további önkéntes pénztári hírek

A 2011-es adóbevallás pénztári vonatkozásai

Pénztárainknak a jogszabályi előírások szerint január 31-éig kell postázniuk a 2011-es befizetések utáni adójóváírási lehetőség érvényesíthetőségének alapbizonylatául szolgáló adóigazolásokat. A személyi jövedelemadó bevallására szolgáló 1153-as nyomtatványon ezt a 1153-02-es lapon kell feltüntetni.

Az alábbiakban egy példán keresztül adunk segítséget az adóbevallás kitöltéséhez:

Tételezzük fel, hogy Minta Pintyőke pénztártagunk gondolva a nyugdíjas éveire, 2011-ben 500 ezer Ft-ot fizetett be az önkéntes nyugdíjpénztárunknál vezetett számlájára. Munkáltatójától is kapott havi 12 ezer Ft munkáltatói hozzájárulást, de ezt az adóbevallásban nem kell szerepeltetnie. A nyugdíjpénztár adóigazolása eszerint 500 ezer Ft-os befizetésről kerül kiállításra, ami után 2011-ben 20%-os adójóváírásra vált jogosulttá. Ezt a 100 ezer Ft-os összeget a bevallás 132. sorában kell feltüntetnie.

Ügyfelünk a nyugdíja biztonsága mellett a gyógyszerkiadásai finanszírozásában is él az önkéntes pénztári befizetések adójóváírási lehetőségével, ezért az önsegélyező pénztárunknak is tagja, ahol a gyógyszerszámláit folyamatosan elszámolja. Ezek finanszírozására 2011-ben 100 eFt-ot fizetett be önsegélyező pénztárunkba, s erről ugyancsak adóigazolást kapott. Az utóbbi 100 eFt befizetése után az SZJA bevallásban a 133. sorban tüntetheti fel annak 20%-át, azaz 20 ezer Ft-ot. Összességében tehát 120 ezer Ft adójáról rendelkezhet, amit a 138. sorban állíthat be az adóbevallásába.

A bevallás 139. sorában kell megadnia, hogy melyik pénztári számlájára kéri vissza ezt a 120 eFt-ot az adóhatóságtól (a NAV-tól). Ha elektronikus formában készíti el a bevallást, akkor elegendő a választott pénztár adószámát beírnia ide, s ezalapján a pénztár nevét és bankszámlaszámát a nyomtatvány kitöltő program automatikusan megjeleníti. Nevezett személy választhat, hogy a két pénztár közül melyik pénztárba kéri az adójóváírását, hiszen mindkettőbe volt befizetése.

A 1053-02-es lapon a C mezőben a 144 sorban lehet megadni, ha valaki időközben már nyugdíjszolgáltatás okán megszüntette a tagságát, ezesetben az adójóváírás kiutalása közvetlenül a jogosult személy bankszámlájára/postacímére fog megtörténni. Fontos viszont, hogy ez a lehetőség csak a nyugdíjszolgáltatásban részesültek számára áll fenn, ha valaki a várakozási idő letelte jogán szüntette meg a tagságát a pénztárban, az adójóváírásra jogosulatlanná válik. Ő a bevallásában emiatt nem is rendelkezhet az adójáról.

A 145. sorban lehet feltüntetni, ha valaki 2020. előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt. Az ő esetükben ugyanis a 100 eFt-os adójóváírási összeghatár 130 ezer Ft, több típusú pénztárban együttesen 120 eFt helyett pedig 150 eFt.

A 2011-es adóbevallásban egy új jogcímen is szert lehet tenni adójóvíárásra, nevezetesen azoknak, akik magánnyugdíjpénztári tagságukat visszalépéssel megszüntették és a tagi kifizetésük (a reálhozamuk és a tagdíjkiegészítésük) összegét önkéntes nyugdíjpénztári számlára utaltatták. Esetükben ugyancsak 20%-os adójóváírás érvényesíthető max. 300 ezer Ft összegben. Az adóbevallásban ezt ugyanitt – a 1053-02-as lapon - lehet feltüntetni, példaként egy 300 ezer Ft-os reálhozam összeg után ekként (300.000 x 20%=60.000 Ft):

Az adójóváírást az adóhatóság a bevallás benyújtását követő 30. napig (de legkorábban márciustól) köteles teljesíteni, amennyiben az adózónak nem áll fenn tartozása. Az adójóváírások március elejétől érkeznek be folyamatosan a pénztárba, az összegek levonás nélkül kerülnek jóváírásra a tagok számláin.

Az adóköteles pénztári kifizetések esetén a pénztár a kifizetés megtörténtével egyidejűleg állít ki kifizetői igazolást, aki ilyen jogcímű kifizetésben részesült az év során, ezen igazolásban szereplő adatok szerint kell az ebből származó jövedelmét a bevallásban feltüntetnie a pénztár, mint kifizető által levont adóelőleggel együtt. Erre a 1153-as nyomtatvány 4. sora (más nem önálló tevékenységből származó jövedelem) szolgál. A d. oszlopba kerül a szuperbruttósított jövedelemösszeg, az a. oszlopba annak az alapja (1,27-ed része). A pénztár által a kifizetéskor levont adóelőleg összegét a 1153-B lap 55. sorában kell a munkáltató által levont adóelőleg összegével összevontan feltüntetni.

Az ezen adóköteles kifizetésekkel összefüggő 27%-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettséget a 1153-09-es lapon kell feltüntetni a 287. sorban. Az eho megfizetési kötelezettsége a tagra hárul, a megfizetett eho-t a 294. sorban kell szerepeltetni.

további önsegélyező pénztári hírek

2012-től változik a táppénz és munkanélküli ellátás elszámolhatósága!

Tájékoztatjuk a pénztártagokat, hogy a pénztár 2011. december 15-ei küldöttközgyűlési döntés miatt 2012-től változik a pénztár szolgáltatási szabályzata. Ezen változásra kívánjuk felhívni figyelmüket:

Táppénz ellátás miatt kieső jövedelem pótlására (A1) pénztárunk napi 2000 Ft, munkanélküliség miatt kieső jövedelem pótlása (A4) jogcímen pedig napi 1000 Ft normatív támogatást nyújtott. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete iránymutatása alapján a későbbiekben ezen szolgáltatásokra a jövőben nem adhatunk előre meghatározott összeget, hanem a ténylegesen jelentkező kieső jövedelem alapján nyújthatunk szolgáltatást. Ennek meghatározása a pénztárnak és a pénztártagoknak is többlet feladatot eredményez. A pénztár által elfogadott szolgáltatási szabályzat értelmében a táppénzes papír, illetve a munkanélküliséget igazoló dokumentum mellé ezentúl egy büntetőjogi nyilatkozatot is csatolnia kell a pénztártagnak, melyben nyilatkozik, hogy a ténylegesen kiesett jövedelme eléri-e a pénztár által meghatározott összeget. Ennek a nyilatkozatnak a hiányában csak akkor nyújthatunk szolgáltatást, ha a jövedelemkiesés konkrét összege megállapítható a benyújtott dokumentumokból.

Büntetőjogi felelőségi nyilatkozat kieső jövedelem pótlására szolgáltatásokhoz

2012-ben a szolgáltatásokkal kapcsolatban nincs egyéb változás, vagyis a korábban meghatározott jogcímeken lehet kifizetéseket igényelni. Az egyéni befizetések után járó adó-visszatérítés mértéke is változatlanul 20% lesz, aminek felső határa 100.000 forint, 2020.jan. 1-je előtt betöltött nyugdíjkorhatár tekintetében pedig 130.000 forint. Változik azonban a munkáltató terhe a pénztárba utalt hozzájárulás után, az eddigi 19,04%-ról jövőre 30,94%-ra nő a teljes teher annak következtében, hogy ezután a személyi jövedelemadó mellett egészségügyi hozzájárulás megfizetésére is kötelezett.

további egészségpénztári hírek

Változó jogszabály – 2012-től sporttevékenység nem számolható el!

Az év végi jogszabály alkotási dömping az egészségpénztári szolgáltatásokat is elérte, és ennek következtében a jövő évtől több szolgáltatás is kikerül a lehetőségek közül. Az Országgyűlés által 2011. november 21. napján elfogadott egészségpénztárakat érintő törvény módosításai alapján 2012. január 1. napjától az egészségpénztár nem nyújthatja tagsága részére az alábbi szolgáltatásokat:

I. az adómentesen igénybe vehető szolgáltatások közül:

• fürdőszolgáltatás
• egészségügyi és gyógyüdülés
• sporttevékenység

II. az adókötelesen igénybe vehető szolgáltatások közül:

• rekreációs üdülés
• életmódváltozást elősegítő szolgáltatás (méregtelenítő kúra, léböjtkúra, preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére, fogyókúraprogram)

A fenti szolgáltatási körben 2011. december 31. napjáig igénybe vett szolgáltatások 2012. június 30. napjáig fizethetőek ki a pénztárból. Vagyis olyan számla fogadható el 2012-ben, ami 2011.12.31-éig ki lett állítva.

Ezek közül a legmegdöbbentőbb a sporttevékenységek utáni elszámolhatóság megszüntetése. Az egészségmegőrzést valójában szolgáló sport már nem először kerül hátrányos helyzetbe. Először a sporteszközök adókötelezettsége vetette vissza a sport iránti elszámolhatóságot. Később a sporttevékenységre adható keretösszeg, mely a minimálbér erejéig adott lehetőséget a sportolásra. Azonban ezek az intézkedések még nem térítették el teljesen a sportolni vágyó egészségpénztári tagokat. Azonban a mostani jogszabály módosítás olyan társadalmi következményeket is okoz, aminek következményeit a jövőben kamatostul fizetjük vissza.

A 2010-es évben az egészségpénztári tagok sporttevékenységre fordított elszámolt szolgáltatása meghaladta a kétmilliárd forintot. Az idei évben bevezetett és három banknál már forgalomban lévő Széchenyi Pihenő Kártya bizonyos része ugyan felhasználható úgynevezett szabadidős tevékenységre, de ezek felhasználhatósága, illetve a munkáltatók általi bevezetése/elfogadottsága bizonytalan. Az üdülésre és fürdőszolgáltatásra a pénztártagság kisebb hányada tartott igényt, így az nem érinti olyan drasztikusan a pénztártagokat, azonban ezeknek a megszűnése is negatív üzenetet hordoz magában. Minden olyan lépés, mely az egészségünk megőrzését nehezíti nem csak egyéni áldozatvállalásokat követel meg, de az ország amúgy is eléggé siralmas egészségügyi helyzetét rontja.

további magánpénztári hírek

Jaj a legyőzötteknek!

A kormányzat tegnap – 2011.12.15-én - napvilágot látott szándéka szerint végérvényesen megoldja a januárban a magánnyugdíjpénztári maradás mellett szándéknyilatkozatot tett 97 ezer fős megmaradt tagság dilemmáját. Az alig egy éve kialakított, akkor törvényben rögzítetten átmeneti időre, 2012. decemberéig a nyugdíjbiztosítási alap javára átirányított egyéni nyugdíjjárulék bevételeket végérvényesen az alap bevételéül rendeli. Ezzel lehullt a lepel, s nyilvánvalóvá vált az eredet szándék, nevezetesen, hogy a magánnyugdíjpénztári szektor illetve annak tevékenysége nemkívánatossá nyilváníttatott. A jogalkotó szándéka összességében ismert, amire szerény jogi ismeretek birtokában is nehéz azt mondani, hogy nem erőfölénnyel való visszaélés lenne. Akik januárban az állami nyugdíjra való jogosultság elvesztése veszélyével is dacolva az egyéni öngondoskodás eszménye mellett döntöttek, vették a fáradságot és nyilatkozatot tettek erről, most azzal szembesülhetnek, hogy minden ellentételezés nélkül veszik el tőlük a nyugdíjuk fedezetéül szolgáló egyéni járulékukat.

A jogi helyzet furcsaságát erősíti, hogy ugyancsak az időközbeni jogszabályváltozások következtében eddigi véleménynyilvánítás hiányában 2012. január elsejével hatályát veszti a magánnyugdíjpénztári megtakarítások államosítását támadó valamennyi alkotmánybírósági beadvány. Az újévtől hatályba lépő alkotmánybírósági törvény értelmében ugyanis minden korábbi folyamatban lévő, le nem zárt ügy törlésre kerül.

Hogy mi lesz az érintettek megtakarításával, s egyáltalán a magánnyugdíjpénztárakkal, egyelőre nem tudni. Mindenesetre a kormány a mostani döntésével újfent egyértelműen kinyilvánítja, hogy ki az úr a háznál, s akinek nem tetszik… De pénztárunkat mindez érdemben már nem nagyon érinti, hiszen az elsők között láttuk be, hogy miről is szól a történet. A magánágazatunk végelszámolása lassan a végéhez közeledik, a tagságukat megtartók közül is immár alig félszáz tag megtakarítása vár arra, hogy a végelszámolás lezárultával az általuk választott társpénztár felé átutaljuk. Erre várhatóan 2012. elején fog sor kerülni, miután megkapjuk ehhez a PSZÁF jóváhagyását. A magánpénztárunk vagyona teljes egészében rövid állampapírban kamatozik, így nem hagyott rajta nyomot az időközben kibontakozott kedvezőtlen befektetési környezet sem, sőt tovább gyarapítottuk azt. Ez abban az esetben lehet érdekes, ha újabb forduló következik immár a maradtak esetében a visszalépésre illetve a reálhozamra való jogosultságra. Merthogy ez sem kizárt.

A történetben ami a legelszomorítóbb az a furmányosság, s ráadásul ez óhatatlanul felesleges költségeket terhelt nem csak a szektorra, de a rendszer egészére is.