további egészség- és önsegélyező pénztári hírek további önsegélyező pénztári hírek

A demokrácia útján

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári intézményi formát a joglakotók 1993-ban úgy alkották meg/alakították ki, hogy az azok ügyfélkörét képező pénztártagok nemcsak befektetők, hanem egyúttal tulajdonosai is a saját pénztáruknak. A rendszerváltó honatyák ezzel a tulajdoni formával szándékoltan arra igyekeztek ösztökélni az embereket, hogy a társadalmi aktívitás akkoriban megpezsdült időszakában a jogi szabályozás keretei között alkossanak befektetői közösségeket, s önkomrányzati elven, azaz a saját maguk által kialakított stratégiák, üzletpolitikák keretei között éljenek eme támogatott megtakarítási forma előnyeivel, lehetőségeivel.

Nem véletlenül alakult abban az időszakban mintegy 400 pénztár, akik közül mára nagyságrendileg tizedannyian maradtak, az eltelt időszak során végbement egyesülések, megszünések okán. Ez természetes velejárója egy piaci szegmens evolúciójának, a mérethatékonysági kritériumok változásának, a környezetváltozáshoz való alkalmazkodó képesség differenciáltságának, amit az élet minden területén ugyanígy megfigyelhetünk és megtapasztalhatunk.

A kialakított tuljadonosi forma mindmáig megmaradt úgy, ahogy anno a döntéshozók kitalálták ezt, vagyis ma is a pénztártagok a tuljadonosai a pénztáraknak, a saját pénztáruknak, megtakarításuk nagyságától függetlenül. Az 1 tag=1 szavazat elve érvényesül a döntéshozó legfőbb szerv, a közgyűlés (illetve küldöttközgyűlés) működésében. Ez abszolút demokratikusnak mondható, hiszen ezáltal minden tag beleszólhat a saját pénztára működésébe, megválasztható annak vezetésébe, illetve részt vehet a vezetősége megválasztásában, hozzávetőlegesen ugyanazon elven, mint ahogy az országgyűlési képviselet esetében.

Egy bizonyos taglétszám (egyenlő ügyfélkör) elérése felett természetesen praktikus korlátai adódnak a döntéshozatali mechanizmus gyakorlati funkcionálásának, hiszen sok ezer főnek nem könnyű, ráadásul költséges is egy őket befogadni képes helyet találni – stadion program ide vagy oda -, a Duna jegére meg mégsem hirdethetjük meg a közgyűléseinket. Emiatt a döntéshozatali jog delegálva van a pénztári küldöttekre, akik valamilyen (a gyakorlatban általában területi) elven az általuk képviselt tagok vonatkozásában tagi mandátumokkal vesznek részt a döntéshozatalban. Ezt ugyanúgy kell elképzelni, mint ahogy az országgyűlési választásoknál is történik ez hazánkban. A szabályozás szerint a küldöttek mandátuma 5 évre szól, azaz a pénztáraknál 5 évente kell „választásokat” tartani, a küldöttek személyéről dönteni.

Az Életút Egészség- és Önsegélyező Pénztár esetében most jött el ez az időpont, az előző 5 éves ciklus ez év végén jár le, így intézkedtünk a küldöttválasztó ülések összehívásáról oly módon, hogy a tagság lakóhely szerinti elhelyezkedését kielemezve 10 körzetre osztottuk a tagságunkat. A küldöttválasztó ülésekre november végén 24-én pénteken és 27-én hétfőn kerül sor, ütemezett rendben – amiről a tagságot az alapszabályunk szerint informáltuk – az időkiosztás a honlapunkon az általános információk/közgyűlések aloldalon megtalálható -, s reméljük, hogy lesz kellő affinitás/érdeklődés a tagok részéről ezügyben. Kicsit azért szkeptikusak vagyunk, mert a korábban tapasztaltak azt mutatják, hogy nem igazán élnek a tagok ezzel a „részvételi” lehetőséggel, ők elsősorban a pénztár által nyújtott szolgáltatás színvonalában érdekeltek, s úgy tartják, hogy az ehhez szükséges döntéseket hozza meg maga a pénztár, nekik az eredmény a fontos. A demokrácia márpedig nemcsak az eredményről, hanem az oda vezető út elvégzendő feladatairól is szól, még ha a kényelmi szempontok akár ez ellen is szólnak. Az elhíresült honatyai intelem ránk is igaz, így ha nem akarunk azzal szembesülni, mármint, hogy kedves pénztártagok „tetszettek volna demokráciát csinálni”, akkor az a járható út, hogy „Tessék, csak tessék, kedves pénztártagok!”.

S ha már a működésünk így van a szabályozás szintjén kialakítva, akkor igenis az lenne a kívánatos, ha a döntéshozatali mechamizmusban játszott szerep betöltésében is hajlandóság mutatkozna a tagság részéről. Napokon belül ennek mikéntjéről újabb benyomásokat szerezhetünk.

Ezúton is köszönjük a tagság ezügyben mutatott hajlandóságát, és e cikkünkkel is az a célunk, hogy ráirányítsuk ennek fontosságára a figyelmet!

további önkéntes pénztári hírek további önkéntes pénztári hírek

Csillagok háborúja? - Pénzpiaci összefoglaló 2017. III. negyedév

Látva az Amerikai Egyesült Államok és az Észak-Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnökeinek közelmúltbéli egymáshoz intézett üzenetváltásait félő, hogy George Lucas űreposzának egy meg nem írt fejezetéhez közelítünk. A szakértők ugyan egyértelműen úgy foglalnak állást, hogy senkinek nem érdeke igazából a kialakult helyzet valódi katonai konfliktussá alakítása, az előzmények és az érintettek habitusa alapján azért mégsem neveznénk teljesen kockázatmentesnek a fennálló állapotot. A magunk részéről csak remélni tudjuk, hogy sikerül diplomáciai úton rendezni a nézeteltéréseket és higgadt mérlegeléssel megtalálják a közös nevezőt az érintettek. Mindaddig a befektetési piacok számára egy újabb illetve egy újra felerősödő kockázatként jelenik meg ez, amiről a piaci szereplők mintha nem is akarnának tudomást venni. Jelenleg az a trendi, hogy minden valamirevaló esést/korrekciót megvesznek a befektetők.

Egy jó példa a jelenlegi helyzet rendkívüliségére: szeptember közepén 100 éves (!) állampapírt bocsátott ki Ausztria 2,11%-os hozamon (a 30 éves osztrák államkötvény hozama jelenleg 1,52%). Olybá tűnhet, hogy mára eljutottunk abba a fázisba, amikor semmi sem drága. A kérdés azért ott lóg a levegőben: vajon meddig tarthat ez még így?

A BUX index a nyár közepi megtorpanás után újra felfelé kapaszkodik, az év elejétől már 20%-os teljesítményt tud felmutatni. Az állampapírpiacon is tovább tart a lendület, a hozamok csökkenése tovább tolja felfelé az állampapírok árfolyamát. Mindez persze már a jövőbeli megszerezhető hozam kárára történik, de az majd csak a jövőben lesz érdekes:

A részvényindexek közel a közép-kelet európai régió teljesít jobban, mint a fejlett indexek. BUX április végéig még lemaradó volt, mára viszont már kezdi beérni a CETOP indexet.

Miután a forint árfolyama a dollárhoz képest mintegy 12%-kal tudott erősödni az év eleje óta, így a forintban számolt részvénypiaci indexek más eredményt mutatnak. Az MSCI index dollárban számolt ezévi teljesítményét gyakorlatilag lenullázta a forint dollárral szembeni erősödése:

A forint árfolyama az eurohoz képest mindeközben nem változott érdemben:

A hazai tőzsdeindex vezető papírjai közül az M-Telekomot leszámítva kifejezetten jó teljesítményt mutatnak:

Pénztárunk választható portfoliói ezen időszakban - a harmadik negyedév végéhez közeledve – az alábbi teljesítményt mutatják:

Benchmark (referenciahozam) Befektetési eredmény (hozam)
Önkéntes pénztári portfolió I. n.éves II. n.éves III. néves* éves* I. n.éves II. n.éves III. néves* éves*
A - pénzpiaci 0,09% 0,02% 0,09% 0,20% 0,43% 0,52% 0,11% 1,06%
B - vegyes 0,86% 2,27% 2,58% 5,82% 1,52% 1,21% 1,62% 4,41%
D - fokozott részvényhányadú 2,02% 2,61% 3,04% 7,86% 2,03% 2,88% 3,08% 8,20%
R - reálhozamot megcélzó 0,67% 1,23% 1,13% 3,06% 0,42% 0,38% 0,71% 1,52%
H - emelt részvényhányadú 0,79% 2,05% 2,75% 5,68% 0,81% 2,35% 2,75% 6,02%

* nem végleges, szeptember 21-i állapot szerint

további önkéntes pénztári hírek további önkéntes pénztári hírek

„Sell in May and go away” - Pénzpiaci összefoglaló 2017. II. negyedév

A közkeletű tőzsdei bölcsesség - „Adj el májusban és menj messzire” - szerint a nyári hónapokban a tőzsdék gyengén szerepelnek, merthogy a brókerek (is) szabadságra mennek nyáron, s előtte zárják a pozícióikat és csak a nyári szabadságról visszatérve várható újra élénkülés a piacokon.

A Dow Jones Ipari Átlag (az Amerikai Egyesült Államok 30 meghatározó vállalatának részvényéből képzett indexre ugyanis a statisztikusok – akik közismerten minden csalárdságra képesek - kimutatták, hogy 1950 óta az a májustól októberig tartó félévben mutatott 0,3%-os növekedéssel szemben a novembertől áprilisig tartó másik féléves periódusban 7,5%-os növekedést mutatott. A mondás igazságtartalmához annyit, hogy eredetileg az angol arisztokrácia körében forgott közszájon a „Sell in May and go away, and come on back on St. Leger's Day”, ami annyit tett, hogy a tehetősek a nagyvárosi hőséges nyári hónapokat inkább a vidéki birtokaikon igyekeztek átvészelni, s onnét csak ősszel érkeztek vissza.

A magyar tőzsde (BUX index) elmúlt 15 év teljesítményét tekintve semmi szignifikáns adat nem látszik az idézett mondás honi érvényesülésére. Akár a valóban egyre kibírhatatlanabbul meleg nyári hónapokat (június-augusztus), akár a tágabb értelemben vett májustól októberig terjedő időszakot vesszük alapul.

Az előbbi esetben a június-augusztusi 3 hónapos időszak teljesítménye 8 : 6 arányban meg is haladta az egész éves teljesítmény 1/4-ét, azaz inkább ez volt a jobb időszak.

A féléves osztás szerint a májustól októberig terjedő 6 hónapos időszak teljesítménye igaz más évenkénti megoszlásban, de ugyanígy 8 : 6 arányban meghaladta az egész éves teljesítmény felét.

Ezek szerint a magyar tőzsde másképp viseli a nyári hőterhelést, mint az amerikai „kollégája”, vagy az is lehet, hogy napjaink magyar arisztokráciája reagál másképp minderre. Egy biztos, önmagában egy ilyen bölcselet ismerete nem tesz bennünket gazdagabbá.

Az elmúlt időszak piaci folyamatairól a szokásos grafikonjaink:

A BUX index március vége óta újra lendületesen emelkedni tudott, s immár 12%-os emelkedést mutat az év eleji értékéhez mérten. Az állampapírpiacon nincs különösebb változás, rövidtávon minimális a hozamlehetőség, a hosszabb futamidőtartományban lehet már csak érdemi kamatot realizálni. Az inflációs várakozások ugyanakkor az ebben rejlő lehetőségeket árnyalják immár:

A részvényindexek közel hasonló teljesítményt mutatnak, közülük a CETOP felülteljesítése lóg csak ki, a BUX az április végi lemaradását időközben ledolgozva felzárkózott a nemzetközi indexekhez.

Miután a forint árfolyama a dollárhoz képest számottevően erősödött (az euro-dollár keresztárfolyam változásának köszönhetően) így a forintban számolt részvénypiaci indexekhez mérten a BUX felülteljesített:

A forint árfolyama jól tartja magát, az eurohoz mérten szinte semmit nem változott, a dollárhoz képest pedig közel 6%-ot erősödött az elmúlt félévben:

A hazai tőzsdeindex vezető papírjai az Mtelekom-ot leszámítva erősödtek (megjegyzés: az Mtelekom 5%-os osztalékhozamát figyelembe véve az is tartotta magát):

Pénztárunk választható portfoliói ezen időszakban - a félév végéhez közeledve – az alábbi teljesítményt mutatják:

Benchmark (referenciahozam) Befektetési eredmény (hozam)
Önkéntes pénztári portfolió I. n.éves II. n.éves* Féléves* I. n.éves II. n.éves* Féléves*
A - pénzpiaci 0,09% 0,01% 0,10% 0,43% 0,58% 1,01%
B - vegyes 0,86% 2,81% 3,69% 1,52% 2,05% 3,60%
D - fokozott részvényhányadú 2,02% 3,26% 5,35% 2,03% 3,65% 5,75%
R - reálhozamot megcélzó 0,67% 1,46% 2,15% 0,42% 0,72% 1,14%
H - emelt részvényhányadú 0,79% 2,83% 3,64% 0,81% 3,25% 4,09%

* nem végleges, június 22-i állapot szerint

további önkéntes pénztári hírek további önkéntes pénztári hírek

Csiki-csuki állapot – 2017. I. negyedéves összefoglaló

A tavalyi amerikai elnökválasztás utáni eufórikus hangulat egészen az idei év elejéig kitartott, aztán március elején bizonytalanná kezdtek válni a dolgok. Az, hogy az USA már kamatemelési fázisba került, óhatatlanul kihat a globális kötvénypiacra, így a honira is. A magyar részvénypiacon is elfogyni látszik a lendület, persze korrekciók mindig is voltak, és nyilvánvalóan a jövőben is lesznek, a mérték a kérdés, illetve, hogy ez az alaptrendet hogyan befolyásolja.

Ha jellemezni akarjuk a kialakult helyzetet, olyan csiki-csuki állapotról beszélhetünk, s ezzel véletlenül sem az épp zajló sörös sztorira akarunk utalni, hanem arra, hogy kezd csiklandóssá válni a befektetők lába alatt a talaj. A pénztáraknak is meg kell küzdeniük ezzel a helyzettel, amikor is a biztonságosnak vélt állampapír befektetések már alig hoznak hozamot, azaz kockázatosabb vizeken kell megkeresni/megtalálni a hozamokat.

A mögöttünk hagyott sok jó év után óhatatlanul megnő a lehetősége egy kedvezőtlenebb év bekövetkeztének, de azért bízunk benne, hogy csak pillanatnyi megállásról van szó, s a befektetési piacok ismét a szebbik arcukat fogják felénk fordítani.

A piaci folyamatokról a szokásos grafikonjaink:

A hazai BUX index március végére leadta az addig elért teljesítményét, az állampapírpiaci indexek pedig nulla közeli, sőt negatív eredményt mutatnak.

A hazai részvénypiac a nemzetközi részvénypiacokkal való összemérésben egyértelműen alulteljesítő volt a maga nulla körüli teljesítményével, ezzel szemben a régiós index (CETOP) nagyon jól teljesített.

Miután a forint árfolyama erősödött mind az eurohoz, mind az USD-hez mérten, a forintra átszámított hozamokban valamivel árnyaltabbak a teljesítmények:

A forint árfolyama az eurohoz mérten 1%-ot, a dollárhoz mérten 3%-ot erősödött az évből eddig eltelt időszakban:

A hazai tőzsdeindex vezető papírjai közül egyedül a Richtertől futotta érdemi árfolyamnövekedésre:

Pénztárunk választható portfoliói ezen időszakban - a negyedév végéhez közeledve – az alábbi teljesítményt mutatják:

Benchmark (referenciahozam) Befektetési eredmény (hozam)
Önkéntes pénztári portfolió I. néves* I. néves*
A - pénzpiaci 0,06% 0,10%
B - vegyes 0,75% 0,89%
D - fokozott részvényhányadú 2,08% 1,80%
R - reálhozamot megcélzó 0,92% 0,71%
H - emelt részvényhányadú 0,50% 0,17%

* nem végleges, március 24-i állapot szerint

vissza a lap tetejére vissza a lap tetejére