Általános információk

Önkéntes nyugdíjpénztárak a nyugdíjrendszer meghatározó szereplői, az öngondoskodásra, az egyéni megtakarításra ösztönöznek.

Mivel minden pénztártag egyéni számlával rendelkezik, fontos a beérkezett pénzek megfelelő befektetése.

Hogy ki mit tart megfelelőnek, az pénztártagonként, de még életszakaszonként is különböző lehet. Pénztárunk ezért különböző típusú portfoliókat üzemeltet, mely közül mindenki igénye szerint választhat.

Befektetési politika

Fontos szempont, hogy a pénztár milyen vagyonelemeket preferál, illetve milyen arányban tart kockázatos és kevésbé kockázatos papírokat egyes portfolióiban.

Természetesen a kialakított portfoliók csak szigorú jogszabályi keretek között működhetnek, ezzel is védve a tagok megtakarításait. Viszont fontos hozzátenni, hogy ez nem jelent garanciát a befektetések eredményességére.

Befektetési politikában a pénztár írásban rögzíti, hogy milyen elvek, módszerek és stratégia alapján fekteti be a rábízott pénzt.

Választható portfoliók

Mit is jelent a választható portfoliós rendszer?

Nyugdíjpénztári megtakarítás - mint minden más befektetés - egy jövőbeni felhasználásra képzett/képződő alap. Jogos elvárás vele szemben, hogy megőrizze reálértékét, illetve olyan eredményt érjen el, ami az előre kitűzött céloknak megfelel.

Nyugdíjas évekre való felkészülés is hosszadalmas folyamat, a felhalmozási időszak több évtizedet is magába foglalhat.

Optimális cél a lehető legmagasabb hozam elérése a legkisebb kockázat felvállalásával. Múltbéli tapasztalatok azt mutatják, hogy hosszabb időtávon a részvények nagyobb hozamot tudnak produkálni, ugyanakkor kockázati szintjük is magasabb, mint az állampapíroké.

Amennyiben a pénztártag portfóliót szeretne váltani, erről a pénztár felé írásban kell nyilatkoznia. Az egyedi portfólióváltási igény nem vonható vissza. A portfólióváltásra negyedévente van lehetőség, naptári év negyedéves fordulónapjával. Nyilatkozat megtételére az erre kialakított nyomtatványon van mód, melynek a pénztárba érkezési határideje a tárgynegyedévet megelőző utolsóelőtti munkanap.

portfóliók váltásánál figyelembe vehető szempont az nyugdíj-előtakarékossághoz rendelt időtáv, illetve a befektetési cél mérlegelése. Nyugdíjpénztár a Magyar Nemzeti Bank ajánlását figyelmebe véve alakított ki és működteti választható portfóliós rendszerét.

Újonnan belépő tag a belépési nyilatkozatán dönthet arról, hogy mely portfólióban kezdje meg tagságát. Amennyiben nem él portfólióválasztási lehetőségével a pénztártag, úgy alapértelmezettként B- vegyes portfólióba kerül besorolásra.

B - Vegyes portfólió

Tipikusan nyugdíjpénztári portfólió, közepes kockázattal. Miután a nyugdíjmegtakarítás alapvetően hosszú távú befektetési forma, így ennek megfelelően helye van benne a részvény- és egyéb befektetési formáknak is. Miután ezt a portfóliót tekintjük bázisportfóliónak - ha valaki nem választ portfóliót, akkor ebbe a portfólióba soroljuk be -, a kockázati szintjében mérsékelt kockázatot, átlagosan 25%-os részvényarányt céloztunk meg.

Pénztár által kialakított benchmark: 75% CMAX + 10% MSCI World + 10% CETOP + 5% EuroStoxx50

D - Aktív portfólió

Ezt azon ügyfeleinknek alakítottuk ki, akik a nyugdíjelőtakarékosság hosszú távú jellegével azonosulva magasabb hozam elérése céljából tudatosan magasabb részvényarányt igényelnek. A portfólió aktuálisan megcélzott részvényaránya 35%. A magasabb részvényarányhoz aktív vagyonkezelői tevékenység párosul.

Pénztár által kialakított benchmark: 65% CMAX + 20% CETOP + 10% MSCI World + 2,5% BUX + 2,5% EuroStoxx50

R - Reálhozamot megcélzó portfólió

Ez a portfóliónk célkitűzésében alapvetően reálhozam elérésére törekszik, a befektetési környezet adta mozgástéren belül viszonylag független befektetési stratégiát követve. A pénztárba 2008-ban beolvadt Ráció Nyugdíjpénztár korábbi befektetési célkitűzését megtartva biztosít befektetési alternatívát valamennyi pénztártagunknak.

Pénztár által kialakított benchmark: 82,5% RMAX + 7,5% BUX + 7,5% CETOP + 2,5% MSCI World

H – Emelt részvényhányadú portfólió

Összetételében ez a portfólió a legszélesebb merítésű, kockázati szintjében és célkitűzésében is a "D"-hez hasonló eszközösszetétellel. A pénztárba 2012-től beolvadt HÍD Nyugdíjpénztár befektetési célkitűzését megtartva biztosít 15%-os fejlett részvénypiaci jelenlétet tartalmazó befektetési alternatívát immár valamennyi tagunknak. Az ingatlanpiaci lehetőségek leképezése nem konkrét ingatlanokban, hanem kizárólag ingatlanfejlesztő illetve üzemeltető részvénytársaságok részvényeivel történik.

Pénztár által kialakított benchmark: 35% CMAX + 35% MAX + 10% CETOP + 7,5% MSCI World + 7,5% EuroStoxx50 + 5% BUX

Önkéntes nyugdíjpénztári hozamfelosztás

Életút nyugdíjpénztárban az önkéntes nyugdíjpénztári befektetések értékelése negyedévente zajlik. (Egyes nyugdíjpénztárak átálltak az elszámoló egység alapú nyilvántartásra) Ez azt jelenti, hogy a tagok egyéni számláján negyedév záró napjával jelenik meg az időszak eredménye. Hozam felosztás a negyedévet követő 50-ik napig történik meg, felosztott hozam és felosztott értékelési különbözet jogcímeken.

Befektetési eredményeink

Az Életút Pénztár a kezdetek óta meghatározó szereplője a nyugdíjpénztári piacnak. Önkéntes ágazata 1995 óta működik, magánnyudgíjpénztári üzletága 1998-tól a magánpénztári szektor "megreformálásig", azaz 2011-ig működött. Önálló szereplőként - biztosítási és banki háttér nélkül - folyamatosan kiemelkedő eredményeket tudott elérni mindkét ágazatban.

Az elmúlt 10-15 évben tapasztalható gazdasági viharok a nyugdíjpénztári portfóliók fontosságát is átértékelték. A korábban tapasztalt kiegyensúlyozott eredmények a 2008-ban kezdődő világválság hatására jelentősen eltértek portfóliónként. A kockázatosabb portfóliók sok esetben negatív hozamot értek el és az abszolút biztonság felértékelődött. Azonban a 2009-es év nem várt optimizmust és ezzel együtt kiemelkedő hozamokat hozott a korábban veszteséges portfóliókban. A 2010-es években egy folyamatos fellendülés volt látható, ami a részvény típusú befektetések szárnyalását hozta, emelettek az állampapírok kamata folyamatosan csökkent. Emiatt az adott portfóliók között nagyobb különbségek is adódhattak akár egy éven belül is. 2018-ban egy piaci korrekciót láthattunk, amit ismét egy gyors visszarendeződés követett 2019-ben. 2020 befektetési szempontból jól indult, melyet a koronavírus megjelenése erősen lerontott és sokáig úgy nézett ki, hogy 2008-as válsághoz hasonlító évünk lesz. Az év végi vakcinahírek hatására azonban már a teljes év pozitív hozamtartományba tudott fordulni, azonban a kilábalás akár több évig is eltarhat, emiatt kérdés, hogy a 2020-as évek mit tartogatnak nyugdíjpénztári portfóliók tekintetében.

Életút Nyugdíjpénztár eredményei az elmúlt 15 évben (%):

TKM (Teljes költségmutató)

A pénztári TKM – a biztosítóknál korábban bevezetett TKM-hez igazodóan – egy a jövőbeni várható befizetésekből történő költséglevonásokból számított előretekintő szemléletű mutató (szemben az eddigiekben alkalmazott visszatekintő díjterhelési mutatóval és a korrigált díjterhelési mutatókkal, amelyek az elmúlt év tényadatain alapulnak). A pénztári TKM egyetlen vagyonra vetített értékben tömöríti a felmerülő összes költséget.

Teljesség:

A pénztári TKM a nyugdíjpénztári termékekre számolt olyan mutató, amely egy értékben összegzi a tagok által viselt összes felmerült költséget. Az MNB elvárása, hogy a pénztári TKM értékeket a pénztárak számítsák ki.

Összehasonlíthatóság:

A pénztári TKM százalékos formában kifejezett, hozamveszteség jellegű költségmutató, melynek számítása a belső megtérülési ráta számítási módszertanán alapszik. A pénztári TKM megmutatja, hogy az érintett nyugdíjpénztár fedezeti tartalékát alkotó befektetési eszközöknek milyen minimális éves átlagos hozamot kell elérniük ahhoz, hogy a pénztártagot terhelő költségek megtérüljenek a befektetés hozamából az adott időszak végén, vagyis milyen hozamszint szükséges ahhoz, hogy a tagdíjfizetés tartamának végén a pénztártag éppen visszakapja a befizetett pénzét. A pénztári TKM lehetővé teszi pénztári szektoron belüli, valamint a nyugdíjpénztár mellett, a leggyakoribb hosszútávú, nyugdíjcélú biztosítási termékek költségeinek összehasonlítását.

Átláthatóság:

A pénztári TKM azáltal, hogy a különböző típusú költségeket egyetlen mutatóban fejezi ki, hozzájárul a tagok tájékoztatásához, a pénztári költségek átláthatóságának növeléséhez. A fogyasztókat a pénztári TKM ismerete segítheti annak a döntésnek a meghozatalában, hogy melyik öngondoskodási terméket, illetve melyik pénzügyi szolgáltatót válasszák. Az önkéntes pénztárak körében vannak olyan zárt, munkahelyi jellegű pénztárak, amelyek nem kívánnak a szektoron belüli piaci versenyben részt venni. Az MNB azonban – az arányosság elvének alkalmazása mellett – javasolja e zárt, illetve az 1000 főnél kisebb taglétszámú nyugdíjpénztárak esetében is a pénztári TKM számítását és közzétételét a nyugdíjpénztári piac átláthatóságának elősegítése érdekében.

Nyilvánosság:

Az MNB célja elősegíteni, hogy a pénzügyi termékekre vonatkozó információk a fogyasztók számára összehasonlítható módon, könnyen elérhetőek legyenek. Ennek érdekében az MNB a pénztári TKM értékeket a honlapján közzé teszi, hasonlóan más, pénztári szektort jellemző mutatókhoz (pl. nyugdíjpénztári hozamok, díjterhelési és korrigált díjterhelési mutató).