további önsegélyező pénztári hírek további önsegélyező pénztári hírek

2021. évi adójóváírás 2.0 verzió

A politikai boszorkánykonyhákból terjengő illatok arra engednek következtetni, hogy választási év közeledik. Az igéret dömping egyik elemeként immár kőbe van vésve – ha nem is gránitszilárdsággal, hiszen a vészhelyzetre való tekintettel most nem érdekes, hogy adójogszabályokat nem illik a folyó évben kvázi visszamenőlegesen módosítani –, hogy a gyermeket nevelők a fizetendő adójukat jövő év februárjában visszakapják az átlagbér erejéig. Ezügyben az is egyértelműsödött immár, hogy átlagbéren a 2020. decemberi KSH szerinti átlagbért kell érteni, azaz praktikusan 12 (hó) x 449 eFt-ot, aminek a 15%-a ezer forintra kerekítve 809.000 Ft. Az érintetti körnek 2021-ben ezen összegig „törlődik” kvázi az ezévi adója, s visszakapja azt. Részletes szabályok megatálhatóak a NAV honlapján.

Nulla adókötelezettség mellett – s itt jön önkéntes pénztárként a mi mellékszereplői érintettségünk – értelemszerűen nincs mit adójóváírásként visszatéríteni az adóalanynak, azaz nem jár az idei pénztári befizetés után adójóváírás a tagnak. Akiknek nagyobb a jövedelme, pontosabban ezt meghaladó az adófizetési kötelezettsége, ők természetesen élhetnek a megfizetendő adójuk erejéig a pénztári befizetések utáni 20%-os adójóváírási lehetőséggel ugyanúgy, mint korábban, de nyilván a pénztártagok egy része is érintett e témában.

Az egészség- és önsegélyező pénztárunkban sok ügyfelünk a gyermeknevelési kiadásaival összefüggésben vált egyáltalán pénztártaggá, az ezen jogcímeken (úgymint várandósági ellátás, születési támogatás, beiskolázási támogatás, GYES, GYED kiegészítés) igényelhető szolgáltatásokra használja fel az alapvetően a befizetései után érvényesíthető 20%-os adójóváírás végett fenntartott pénztári megtakarítását. Őket adott esetben most kellemetlenül érinti, hogy az idei befizetésüknek esetleg nem lesz adójóváírási vonzata. Cserébe persze kapnak egy ennél nagyobb „juttatást”, de az igazsághoz ez is hozzátartozik.

Amiért fontosnak tartottuk, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba - ha már a gasztronómiánál kötöttünk ki – az az, hogy ezen fejlemények az idén az év végéig még befizetni szánt összegek szempontjából is relevánsak, azaz a most pénztári tagságot létesítők, illetve a befizetésüket az év hátralévő időszakára tervezni szándékozók mindezek ismeretében illetve tudatában tervezzék az ezirányú döntésüket. Egyébiránt az is egy jó stratégia lehet majd, ha valaki épp a visszakapott összegből finanszírozza meg a 2022. évi adójóváírási lehetőség kihasználását biztosító jövő évi pénztári befizetését. Az érintetti körbe nem tartozók (gyermeket nem nevelők) esetében fentiek értelemszerűen nem bírnak jelentőséggel.

A magunk lehetőségével annyival tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy a befizetések adójóváírás hiányában is megtérüljenek a tagságunk érintett része számára az az, hogy igyekszünk tisztes hozameredményt elérni, ami az év eddigi időszakában kifejezetten sikerült is. S, ami a jövőt illeti – gondolunk itt a napvilágot látott intézkedések költségvetésre gyakorolt kihatásaira –, merjük remélni, hogy a főzőiskola következő menüje majd valamikor 2022-ben a választások után nem a feketelevessel fog kezdődni.

további önkéntes pénztári hírek további önkéntes pénztári hírek

Shakespeare-i idők, avagy Hamlet dilemmája - Pénzpiaci összefoglaló 2021.III. negyedév

Nagy tétben mernénk arra fogadni, hogy a mostani időszak nemcsak a járványkezelés nagy könyvébe fog bekerülni, de komoly fejezetet fognak neki szentelni a tőkepiacok enciklopédiájában is. Shakespeare óta tudjuk, hogy az ember eredendő problémája, hogy tele van kétellyel, dilemmával, s nagy elbizonytalanodásunkban így időről-időre újra rácsodálkozunk a világunk dolgaira. Bár az inflációs félelmek erősödése tankönyvi példák szerint alapvetően nem jó ómen a részvénypiacok számára, most köszönik szépen, fittyet sem hánynak rá, s új csúcsokról újabb csúcsokra törnek. Lufi vagy nem lufi? – adódik joggal a hamleti kérdés. A jegybankok annyi pénzt nyomtak ugyanis a pénzügyi rendszerekbe az elmúlt időszakban – elkerülendő (vagy elleplezendő?) a problémákat -, hogy a kereslet-kínálati függvény mentén teljesen helyénvaló, hogy a piacokat figyelve most a Piramis zenekar örök slágere visszhangzik a fülünkben: „Szállj, szállj, szállj fel magasra…”.

Ennek ellenpéldájaként az állampapírpiacon továbbra is tart a mélyrepülés, a hozamszint emelkedése a meglévő papírokat leértékeli. Ugyan ezek jóval biztonságosabbak, mint a korábban emlegetett részvények, azonban a folyamatos értékelés miatt ezeken is tud veszteség keletkezni. A mostani évben is ezt látjuk és mivel a nyugdíjpénztári portfóliók többségében a hosszútávú megtakarítás miatt állampapír túlsúlyosak, ezért ez erősen rontja a részvénypiacokon elért nyereséget.

A szokásos piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak:

Az állampapírpiac (a portfóliók nagyobb részét kitevő vagyonelem) év eleje óta 3-4%-ot meghaladó leértékelődést szenvedett el, a fentebb leírt folyamtok hatására. Csupán a rövid, éven belüli szegmens tudta mentesíteni magát ez alól, lévén, ebben a futamidőtartományban időről, időre lejárnak a befektetések a kialakult nyomott, alig 0% feletti hozamszinten. A BUX index június végétől újabb 10%-ot emelkedett, így egész évben 20%-ot meghaladóan teljesített ezidáig:

A BUX index a régiós részvényekkel együtt valamelyest jobban teljesít az nyugat-európai vagy amerikai indexekhez képest:

A forint árfolyama a második negyedévben komoly erősödésen van túl, a jegybank kamatemelést előrevetítő kommunikációjának is köszönhetően, ez az erősödés az EURO-nál kitartott, viszont a dollár esetében visszagyengült a 300 Ft/USD körüli szintre:

A hazai fizetőeszköz erősödése az EURO-hoz értelemszerűen mérsékeli valamelyest a kereszt devizákban denominált eszközök tárgyidőszaki forintban számolt teljesítményét, míg az USD-ban denominált MSCI indexen érdemben nem változtat:

Idehaza a meghatározó részvények mindegyike legalább 10%-ot erősödött, kiemelkedik az OTP, ami májustól elszakadt társaitól és jelenleg 33%-kal magasabb árfolyamon áll, mint év elején:

Harmadik negyedév végéhez közeledve kíváncsian várjuk, hogy mit tartogat az utolsó 3 hónap. A jegybanki kamatemelések a meglévő állampapírokra negatívan hatnak, viszont hosszabb távon magasabb kamatot vetítenek előre. A modern monetáris elmélet gyakorlatba ültetése pedig tovább fűtheti a részvénypiacokat vagy fújhatja a már így is szép nagyra nőtt luftballont.

további önkéntes pénztári hírek további önkéntes pénztári hírek

Az infláció, mint új mumus - Pénzpiaci összefoglaló 2021.II. negyedév

Az átoltottság folyamatos emelkedésének, a már megfertőződtek immunitásának, a 3. hullám lecsengésének és valamelyest a nyári időszak beköszöntének is köszönhetően a világ – legalábbis annak járványmegelőzésben előrébb tartó része - kezd kikecmeregni a pandémiás helyzetből, amit a tőkepiacok az elmúlt időszakban masszív optimizmussal meg is előlegeztek persze, s erre most itt van egy újabb mumus, az infláció réme. Komoly vita van arról, hogy átmeneti problémáról van-e csak szó, s az újraindulásnak betudható keresleti sokk lecsengésével az infláció mértéke normál elfogadható szintre fog visszaállni, vagy tartós jelenségre kell berendezkedni, s hosszabbtávon velünk lesz a magasabb infláció. Egyre inkább ez utóbbi mellett szólnak az érvek, amit jól mutat, hogy a jegybankok a kamatemelési periódus megkezdése irányába kezdenek kommunikálni. Az USA-ból érkeztek erre utaló hírek, majd nemrégiben a magyar jegybank is ezirányba lépett, amikoris sok év után először emelte a jegybanki alapkamatot 0,6%-ról 0,9%-ra, amire a forint árfolyama csak azután nyugodott meg, hogy hasonló lépések sorozatát vizionálta kommunikációjában az MNB.

Hogy mi is a baj az inflációval? Mindaddig, amíg megmarad az egy relatíve kezelhető szinten, addig semmi, sőt még jót is tesz a gazdaságnak, az áremelkedés apránként emeli a bevételeket, köztük az állam bevételeit is, az árváltozások megalapozzák a gazdaság folyamatos átstruktúrálódását a korszerűbb termékek, megoldások irányába, a pénzromlás elvárt kamatszintet alapoz meg a hitelezés terén, stb. Akkor van gond, ha az infláció átlép egy kordában tartható mértéket, mert olyankor öngerjesztő folyamatok indulhatnak el, amit egyre nehezebb lehet monetáris eszközökkel kezelni. Az inflációtól való félelem beépül a munkaerőköltségbe, előre hozza a költéseket, s ezek egymást erősítve elszabadíthatják az árakat, ami már problémákat okozhat. Nekünk, mint nyugdíjpénztárnak az a gondunk/félelmünk az inflációval kapcsolatosan, hogy az általa kiváltott áremelkedés egyúttal a megtakarításokat is elkezdi leértékelni, hiszen a holnapi pénz kevesebbet fog érni, s ez különösen a kötvények értékeltségét rontja le. Az elmúlt években töretlen pénznyomtatás során a világban kifejezetten alacsony kamatszinteken kiépült iszonyatos méretű adósságállomány hitelezői – azaz a kötvénytulajdonosok – ily módon, az adósságok – az ő szemszögükből a követelések – elinflálódása révén fogják majd ennek az egésznek meginni a levét. A hozammal kell ez ellen védekezni, a nagyobb inflációhoz értelemszerűen nagyobb hozamelvárást párosítva, de nyilvánvalóan ennek is megvannak a maga korlátai. Úgyhogy lassanként berendezkedhetünk arra, hogy az elkövetkező időszak sem lesz kevésbé kihívásmentes, mint amit most próbálunk magunk mögött hagyni.

A szokásos piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak:

Az állampapírpiac (a portfóliók nagyobb részét kitevő vagyonelem) év eleje óta 2%-ot immár meghaladó leértékelődést szenvedett el, a fentebb leírt folyamtok hatására. Azállampapírpiac rövid, éven belüli szegmense tudta mentesíteni ez alól magát, lévén, ebben a futamidőtartományban időről, időre lejárnak a befektetések a kialakult nyomott, alig 0% feletti hozamszinten. A BUX index április végétől június közepéig 10%-nál nagyobb mértékben emelkedett, azóta ezen szint közelében állapodott meg:

Az év elejétől számítva viszonylag hasonló trendben emelkedtek a benchmarkjainkat kitevő régiós indexek, a BUX index nem lóg ki ezek közül:

A forint árfolyama a második negyedévben komoly erősödésen van túl, a jegybank kamatemelést előrevetítő kommunikációjának is köszönhetően:

A hazai fizetőeszköz erősödése értelemszerűen mérsékeli valamelyest a kereszt devizákban denominált eszközök tárgyidőszaki forintban számolt teljesítményét, így az USD-ban illetve EURO-ban denomináltakét is.

A hazai blue chip részvények mindegyike hozzájárult a BUX index teljesítményéhez, közülük is kiemelkedik az OTP tárgynegyedévi felértékelődése:

A várhatóan emelkedő hozamkörnyezetben a kötvények tankönyvszerűen kevésbé tudnak jól teljesíteni, így a jó részvénybefektetési döntések egy ilyen időszakban méginkább felértékelődnek. Vagyonkezelőinktől azt várjuk, hogy ezeket a szakmai döntéseket a mindenkori helyzethez jól alkalmazkodva hozzák meg javunkra és előnyünkre.

további önkéntes pénztári hírek további önkéntes pénztári hírek

Nyuszi, talán beteg vagy? - Pénzpiaci összefoglaló 2021.I. negyedév

A tavalyi húsvétra megvett csokinyuszik szavatossága már rég lejárt, de úgy fest, idén megspórolhatjuk a húsvéti ezirányú kiadásainkat. Se locsolóvers, se hímestojás. Lesz mit visszahozni a hagyományőrzőknek. Mindent a COVID-helyzet határoz meg, s nem hogy a nyitáshoz nem kerültünk közelebb, de egyre szomorúbb számok szerepelnek a vírusstatisztikákban. A remény persze él, hogy hamarosan túl leszünk ezen az egészen és visszatérünk a megszokott kerékvágásba, de erre egyelőre még várnunk kell. Addig mard a maszk, marad a távolságtartás, mard a kölnivíz a locsolóban.

A piacok persze előrébb tekintenek, a tavaly év végi vakcinahírek hatására magukra is találtak, azonban amíg a járványhelyzet nem szűnik meg, addig bármikor a kifáradás jelei jelenhetnek meg ismételten a kereskedésben. A szakértők véleménye szerint egyébként az elhalasztott pénzköltés nagy felpattanást fog okozni a piacokon, amikor végre beindulhat a turizmus, a vásárlások, a fogyasztás. Ez az árak emelkedésében is meglátszik majd, aminek a jelei már most is mutatkoznak, s vélhetően ez lesz a következő nagy feladvány a jegybankoknak, az infláció kezelése a végtelenre duzzadt adóssághegyek mellett. Nem egy könnyű feladvány, szurkolunk nekik, hogy megoldják.

A szokásos piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak:

Állampapírpiac (a portfóliók nagyobb részét kitevő vagyonelem) év eleje óta -2% százalék körül áll, csak a rövid lejáratú állampapírok vannak 0% közelében. A BUX index 2-6% között mozgott, jelenleg 5%-on várja a hónap végét:

Tavalyi év végén az Egyesül Államok részvénypiaca emelkedett a legnagyobb mértékben, idén év elején inkább az európai piac talált magára. Régiónk és hazánk is 4-5% között mozog:

A forint árfolyama euróban (mely év végén igen magas volt) érdemben nem változott, a forintunk viszont 4%-ot gyengült a dollárhoz képest. Tavalyi évben (9%-os Ft gyengülés EURO-val szemben) ennek ellenkezője történt, vagyis itt az USD követi az EURO-t:

A hazai fizetőeszköz gyengülése az USA piaci eszközeit felértékeli, mivel azok USD-ban vannak meghatározva. Így ezek az eszközök már jobban teljesítenek, mint a BUX és egy szinten vannak az európai papírok értékeivel.

A hazai blue chip részvények árfolyamai a Richtert leszámítva nem változtak kiemelkedően, 2-7% közötti felértékelődés látszik. A Richter esetében egy ígéretes gyógyszerfejlesztés áll a 18%-os rendkívüli növekedés mögött:

Összességében elmondható, hogy az állampapírok veszteséges időszakát a részvény piacokon lehetett mérsékelni, de még pár nappal a negyedév vége előtt sem lehet pontosan megmondani, hogy ez mennyire sikerült. Nagy hozamokra egyik irányban (pozitív vagy negatív) sem lehet ebben a negyedében számítani.

további önkéntes pénztári hírek további önkéntes pénztári hírek

Vakcinára hangolva - Pénzpiaci összefoglaló 2020.IV. negyedév

2020. kétséget kizáróan a koronavírus éveként fog bevonulni a történelembe, reméljük nem úgy, mint a 30 éves háború. Bár egy nehéz évet tudhatunk lassanként magunk mögött, egészségügyi szakemberek szerint összetehetjük a kezünket, hogy a COVID-19 egy olyan vírusként jelent meg a világban, amelyre a virológus minden eddigieknél gyorsabban ellenszert/oltóanyagot találtak. Megdöbbentő és egyben elszomorító a koronavírusban elhunytak száma – különösen azok számára fájdalmas ez, akik szeretteiket, ismerőseiket veszítették el –, drasztikus a gazdasági visszaesés a világban a járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések miatt, de belegondolni is rossz, hogy mi lett volna, ha a kezdeti stádiumban mért 5-10%-os halálozási ráta megmarad, amire szakértői vélemények szerint reális esély volt. Ők mondják, hogy ezt az időszakot, későbbi pandémiás helyzetek tesztüzemeként kell kezelni, mert semmi kétség, hogy nem a távoli jövőben újabb hasonló helyzetekkel kell szembenéznie az emberiségnek. Persze vírustagadók vannak, s nyilvánvalóan mindig is lesznek, de vélhetően az életösztön ezt a kérdést is majd meg fogja oldani a döntő többségünk esetében.

A pandémiás helyzet relatíve kedvezőbbé válását a gazdasági mutatók is lekövették, az év utolsó negyedévében a kedvező vakcina hírekre a részvényárfolyamok gyakorlatilag kilőttek, egy komoly rally bontakozott ki novemberben a világ pénzpiacain, ami a hozameredményekben jól visszatükröződik. Ennek kedvezett az amerikai elnökválasztás eredménye is, bár korábban sokan negatív tőkepiaci eseménynek tartották a bekövetkezett fordulatot.

Az év egészét nézve, néhány nappal az év lezárulta előtt elmondhatjuk, hogy sikerült valamennyi portfoliónkban a pozitív tartományba visszatornázni az eredményeket, ami önmagában is sikerként értékelendő egy ilyen időszakban. Nyilván volt már jobb évünk, s kacskaringós úton jutottunk el az év végéhez, de így összességében akár elégedettek is lehetünk az elért eredménnyel. A jegybanki támogató programoknak köszönhetően a kockázati éhség fennmaradt a világban, s különösen a tengerentúlon a tőzsdei mutatók új csúcsokra tudtak érni. A jövő év történéseit a járványhelyzet valamikor nyár elejére várt normalizálódása mellett nyilvánvalóan az fogja meghatározni, hogy a gazdasági aktivitásnak megelőlegezett befektetői bizalommal vajon köszönőviszonyban lesz-e a tényleges gazdasági teljesítmény. A jövő majd ezt is eldönti.

A szokásos piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak:

Állampapírpiac immár pozitív tartományba tudott kapaszkodni az egész évet figyelembe véve, azonbín a BUX még elmarad az év elejétől 10-12%-kal:

Elmondható, hogy az amerikai piac már maga mögött hagyta a márciusi zuhanás, míg az európai, közép-európai és magyar részvénypiac még csak ezen az úton halad:

A forint árfolyama az évben elvált az EURO és a USD tekintetében. Míg az EURO-hoz képest 9%-ot gyengült, addig a dollár tekintetében azonos szinten van, mint év elején. Ebben szerepet játszik, hogy a dollár az EURO-hoz képest gyengült, a USA pénzügyi politikájának következtében („pénznyomtatás”).:

A hazai fizetőeszköz gyengülése az európai piac eszközeit felértékeli, mivel azok EURO-ban vannak meghatározva. Így ezek az eszközök már jobban teljesítenek, mint a BUX. Az amerikai piac eredményén a dollár nem befolyásol:

A hazai blue chip részvények árfolyamai a Richtert leszámítva még negatív tartományban vannak, de láthatóan kapaszkodnak felfelé. Év végéig nem várható, hogy pluszba forduljanak, de jövő év elején esetleg ás papír is felzárkózhat a gyógyszergyári papír mellé. A lezárások miatt érezhetően megcsappant a kereslet az olaj iránt, amit a magyar olajvállalat is érzékel és a többi papírtól elmaradva 25-30% mínuszban tartózkodik

Összességében elmondható, hogy a pénztári szektort is érintette a koronavírus járvány, de remélhetőleg maradandó károkat nem okozott. A márciusi sokkból viszonylag hamar kezdtek helyreállni a piacok, amik a hozamokban is megmutatkoznak és - bár nem szabad elkiabálni az évet – úgy várjuk, hogy egyik portfolió egész éves hozameredménye sem fog negatív előjellel kezdődni.

vissza a lap tetejére vissza a lap tetejére