20%-os mértékű adójóváírási lehetőséget. Hogy ez mennyire így van, azt az önsegélyező pénztárunkba beérkezett adójóváírási összegek dinamikája is alátámasztja:

Természetesen ezek a volumenek az előző évi egyénileg vállalt/teljesített befizetéseknek a hozadékai, viszont ha figyelembe vesszük, hogy a kérdéses időszakban mintegy 30%-kal emelkedett a pénztártagjaink létszáma, akkor mindenképp látványos a tagdíjfizetési hajlandóság növekedése. Az ügyfélkörünkből ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy éves akár 150 ezer Ft-os adójóváírási összegért érdemes takarékoskodni, ráadásul annak céljai sok esetben egyértelműen előre prognosztizálhatók. Az önsegélyező és egészségpénztárak által finanszírozható kiadások palettája ráadásul 2016-ban is bővült.

Az év elején hatályossá vált jogszabályi változások lehetővé tették, hogy az egészség- és önsegélyező pénztári feladatokat is elláthassák a „vegyes”, azaz egészségpénztárként és egyúttal önsegélyező pénztárként is funkcionáló intézmények. A jogszabályváltozásra mi is reagáltunk, s az addigi elkülönített tevékenységet ellátó, elkülönült intézményként funkcionáló egészségpénztárunkat és önsegélyező pénztárunkat egybeolvasztottuk.

Ennek hatására a szolgáltatási palettánkban megjelent az egészségügyi ellátások finanszírozása is, ami az idei évben immár mintegy 7%-os részarányt tesz ki az összes szolgáltatási volumenből.

A fenti ábrán az is jól nyomon követhető, hogy a gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások finanszírozási jogcímei 2014-től kezdve évről-évre egyre dominánsabbá váltak. Csak az idei évet tekintve a szolgáltatások megoszlása az alábbi arányokat mutatja:

A hangsúlyeltolódást az esetenkénti szolgáltatási összegek átlagos összegének a változása is megmutatja:

Fenti táblázatból kiolvasható tehát, hogy míg pl. a születési támogatásként kifizetett átlagos szolgáltatási összeg a 2010-es 308 ezer Ft-ról 2016-ra 716 ezer Ft-ra, azaz 132%-kal emelkedett, addig a gyógyszervásárlásra fordított átlagos összeg a 2010. évi 15 ezer Ft-ról „csak” 23 ezer Ft-ra, azaz 54%-kal bővült.

A 2017-es évtől a munkáltatók kafetéria juttatási lehetőségei feltételei újfent változni fognak, ami vélhetően újfent hatással lesz a pénztári befizetések jogcímmegoszlására. Ez várhatóan a teljes önkéntes pénztári ágazatot kedvezőtlenül fogja érinteni, hiszen új lehetőségek is megjelennek a kafetéria juttatások között, de várakozásunk szerint ez tovább fogja növelni a pénztári ügyfélkör tudatosságát és felismerve a kínálkozó lehetőségeket tovább fogják növelni a pénztári befizetéseiket. Ehhez igyekszünk a költséghatékonyságunkat megtartani illetve lehetőség szerint tovább javítani, hogy a pénztári megtakarításban rejlő addicionális lehetőségek minél inkább a tagságunk javát szolgálhassák.

vissza a lap tetejére vissza a lap tetejére