további önkéntes pénztári hírek további önkéntes pénztári hírek

Miért hagytuk, hogy így legyen? - Pénzpiaci összefoglaló 2022. I. negyedév (2022.03.26)

Történelmi időket élünk, annyi szent. A nagy jólétünkből, a megszokott biztonságos életünkből most kezdjük lassanként felfogni, hogy valami végérvényesen megváltozott. Elmúlt, vége van. Az Ukrajna ellen immár egy hónapja elindított orosz agressziót megelőzően szinte minden szakértő azt vezette le, hogy nem lenne racionális döntés Oroszországnak megtámadnia a szomszédját, mert az ész érvek nem szólnak emellett. Mert többet veszíthet vele, mint amennyit nyerhet. Aztán megtörtént, s most a szemünk láttára elevenedik meg színesben, premier plánban, amit szerencsére mi csak olvasmányainkból, vagy a Spektrum és a National Geographics fekete-fehér felvételeiből ismerhettünk meg az ide s tova 80 éve volt szörnyűséges időkről. Azt gondoltuk, gondolhattuk, abban bíztunk, reménykedtünk, hogy ez itt a XXI. század. A facebook, a Tiktok, az influenszerek, a kriptotőzsdék, a virtuális valóság világa. S egyszercsak szembe jön velünk a történelem, hús-vér emberekkel, szenvedőkkel, menekülőkkel, az életüket féltőkkel. És kérdezzük elbizonytalanodva: miért hagytuk, hogy így legyen?

És persze félünk, mert van félnivalónk és egyébként is a bizonytalanság nem egy jó érzés. S jobb híján újfent a megmondó szakértőket hallgatjuk, akik megpróbálják megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Kik a tényekre szorítkozva, szakmai alapokon, tisztességgel, kik az érdekeiknek megfelelően ideológiákat gyártva, menteni a menthetőt, szánalmasan. De érdekes módon ahelyett, hogy lassanként úrrá lenne rajtunk a beletörődés, mégis egyre hiteltelenebben szűrődik át a papírtigrisek, az eddigi melldöngetők, a rezsicsökkentők hangja, s valami megmozdul bennünk, talán a genetikai kódunk, hogy nem lehetünk nem együttérzők, nem szolidárisak, nem az elesettet gyámolítói. Jelentsen bármit is az illiberális toposz.

Van az a – sajnos most kellőképpen időszerű – régi vicc, hogy a Kremlben döntés születik arról, hogy orosz delegáció indul látogatásra valamelyik baráti országba, amikoris a protokollfőnök idegesen bátorkodik megérdeklődni a Kreml urától, hogy: „Repülőgéppel megyünk Vlagyimír Vlagyimírovics, vagy tankkal?”. Bár a jó vicc ismertetőjele, hogy időtlen, ezen most nem igazán tudunk nevetni.

A szomorú valóság után a piaci történésekről:

Olvassuk, hogy a háború elindulásával szinte egyidejűleg spekulációs támadás érte a fizetőeszközünket is, aminek eredményeként néhány nap alatt megláttuk, hogy milyen az, amikor 1 euróért, több, mint 400 Ft-ot kell fizetni. Azóta a jegybank kamatemeléseinek is köszönhetően valamelyest normalizálódott a helyzet, de a háborús helyzetben továbbra sem az erő jeleit mutatja a fizetőeszközünk.

Az állampapírpiacon a kamatszint megemelkedésével párhuzamosan komoly leértékelődést láthatunk továbbra is, ez sajnos természetes egy ilyen helyzetben, Ha emelkednek a kamatok, akkor a korábbi alacsonyabb kamatra eszközölt befektetések kevesebbet érnek. Minden rosszban van valami jó, mondja a mondás, ezesetben ezen leértékelődő befektetések jövőbeli hozamtermelő képessége értelemszerűen emelkedik, ha megtartja azt lejáratig a befektető, ezesetben a pénztár.

A háború közelsége a közép-kelet-európai piacokat erőteljesebben érintette, a részvényindexek, köztük a BUX is komoly veszteségeket szenvedett el. Tehát mondhatni minden fronton kedvezőtlenek a körülmények. Sajnos ez a pénztár eredményességét is kedvezőtlenül érinti.

Hazai részvények esetében az OTP és a Richter vesztett jelentősen a korábbi értékéhez képest, MTelekom meg tudta tartani értékét, míg a MOL emelkedni is tudott az energiapiaci anomáliáknak köszönhetően.

Jelen állapot szerint 1-7 % közötti veszteséget mutatnak a portfolióink, tényleges részidőszaki hozamadatot a jogszabályi tiltás miatt nem publikálhatunk. A koronavírus enyhülésétől várt fellendülés helyett tehát most itt az újabb problémahalmaz, amin ismét csak túl kell valahogy jutnia a világnak, s nekünk is persze. Bizakodunk, hogy a háború akár a diplomáciai erőfeszítések, akár az erőforrások előbb-utóbbi kifogyása, akár a józan ész felülkerekedése folytán egy belátható időn belül mégiscsak befejeződik, s a helyzet normalizálódása a piacok normalitáshoz történő visszatérését is eredményezni fogja. Addig ennek mielőbbi bekövetkeztében bizakodunk, s tisztelgünk a bátrak, tisztelgünk a hősök előtt!

további önkéntes pénztári hírek további önkéntes pénztári hírek

Ahol elefántok szerelmeskednek - A 2021-es év eredménye margójára

A napokban adtuk postára/küldtük meg elektronikus formában a 2021-es éves tagi számlaértesítőinket illetve a befizetésekről szóló adóigazolásainkat, melyekhez mellékelt színes tájékoztatónk szokás szerint a tavalyi év befektetési eredményeit is tartalmazzák. Ahogy az e témában negyedévente publikált cikkeinkben is leírtuk, a tavalyi év hozameredménye sajnos elmaradt a várakozásunktól. Mindamellett, hogy a részvénypiacok kifejezetten jól teljesítettek, a covid járványtól való megszabadulást mintegy megelőlegezve, a növekvő kereslet és korlátos kapacitások miatt megugró infláció a portfoliók biztonságáért felelős állampapírpiaci szegmensben komoly hozamemelkedést eredményezett, ami azzal egyenértékű, hogy magasabb hozamkörnyezetben egy korábban alacsonyabb hozam mellett megvásárolt kötvény befektetés a fix törlesztési cash-flow-ja mellett kevesebbet ér, azaz leértékelődik. Ez az átértékelési különbözet ilyenkor átértékelési veszteségként jelenik meg a pénztári portfoliókban, hiszen nekünk negyedévente a piaci helyzet szerint kell beértékelnünk az eszközeinket.

Az inflációs nyomás világméretű probléma jelenleg, ezt unortodox hazánk sem tudja/tudta megúszni, a jegybankok által az elmúlt években a gazdaság segítésére bepumpált pénzmennyiség így tankkönyvszerűen az árak emelkedését, az infláció erősödését okozta. S az inflációnak van egy nagyon rossz tulajdonsága, nevezetesen, hogyha meglódul, nehéz megállítani. A pénzpumpa-infláció harcában jelen állás szerint tehát kezd az utóbbi javára elbillenni a helyzet. S tudvalévő, hogy ahol elefántok szerelmeskednek, ott ildomos óvatosnak lenni.

A magyar állampapírpiaci indexet (ez a MAX index) tekintve az év egészében 11,3%-os értékvesztésről beszélhetünk, a hozamemelkedés ekkora veszteséget eredményezett ezen portfoliórészben. Értelemszerűen minél több ilyen elemet tart egy adott portfolió, annál jobban sújtja azt egy ilyen helyzet.

A történethez az is hozzátartozik, hogy a megelőző időszakban épp az ellenkező folyamatot éltük meg, amikor alig volt infláció, a hozamszintek lefelé ereszkedtek, fejlettebb régiókban akár a negatív tartományba is, eközben a kötvénypiaci felértékelődés pozitív hatásait élvezhettük, amit meg is szoktunk persze. Két éve, 2019-ben ugyanez a grafikon még így festett:

A tanulság könnyen levonható, a dolgok összefüggenek, s a trendek időnként megváltoznak. Befektetőként persze nagyon nehéz kellő időben meghozni a jó döntéseket, mert ha korán lépünk lehet, hogy elhamarkodjuk a döntést, ha pedig későn, akkor meg már minek. Emiatt van az, hogy az egyes befektetési stratégiák (eltérő választható portfoliók) eredményessége is időről-időre változik, s hosszútávon célszerű azokat értékelni. Ellenkező esetben könnyen abba a hibába eshetünk, hogy mindig akkor változtatunk a stratégián, kvázi utána menve a dolgoknak, amikor az már éppen hogy nem az előnyünkre, hanem a hátrányunkra történik meg.

A tavalyi évben az abszolút hozam szemléletű „R” portfoliónk tudott +elfogadható” hozamot elérni, igaz ennek a teljesítménye is elmaradt a KSH szerinti december/december alapú éves 7,4%-os inflációtól. A többi portfoliónk az állampapírpiaci átárazódást sajnos megszenvedte.

további önsegélyező pénztári hírek további önsegélyező pénztári hírek

Szemünk fénye

Bátorkodunk azt hinni, hogy ügyfeleink a tanúi annak, hogy az Életút pénztárként mindig is az a független intézmény voltunk és vagyunk, akik ki merjük nyilvánítani a véleményünket a minket érintő kérdésekben légyen az akár, szabályozói, akár jogalkotói vagy akár az elért eredményeinket illetően is. Mondhatni az egyenes beszéd hívei vagyunk, nem igéreteket, hanem tényeket állítunk. Aki nem így tapasztalta, az adjon hangot a véleményének!

A koronavírus járvány immár 3. évében - a 2021. évi számlaértesítőink postázása után - néhány gondolatban szeretnénk számot adni az aktuális dolgainkról.

A gyermekvállalás ösztönzése érdekében meghozott kormányzati intézkedések a tevékenységünkre is hatással vannak, hiszen számos kifizetési jogcímünk ezekkel van összefüggésben. Több gyermekvállalás = több születési támogatással adójóváírást érvényesíteni szándékozó potenciális pénztártag, de persze nem szeretnénk túldimenzionálni ennek jelentőségét. Viszont azt is kár lenne eltagadni, hogy a sok ösztönző elem mellett ez is egy célszerű elem lehet, nem beszélve a közeli hozzátartozói jogon történő szolgáltatás kiterjesztésről, ami az évenkénti 150 ezer Ft-os adójóváírási összeget mintegy multiplikálni tudja. A magunk hozzáadott értéke ehhez annyi, hogy az így megnyerhető kvázi ingyenjövedelemet minél jobb hatékonysággal, azaz kisebb költséghányadossal tudjuk elérhetővé tenni az ügyfeleinknek. Pénztárunk esetében ez a versenytárainkhoz mérten eléggé jó hatékonysággal tud megvalósulni, különösen az utóbbi években:

A maximális adójóváíráshoz tartozó befizetési követelményre vetítve ez azt jelenti, hogy 750 eFt befizetésén alig több, mint 20 eFt terheli a pénztártagot, tehát nettó végeredményben 130 eFt-tal tudja ezáltal a vagyoni helyzetét javítani évente.

Arra is érdemes figyelemmel lenni, hogy a pénztárba befizetett összeg egyébként megtakarításként funkcionál, azt a pénztár befekteti a tag javára. Ennek eredményessége változó, a tavalyi évben 3,35%, a megelőző évben kicsivel 3% alatti volt.

A befizetést terhelő működési levonást így tehát egy a pénztárban tartott 6-700 eFt-os nagyságú megtakarítással ki lehet „termelni”, ami a konstrukció megtérülési rátáját nagyban javítja. Az idei évtől jót tesz a tevékenységünknek az is, hogy immár 200 eFt-os minimálbérhez kötödnek bizonyos szolgáltatási jogcímeink, azaz az érintett jogcímeken nagyobb összegeket lehet a számláról igénybe venni. A magunk módján ily módon, alacsony költségszinttel és relatíve jó hozammal igyekszünk ügyfeleink segítségére lenni többek között a gyermekvállalás anyagi terhét felvállalni kész ügyfeleinknek. Mert mint ahogy nekik az egy-egy megszületett gyermekük a szemük fénye, úgy nekünk maga a pénztár is az.

további önkéntes pénztári hírek további önkéntes pénztári hírek

Drágán vedd az ételed! - Pénzpiaci összefoglaló 2021. IV. negyedév

Közeledik az év vége és túl vagyunk a karácsonyi ünnepeken, mindannyian a saját pénztárcánkon érezhettük, hogy szinte mindenért többet kell fizetni, mint korábban. A karácsonyi menü összeállításakor vagy többet kellett áldozni ugyanazért az ételért, mint a tavalyi évben vagy kevesebb hal jutott a halászlébe, esetleg kisebb rúd diós bejgli sült ki, mint 2020-ban, ha nem akartunk mélyebben a zsebbe nyúlni. Legjobban az élelmiszereken érezhetjük azt, hogy az infláció kitört abból a mederből, mely a magyar gazdaság számára elfogadható és melyet a Magyar Nemzeti Bank szeretne 3% körül tartani hosszútávon. Ez persze nem csak hazánkban érvényes, ugyanis a vírus miatti gazdasági leállások okán beindított jegybanki pénznyomtatások kedvező rövid távú hatásai után most szembe kell néznünk annak negatív következményeivel is. Több közgazdász már pedzegette korábban is, hogy a helikopterpénzek miatt az infláció könnyen elszabadulhat és ezt most tapasztaljuk mi is a saját bőrünkön. És hogy ez mennyire lesz tartós, arról megoszlanak a vélemények. Az viszont biztos, hogy nem egyik napról a másikra mondhatjuk újra, hogy visszatért a pénzromlás mértéke a rendes kerékvágásba.

Hogy az inflációt megfékezzék a jegybankok, kamatemeléseket hajtanak végre. Ezek a kamatemelések óhatatlanul megemelik az állampapírok hozamszintjét is, ami sajnos a meglévő állampapírok leértékelődéséhez vezet. Ez azt eredményezi, hogy a hazai állampapírokon idén csak veszteni lehetett, az időtávtól függött, hogy milyen mértékben. Az első 9 hónapban látott részvénypiaci dinamikus emelkedés ezt ellensúlyozta valamelyest, azonban a negyedik negyedévben ez is megtorpant, sőt a mikulás rally is elmaradt és helyett egy kisebb korrekciót tapasztalhattunk meg.

A szokásos piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak:

Az állampapírpiac (a portfóliók nagyobb részét kitevő vagyonelem) év eleje óta 10%-ot meghaladó leértékelődést szenvedett el, míg az éven belül lejáró papírok valamivel 0% alatt teljesítettek. A BUX index egész évben 18%-ot emelkedett, viszont a negyedik negyedévben 6%-ot esett:

A részvénypiaci indexek szinte ugyanazt a pályát futották be egész évben és év végén is ugyanott tartanak:

A forint EURO-val szemben év végére visszagyengült, a dollár esetében már szeptember óta komolyabban leértékelődött:

A hazai fizetőeszköz gyengülése USD-ban javítja ebben a devizákban denominált eszközök tárgyidőszaki forintban számolt teljesítményét, míg az EURO-s indexek esetében nincs nagy eltérés:

Idehaza a meghatározó részvények év elejéhez képest 10-20%-ot erősödtek. Volt olyan időszak is, mikor 30-40%-kal magasabban lehetett eladni egy adott papírt:

Az év utolsó napjaiban most már nincsenek nagy reményeink, hogy a pénztári portfóliók versenyben lennének az inflációval. Sőt az állampapírpiac idei teljesítménye miatt a legtöbb esetben inkább veszteséges évet zárhatunk. Ha az infláció hosszútávon nem lesz ilyen magas, akkor talán elkerülhető, hogy még drágább legyen az ételünk. Ennek reményében kívánunk pénztártagjainknak egy jobb évet!

további önkéntes pénztári hírek további önkéntes pénztári hírek

Shakespeare-i idők, avagy Hamlet dilemmája - Pénzpiaci összefoglaló 2021.III. negyedév

Nagy tétben mernénk arra fogadni, hogy a mostani időszak nemcsak a járványkezelés nagy könyvébe fog bekerülni, de komoly fejezetet fognak neki szentelni a tőkepiacok enciklopédiájában is. Shakespeare óta tudjuk, hogy az ember eredendő problémája, hogy tele van kétellyel, dilemmával, s nagy elbizonytalanodásunkban így időről-időre újra rácsodálkozunk a világunk dolgaira. Bár az inflációs félelmek erősödése tankönyvi példák szerint alapvetően nem jó ómen a részvénypiacok számára, most köszönik szépen, fittyet sem hánynak rá, s új csúcsokról újabb csúcsokra törnek. Lufi vagy nem lufi? – adódik joggal a hamleti kérdés. A jegybankok annyi pénzt nyomtak ugyanis a pénzügyi rendszerekbe az elmúlt időszakban – elkerülendő (vagy elleplezendő?) a problémákat -, hogy a kereslet-kínálati függvény mentén teljesen helyénvaló, hogy a piacokat figyelve most a Piramis zenekar örök slágere visszhangzik a fülünkben: „Szállj, szállj, szállj fel magasra…”.

Ennek ellenpéldájaként az állampapírpiacon továbbra is tart a mélyrepülés, a hozamszint emelkedése a meglévő papírokat leértékeli. Ugyan ezek jóval biztonságosabbak, mint a korábban emlegetett részvények, azonban a folyamatos értékelés miatt ezeken is tud veszteség keletkezni. A mostani évben is ezt látjuk és mivel a nyugdíjpénztári portfóliók többségében a hosszútávú megtakarítás miatt állampapír túlsúlyosak, ezért ez erősen rontja a részvénypiacokon elért nyereséget.

A szokásos piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak:

Az állampapírpiac (a portfóliók nagyobb részét kitevő vagyonelem) év eleje óta 3-4%-ot meghaladó leértékelődést szenvedett el, a fentebb leírt folyamtok hatására. Csupán a rövid, éven belüli szegmens tudta mentesíteni magát ez alól, lévén, ebben a futamidőtartományban időről, időre lejárnak a befektetések a kialakult nyomott, alig 0% feletti hozamszinten. A BUX index június végétől újabb 10%-ot emelkedett, így egész évben 20%-ot meghaladóan teljesített ezidáig:

A BUX index a régiós részvényekkel együtt valamelyest jobban teljesít az nyugat-európai vagy amerikai indexekhez képest:

A forint árfolyama a második negyedévben komoly erősödésen van túl, a jegybank kamatemelést előrevetítő kommunikációjának is köszönhetően, ez az erősödés az EURO-nál kitartott, viszont a dollár esetében visszagyengült a 300 Ft/USD körüli szintre:

A hazai fizetőeszköz erősödése az EURO-hoz értelemszerűen mérsékeli valamelyest a kereszt devizákban denominált eszközök tárgyidőszaki forintban számolt teljesítményét, míg az USD-ban denominált MSCI indexen érdemben nem változtat:

Idehaza a meghatározó részvények mindegyike legalább 10%-ot erősödött, kiemelkedik az OTP, ami májustól elszakadt társaitól és jelenleg 33%-kal magasabb árfolyamon áll, mint év elején:

Harmadik negyedév végéhez közeledve kíváncsian várjuk, hogy mit tartogat az utolsó 3 hónap. A jegybanki kamatemelések a meglévő állampapírokra negatívan hatnak, viszont hosszabb távon magasabb kamatot vetítenek előre. A modern monetáris elmélet gyakorlatba ültetése pedig tovább fűtheti a részvénypiacokat vagy fújhatja a már így is szép nagyra nőtt luftballont.

további önkéntes pénztári hírek további önkéntes pénztári hírek

Az infláció, mint új mumus - Pénzpiaci összefoglaló 2021.II. negyedév

Az átoltottság folyamatos emelkedésének, a már megfertőződtek immunitásának, a 3. hullám lecsengésének és valamelyest a nyári időszak beköszöntének is köszönhetően a világ – legalábbis annak járványmegelőzésben előrébb tartó része - kezd kikecmeregni a pandémiás helyzetből, amit a tőkepiacok az elmúlt időszakban masszív optimizmussal meg is előlegeztek persze, s erre most itt van egy újabb mumus, az infláció réme. Komoly vita van arról, hogy átmeneti problémáról van-e csak szó, s az újraindulásnak betudható keresleti sokk lecsengésével az infláció mértéke normál elfogadható szintre fog visszaállni, vagy tartós jelenségre kell berendezkedni, s hosszabbtávon velünk lesz a magasabb infláció. Egyre inkább ez utóbbi mellett szólnak az érvek, amit jól mutat, hogy a jegybankok a kamatemelési periódus megkezdése irányába kezdenek kommunikálni. Az USA-ból érkeztek erre utaló hírek, majd nemrégiben a magyar jegybank is ezirányba lépett, amikoris sok év után először emelte a jegybanki alapkamatot 0,6%-ról 0,9%-ra, amire a forint árfolyama csak azután nyugodott meg, hogy hasonló lépések sorozatát vizionálta kommunikációjában az MNB.

Hogy mi is a baj az inflációval? Mindaddig, amíg megmarad az egy relatíve kezelhető szinten, addig semmi, sőt még jót is tesz a gazdaságnak, az áremelkedés apránként emeli a bevételeket, köztük az állam bevételeit is, az árváltozások megalapozzák a gazdaság folyamatos átstruktúrálódását a korszerűbb termékek, megoldások irányába, a pénzromlás elvárt kamatszintet alapoz meg a hitelezés terén, stb. Akkor van gond, ha az infláció átlép egy kordában tartható mértéket, mert olyankor öngerjesztő folyamatok indulhatnak el, amit egyre nehezebb lehet monetáris eszközökkel kezelni. Az inflációtól való félelem beépül a munkaerőköltségbe, előre hozza a költéseket, s ezek egymást erősítve elszabadíthatják az árakat, ami már problémákat okozhat. Nekünk, mint nyugdíjpénztárnak az a gondunk/félelmünk az inflációval kapcsolatosan, hogy az általa kiváltott áremelkedés egyúttal a megtakarításokat is elkezdi leértékelni, hiszen a holnapi pénz kevesebbet fog érni, s ez különösen a kötvények értékeltségét rontja le. Az elmúlt években töretlen pénznyomtatás során a világban kifejezetten alacsony kamatszinteken kiépült iszonyatos méretű adósságállomány hitelezői – azaz a kötvénytulajdonosok – ily módon, az adósságok – az ő szemszögükből a követelések – elinflálódása révén fogják majd ennek az egésznek meginni a levét. A hozammal kell ez ellen védekezni, a nagyobb inflációhoz értelemszerűen nagyobb hozamelvárást párosítva, de nyilvánvalóan ennek is megvannak a maga korlátai. Úgyhogy lassanként berendezkedhetünk arra, hogy az elkövetkező időszak sem lesz kevésbé kihívásmentes, mint amit most próbálunk magunk mögött hagyni.

A szokásos piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak:

Az állampapírpiac (a portfóliók nagyobb részét kitevő vagyonelem) év eleje óta 2%-ot immár meghaladó leértékelődést szenvedett el, a fentebb leírt folyamtok hatására. Azállampapírpiac rövid, éven belüli szegmense tudta mentesíteni ez alól magát, lévén, ebben a futamidőtartományban időről, időre lejárnak a befektetések a kialakult nyomott, alig 0% feletti hozamszinten. A BUX index április végétől június közepéig 10%-nál nagyobb mértékben emelkedett, azóta ezen szint közelében állapodott meg:

Az év elejétől számítva viszonylag hasonló trendben emelkedtek a benchmarkjainkat kitevő régiós indexek, a BUX index nem lóg ki ezek közül:

A forint árfolyama a második negyedévben komoly erősödésen van túl, a jegybank kamatemelést előrevetítő kommunikációjának is köszönhetően:

A hazai fizetőeszköz erősödése értelemszerűen mérsékeli valamelyest a kereszt devizákban denominált eszközök tárgyidőszaki forintban számolt teljesítményét, így az USD-ban illetve EURO-ban denomináltakét is.

A hazai blue chip részvények mindegyike hozzájárult a BUX index teljesítményéhez, közülük is kiemelkedik az OTP tárgynegyedévi felértékelődése:

A várhatóan emelkedő hozamkörnyezetben a kötvények tankönyvszerűen kevésbé tudnak jól teljesíteni, így a jó részvénybefektetési döntések egy ilyen időszakban méginkább felértékelődnek. Vagyonkezelőinktől azt várjuk, hogy ezeket a szakmai döntéseket a mindenkori helyzethez jól alkalmazkodva hozzák meg javunkra és előnyünkre.

vissza a lap tetejére vissza a lap tetejére