Önkéntes nyugdíjpénztár Egészség- és Önsegélyező pénztár • Belépés a tagi adatokhoz •

Miben vagyunk jók? – A szakértő megnézte

A legtöbb egészségpénztár tisztában van a saját erősségeivel, és ezt igyekszik is kommunikálni a meglévő és leendő tagjai felé. Mi sem vagyunk ezzel másként, mégis jó látni, ha egy független szakértő is górcső alá veszi a szolgáltatásainkat. Ezt tette most egy pénzügyi termékek összehasonlításával foglalkozó szakmai oldal, a BiztosDöntés.hu. Gergely Péter alapító és pénzügyi szakértő számol be a tapasztalatairól.

Az Életút Egészségpénztár talán leginkább szembeötlő pozitív vonása a kedvező költségfelosztás – kezdi Péter. Alacsony havi befizetésnél még vannak olyan pénztárak, amelyek kevesebb működési költséget számítanak fel a tagjaik befizetései után, de 17.000 forintos havi megtakarítás felett már minden más pénztárnál olcsóbb az Életút.

A minimális, 3 000 forintos befizetésnél 6 pénztár is olcsóbb, de a kis összeg miatt ebben a tartományban még csak évi 1 000 forintos különbséggel kell számolnunk. Magasabb összegű befizetésnél viszont már verhetetlen az Életút. Csak hogy értsük, hogy ez mit jelent, a maximális adóvisszatérítéshez kapcsolódó 750 000 forintos éves befizetés után az Életút mindössze 19 710 forint költséget von le, míg a legdrágább pénztár 48.750 forintot.

Ez jelentős különbség, de nem a költség az egyetlen jellemző, ami alapján érdemes egyik vagy másik egészségpénztár mellett döntenünk – emeli ki a szakértő. Hiába olcsó egy pénztár, ha nem tudja nyújtani azokat a szolgáltatásokat, amelyek nekünk fontosak, vagy nem úgy, ahogy mi szeretnénk.

Miben erős az Életút Egészségpénztár?

Péter szerint elsősorban akkor érdemes az Életútban gondolkodni, ha – ahogy fentebb említette – fontos az alacsony költség, ha nagyobb összegű befizetést tervezünk az egészségpénztárba, és ha szélesebb körben használnánk az önsegélyező szolgáltatásokat.

Az Életút Önsegélyező Pénztár már az Egészségpénztár megalakulása előtt is létezett, és ebben a szolgáltatási ágban az Életút különösen erős. A pénztár az önsegélyező szolgáltatások teljes palettáját kínálja, és a kihasználást a lehető legbővebb körben lehetővé teszi – mondja a szakértő. Kiemelném például, hogy az Életútnál a születési támogatás keretében akár 1 millió forintot is felvehetünk az egészségszámlánkról. Ezt a szolgáltatást nemcsak a szülők, de a közeli hozzátartozók is kérhetik a saját számlájukról. Így a család együtt jelentős megtakarítást érhet el egy gyermek születésekor.

A gyermekneveléshez a későbbiekben is komoly segítséget jelent az egészségpénztár. Önsegélyező szolgáltatásként kérhetjük a CSED, GYED, GYES és GYET állami ellátások kiegészítését. Ez különösen fontos, mert az anya jövedelme éppen akkor csökken, amikor a baba miatt a család kiadásai nőnek, ezt a problémát orvosolhatjuk az egészségpénztár segítségével.

A Beiskolázási támogatás is nagy segítség a gyermeket nevelő családoknak, hiszen az iskolakezdés még az egyébként jó anyagi körülmények között élőket is megterhelheti. Egészségpénztáron keresztül jelenleg évi 200 000 forintot költhetünk tanszerek, taneszközök és ruházat vásárlására gyermekenként, ami már látható összeg a családi kasszában, és ez a támogatás a gyermekek teljes iskoláskora alatt használható.

Akinek pedig lakáshitele van – véli Péter –, annak szinte kötelező a hitel egy részét egészségpénztáron keresztül törlesztenie. Ugyan itt nem túl magas a havi keretösszeg, egy 15-20 éves futamidő esetén már több százezer forintot, sőt, akár milliós összeget is spórolhatunk a hitelünkön.

Kiemelném még az Életút Egészségpénztár szolidáris alapon működő szolgáltatását. Ez olyan, mint egy egyszerűbb biztosítás, amely bizonyos előre nem látható negatív események esetén fizet, például baleset, lakáskár vagy munkanélküliség esetén. Ez a szolgáltatás a pénztárak közt is egyedülálló, legalább ingyenes formájában mindenképpen. Ha ugyanis rendszeresen tagdíjat fizetünk, akkor jogosultak leszünk erre a szolgáltatásra.

A szakértő felhívja a figyelmet arra, hogy minél több pénzt tudunk havonta befizetni az Életútnál vezetett egészségszámlánkra, az alacsony költségek mellett annál jobban megéri fenntartani a számlát, és a pénztár által alkalmazott sávos költségfelosztás is erre tereli a pénztártagokat. De akkor járunk igazán jól, ha használjuk is az egészségszámlánkat, tehát takarékoskodunk és egyben költünk is, az önsegélyező szolgáltatások pedig erre különösen jó lehetőséget biztosítanak.

Az Életút Egészségpénztárnak ugyanakkor nincs egészségkártyája. Ez sokaknak hiányozhat az egészségszámla-használat során – véli a szakértő –, de az önsegélyező szolgáltatásoknál, amelyekben az Életút különösen erős, a kártya nem használható, ott mindenképpen számlát kell kérnünk azoknál a támogatásoknál, ahol ez előírás.

Az Életútnál azok a tagok érzik jól magukat, akiknek fontos a régóta tartó, stabil működés, a függetlenség, az önsegélyező szolgáltatások széles köre, akik komolyabb összeget fizetnének be a pénztárba és akik szívesebben választják az ügyintézés hagyományos módját.

Szemünk fénye

Bátorkodunk azt hinni, hogy ügyfeleink a tanúi annak, hogy az Életút pénztárként mindig is az a független intézmény voltunk és vagyunk, akik ki merjük nyilvánítani a véleményünket a minket érintő kérdésekben légyen az akár, szabályozói, akár jogalkotói vagy akár az elért eredményeinket illetően is. Mondhatni az egyenes beszéd hívei vagyunk, nem igéreteket, hanem tényeket állítunk. Aki nem így tapasztalta, az adjon hangot a véleményének!

A koronavírus járvány immár 3. évében - a 2021. évi számlaértesítőink postázása után - néhány gondolatban szeretnénk számot adni az aktuális dolgainkról.

A gyermekvállalás ösztönzése érdekében meghozott kormányzati intézkedések a tevékenységünkre is hatással vannak, hiszen számos kifizetési jogcímünk ezekkel van összefüggésben. Több gyermekvállalás = több születési támogatással adójóváírást érvényesíteni szándékozó potenciális pénztártag, de persze nem szeretnénk túldimenzionálni ennek jelentőségét. Viszont azt is kár lenne eltagadni, hogy a sok ösztönző elem mellett ez is egy célszerű elem lehet, nem beszélve a közeli hozzátartozói jogon történő szolgáltatás kiterjesztésről, ami az évenkénti 150 ezer Ft-os adójóváírási összeget mintegy multiplikálni tudja. A magunk hozzáadott értéke ehhez annyi, hogy az így megnyerhető kvázi ingyenjövedelemet minél jobb hatékonysággal, azaz kisebb költséghányadossal tudjuk elérhetővé tenni az ügyfeleinknek. Pénztárunk esetében ez a versenytárainkhoz mérten eléggé jó hatékonysággal tud megvalósulni, különösen az utóbbi években:

A maximális adójóváíráshoz tartozó befizetési követelményre vetítve ez azt jelenti, hogy 750 eFt befizetésén alig több, mint 20 eFt terheli a pénztártagot, tehát nettó végeredményben 130 eFt-tal tudja ezáltal a vagyoni helyzetét javítani évente.

Arra is érdemes figyelemmel lenni, hogy a pénztárba befizetett összeg egyébként megtakarításként funkcionál, azt a pénztár befekteti a tag javára. Ennek eredményessége változó, a tavalyi évben 3,35%, a megelőző évben kicsivel 3% alatti volt.

A befizetést terhelő működési levonást így tehát egy a pénztárban tartott 6-700 eFt-os nagyságú megtakarítással ki lehet „termelni”, ami a konstrukció megtérülési rátáját nagyban javítja. Az idei évtől jót tesz a tevékenységünknek az is, hogy immár 200 eFt-os minimálbérhez kötödnek bizonyos szolgáltatási jogcímeink, azaz az érintett jogcímeken nagyobb összegeket lehet a számláról igénybe venni. A magunk módján ily módon, alacsony költségszinttel és relatíve jó hozammal igyekszünk ügyfeleink segítségére lenni többek között a gyermekvállalás anyagi terhét felvállalni kész ügyfeleinknek. Mert mint ahogy nekik az egy-egy megszületett gyermekük a szemük fénye, úgy nekünk maga a pénztár is az.

2021. évi adójóváírás 2.0 verzió

A politikai boszorkánykonyhákból terjengő illatok arra engednek következtetni, hogy választási év közeledik. Az igéret dömping egyik elemeként immár kőbe van vésve – ha nem is gránitszilárdsággal, hiszen a vészhelyzetre való tekintettel most nem érdekes, hogy adójogszabályokat nem illik a folyó évben kvázi visszamenőlegesen módosítani –, hogy a gyermeket nevelők a fizetendő adójukat jövő év februárjában visszakapják az átlagbér erejéig. Ezügyben az is egyértelműsödött immár, hogy átlagbéren a 2020. decemberi KSH szerinti átlagbért kell érteni, azaz praktikusan 12 (hó) x 449 eFt-ot, aminek a 15%-a ezer forintra kerekítve 809.000 Ft. Az érintetti körnek 2021-ben ezen összegig „törlődik” kvázi az ezévi adója, s visszakapja azt. Részletes szabályok megatálhatóak a NAV honlapján.

Nulla adókötelezettség mellett – s itt jön önkéntes pénztárként a mi mellékszereplői érintettségünk – értelemszerűen nincs mit adójóváírásként visszatéríteni az adóalanynak, azaz nem jár az idei pénztári befizetés után adójóváírás a tagnak. Akiknek nagyobb a jövedelme, pontosabban ezt meghaladó az adófizetési kötelezettsége, ők természetesen élhetnek a megfizetendő adójuk erejéig a pénztári befizetések utáni 20%-os adójóváírási lehetőséggel ugyanúgy, mint korábban, de nyilván a pénztártagok egy része is érintett e témában.

Az egészség- és önsegélyező pénztárunkban sok ügyfelünk a gyermeknevelési kiadásaival összefüggésben vált egyáltalán pénztártaggá, az ezen jogcímeken (úgymint várandósági ellátás, születési támogatás, beiskolázási támogatás, GYES, GYED kiegészítés) igényelhető szolgáltatásokra használja fel az alapvetően a befizetései után érvényesíthető 20%-os adójóváírás végett fenntartott pénztári megtakarítását. Őket adott esetben most kellemetlenül érinti, hogy az idei befizetésüknek esetleg nem lesz adójóváírási vonzata. Cserébe persze kapnak egy ennél nagyobb „juttatást”, de az igazsághoz ez is hozzátartozik.

Amiért fontosnak tartottuk, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba - ha már a gasztronómiánál kötöttünk ki – az az, hogy ezen fejlemények az idén az év végéig még befizetni szánt összegek szempontjából is relevánsak, azaz a most pénztári tagságot létesítők, illetve a befizetésüket az év hátralévő időszakára tervezni szándékozók mindezek ismeretében illetve tudatában tervezzék az ezirányú döntésüket. Egyébiránt az is egy jó stratégia lehet majd, ha valaki épp a visszakapott összegből finanszírozza meg a 2022. évi adójóváírási lehetőség kihasználását biztosító jövő évi pénztári befizetését. Az érintetti körbe nem tartozók (gyermeket nem nevelők) esetében fentiek értelemszerűen nem bírnak jelentőséggel.

A magunk lehetőségével annyival tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy a befizetések adójóváírás hiányában is megtérüljenek a tagságunk érintett része számára az az, hogy igyekszünk tisztes hozameredményt elérni, ami az év eddigi időszakában kifejezetten sikerült is. S, ami a jövőt illeti – gondolunk itt a napvilágot látott intézkedések költségvetésre gyakorolt kihatásaira –, merjük remélni, hogy a főzőiskola következő menüje majd valamikor 2022-ben a választások után nem a feketelevessel fog kezdődni.

Csecsemőgondozási díj változás 2021 júliusától

2021. július 1-től változik a gyermekek utáni ellátások közül a csecsemőgondozási díj (CSED) mértéke. Erről még 2020-ban döntött az Országgyűlés, azonban most lépett hatályba (2020. évi CXXXIV. törvény)

A gyermek születésétől (illetve a várható születési időpont előtti 28-ik naptól) kapható támogatás legfeljebb 168 napig jár és 2021. június 30-áig a korábbi kereset alapján, annak 70%-át tette ki. Ugyan az ellátásból járulékokat nem, csak személyi jövedelemadót vontak, viszont belátható, hogy ebben az esetben is volt jövedelem kiesés, így a pénztár B2-es szolgáltatása erre az esetre is kérhető volt.

2021.07.01-től viszont a korábbi kereset 100%-át teszi ki a CSED, ami miatt nincs kieső jövedelem, amit a pénztár támogathatna. Ez nem csak az új csecsemőgondozási díjak mértékének meghatározását befolyásolja, hanem automatikusan az eddigi ellátás összegét is megemeli az év második felében. 120 napos benyújtási lehetőség miatt olyan CSED kifizetések még történhetnek a soron következő hónapokban, amik érintenek július előtti időszakot is, viszont az év vége felé közeledve és a következő években a a pénztár B2-es szolgáltatása kizárólag GYED esetén lesz adható.

A feketeleves? – munkáltatókat érintő 2019 évi cafeteria változások

2019-től alapvetően megváltozó cafateria szabályozás okán az alábbiakra szeretnénk felhívni a munkáltatók figyelmét:

Először is arra, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 9. § (1) bekezdése f) pontja szerint az adókötelezettség keletkezése és a jövedelem megszerzésének időpontja „a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében (ideértve különösen az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy más módon befizetett munkáltatói hozzájárulást, tag javára átutalt vagy más módon befizetett támogatói adományt) a kiadás teljesítésének napja”. Magyarán a még 2018-ra (az esedékes december havi hozzájárulásként) szándékolt munkáltatói hozzájárulásukat csak akkor tudják a 2018-ra vonatkozó cafeteria szabályozás szerint eszközölni, ha azt 2018-ban át is utalják a pénztárnak (vonatkozásunkban az Életútnak). A 2019-ben akár január 2-án beérkező összeget, amennyiben az munkáltatói hozzájárulás, már a 2019-re érvényes feltételekkel fogjuk tudni csak kezelni.

Ami a jövő évre a vonatkozásunkban a leglényegesebb változás, hogy 2019-től a munkáltatói hozzájárulásként juttatott összegek (s ugyanígy az eddigi támogatásként adott összegek is) bérként adóznak. Ez azt jelenti, hogy ezen összeg is a munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles, vagyis a juttatónak (munkáltatónak/támogatónak) a szándékolt összegből a magánszemélyt (pénztártag munkavállalóját) terhelő (szja előleg (15%) és egyéni járulékok (18,5%) levonások utáni nettó összeget (66,5%) kell teljesítenie/átutalnia a pénztár felé. És azután a szociális hozzájárulási adót (21%) is meg kell fizetnie természetesen/sajnos. Lásd Szja tv. 9. § (3b) bekezdése: „Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy más módon befizetett munkáltatói hozzájárulás, tag javára átutalt vagy más módon befizetett támogatói adomány esetében bevételként a hozzájárulás, adomány forrásául szolgáló összeget (így különösen a bérként számfejtett összeget) kell figyelembe venni, azzal, hogy a biztosítópénztárba történő átutalást vagy más módon történő befizetést megelőzően a bevételből megállapított jövedelem után a tagot terhelő közterheket az utalást, befizetést teljesítő kifizető levonja.”

Az Szja tv. 44/A. §. (1) bekezdés a) pontja szerint ugyanakkor a munkáltatói hozzájárulásként a pénztárba beérkező (nettó) összeg is alapját képezi 2019-től az adójóváírási lehetőségnek.

Hogy tovább bonyolítsuk a helyzetet, beszélnünk kell még az ún. célzott szolgáltatás jogcíméről, mely az alábbiakat jelenti: Egy erre vonatkozó támogatói szerződés keretében célzott szolgáltatásra szolgáló fedezetet adhat/fizethet be a támogató/munkáltató a pénztárnak, hogy annak terhére (abból fedezve) szolgáltatást nyújtson a pénztár a támogató/munkáltató munkavállalói számára szerződés szerinti feltételekkel. Ezen jogcímű befizetés nem jut el az érintett tagsági (munkavállalói) kör egyéni számlájára, hanem elkülönítve kezeli azt a pénztár (szerződésenként), s ennek terhére nyújthat szolgáltatást. Egy egészség- vagy önsegélyező pénztár esetében ez könnyen értelmezhető, pl. szűrő vizsgálatra, vagy gyógyszervásárlásra ad a munkáltató/támogató összeget, hogy abból a dolgozói pl. keretösszeg/fő/év alapon elszámolhassák a pénztár felé ezirányú kiadásaikat. Egy nyugdíjpénztár esetében kicsit nehezebb a helyzet, mert a pénztár csak nyugdíjszolgáltatást nyújthat, azaz arra adhat a munkáltató/támogató ilyen jogcímen keretösszeget, hogy a nyugdíjba vonuló munkavállalói kaphassanak a pénztártól (kvázi az egyéni megtakarításuk alapján/összegében felvehető nyugdíjszolgáltatás kiegészítéseként) plusz összeget.

Ami a lényeges, hogy a nevesítetten célzott szolgáltatásra nyújtott munkáltatói/támogatói befizetés egyes meghatározott juttatásként funkcionál, azaz a munkáltató/támogató fizeti utána meg a közterhet (1,18 x 15% szja és 19,5% eho), mint idén a munkáltatói hozzájárulás után is), amennyiben egészségpénztári vagy nyugdíjpénztári szolgáltatásra nyújtja azt. Az ebből szolgáltatást igénybe vevő pénztártagot a szolgáltatás esedékességekor nem terheli semmilyen adó/járulék fizetési kötelezettség.

Ha a célzott szolgáltatást a munkáltató/támogató önsegélyező pénztári szolgáltatásra adja, akkor teljesen másként viselkedik az összeg, ugyanis a munkáltatót/támogatót ezesetben nem terheli adó/járulékfizetési kötelezettség (ugyanúgy, mint az idén a támogatásként befizetett összegek esetében), ellenben a pénztártag, amikor ilyen önsegélyező pénztári jogcímű célzott szolgáltatást vesz igénybe, akkor azután egyéb jövedelemként keletkezik adó- és eho fizetési kötelezettsége (az összeg 84%-ára vetített 15%-os szja és 19,5%-os eho kötelezettségként (ugyanúgy, mint a nyugdíjpénztári várakozási idő utáni adóköteles tőkekifizetések esetén), csak ezesetben a pénztár nem minősül kifizetőnek, így az adóelőleg és eho megfizetése a tagot terheli (ugyanúgy, mint pl. eddig is a nyugdíjpénztáraknál a vissza nem fizetett tagi kölcsön tartozás érvényesítése esetén).

A fentiek könnyebb megérthetősége végett egy táblázatban igyekeztünk összefoglalni mindezt az alábbiak szerint:

Ha fentiekkel kapcsolatban kérdésük merülne fel, állunk szíves rendelkezésükre. Ezúton köszönjük meg egész évi közreműködésüket, s kívánunk Békés Ünnepeket és Sikerekben Gazdag 2019-es Évet Önöknek!

A demokrácia útján

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári intézményi formát a joglakotók 1993-ban úgy alkották meg/alakították ki, hogy az azok ügyfélkörét képező pénztártagok nemcsak befektetők, hanem egyúttal tulajdonosai is a saját pénztáruknak. A rendszerváltó honatyák ezzel a tulajdoni formával szándékoltan arra igyekeztek ösztökélni az embereket, hogy a társadalmi aktívitás akkoriban megpezsdült időszakában a jogi szabályozás keretei között alkossanak befektetői közösségeket, s önkomrányzati elven, azaz a saját maguk által kialakított stratégiák, üzletpolitikák keretei között éljenek eme támogatott megtakarítási forma előnyeivel, lehetőségeivel.

Nem véletlenül alakult abban az időszakban mintegy 400 pénztár, akik közül mára nagyságrendileg tizedannyian maradtak, az eltelt időszak során végbement egyesülések, megszünések okán. Ez természetes velejárója egy piaci szegmens evolúciójának, a mérethatékonysági kritériumok változásának, a környezetváltozáshoz való alkalmazkodó képesség differenciáltságának, amit az élet minden területén ugyanígy megfigyelhetünk és megtapasztalhatunk.

A kialakított tuljadonosi forma mindmáig megmaradt úgy, ahogy anno a döntéshozók kitalálták ezt, vagyis ma is a pénztártagok a tuljadonosai a pénztáraknak, a saját pénztáruknak, megtakarításuk nagyságától függetlenül. Az 1 tag=1 szavazat elve érvényesül a döntéshozó legfőbb szerv, a közgyűlés (illetve küldöttközgyűlés) működésében. Ez abszolút demokratikusnak mondható, hiszen ezáltal minden tag beleszólhat a saját pénztára működésébe, megválasztható annak vezetésébe, illetve részt vehet a vezetősége megválasztásában, hozzávetőlegesen ugyanazon elven, mint ahogy az országgyűlési képviselet esetében.

Egy bizonyos taglétszám (egyenlő ügyfélkör) elérése felett természetesen praktikus korlátai adódnak a döntéshozatali mechanizmus gyakorlati funkcionálásának, hiszen sok ezer főnek nem könnyű, ráadásul költséges is egy őket befogadni képes helyet találni – stadion program ide vagy oda -, a Duna jegére meg mégsem hirdethetjük meg a közgyűléseinket. Emiatt a döntéshozatali jog delegálva van a pénztári küldöttekre, akik valamilyen (a gyakorlatban általában területi) elven az általuk képviselt tagok vonatkozásában tagi mandátumokkal vesznek részt a döntéshozatalban. Ezt ugyanúgy kell elképzelni, mint ahogy az országgyűlési választásoknál is történik ez hazánkban. A szabályozás szerint a küldöttek mandátuma 5 évre szól, azaz a pénztáraknál 5 évente kell „választásokat” tartani, a küldöttek személyéről dönteni.

Az Életút Egészség- és Önsegélyező Pénztár esetében most jött el ez az időpont, az előző 5 éves ciklus ez év végén jár le, így intézkedtünk a küldöttválasztó ülések összehívásáról oly módon, hogy a tagság lakóhely szerinti elhelyezkedését kielemezve 10 körzetre osztottuk a tagságunkat. A küldöttválasztó ülésekre november végén 24-én pénteken és 27-én hétfőn kerül sor, ütemezett rendben – amiről a tagságot az alapszabályunk szerint informáltuk – az időkiosztás a honlapunkon az általános információk/közgyűlések aloldalon megtalálható -, s reméljük, hogy lesz kellő affinitás/érdeklődés a tagok részéről ezügyben. Kicsit azért szkeptikusak vagyunk, mert a korábban tapasztaltak azt mutatják, hogy nem igazán élnek a tagok ezzel a „részvételi” lehetőséggel, ők elsősorban a pénztár által nyújtott szolgáltatás színvonalában érdekeltek, s úgy tartják, hogy az ehhez szükséges döntéseket hozza meg maga a pénztár, nekik az eredmény a fontos. A demokrácia márpedig nemcsak az eredményről, hanem az oda vezető út elvégzendő feladatairól is szól, még ha a kényelmi szempontok akár ez ellen is szólnak. Az elhíresült honatyai intelem ránk is igaz, így ha nem akarunk azzal szembesülni, mármint, hogy kedves pénztártagok „tetszettek volna demokráciát csinálni”, akkor az a járható út, hogy „Tessék, csak tessék, kedves pénztártagok!”.

S ha már a működésünk így van a szabályozás szintjén kialakítva, akkor igenis az lenne a kívánatos, ha a döntéshozatali mechamizmusban játszott szerep betöltésében is hajlandóság mutatkozna a tagság részéről. Napokon belül ennek mikéntjéről újabb benyomásokat szerezhetünk.

Ezúton is köszönjük a tagság ezügyben mutatott hajlandóságát, és e cikkünkkel is az a célunk, hogy ráirányítsuk ennek fontosságára a figyelmet!

Változások kora

A jegybankok elmúlt évekbeli extrém pénzkibocsátása – amit a 2008-as gazdasági válságból történő mielőbbi kilábalás célzatával hajtottak végre – a kamatkörnyezet jelentősen átalakulását eredményezte. Ez mára már oda vezetett, hogy némely fejlett piacokon az állampapír befektetések negatív jövőbeli hozammal forognak, azaz egy befektető úgy vásárol állampapírt, hogy az azért a lejáratkor visszakapott összeg kevesebb lesz, mint amit azért a megvásárlásakor fizetett. Nem vitás, hogy ez a helyzet nem nevezhető megszokottnak. Hogy ez meddig fog így maradni, azt a jövő fogja majd eldönteni, mindenestre tényként szögezhetjük le, hogy a kialakult helyzet sem piacidegen, hiszen azt a piac kereslet-kínálati viszonyai eredményezték. Ez a fajta környezet a pénztárakat, mint intézményi befektetőket is kihívás elé állítja, hiszen a „hozaméhség”, azaz a korábbi időszakokban elért nominális hozamok elérése/megtartása egy ilyen környezetben a korábbiaknál nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot feltételez, ami bizonyos mértéken túl nem feltétlenül indokolt. Merthogy a piaci szereplők kockázatvállalási hajlandósága emelkedése óhatatlanul piaci anomáliákhoz szokott vezetni, s ezeket jó szokás szerint a kijózanodás fázisa szokta követni.

Egy ilyen időszakban felértékelődnek a befektetési alternatívák járulékos hozadékai, melyek közül az elsők között vehetjük számításba az önkéntes pénztári befizetések utáni 20%-os mértékű adójóváírási lehetőséget. Hogy ez mennyire így van, azt az önsegélyező pénztárunkba beérkezett adójóváírási összegek dinamikája is alátámasztja:

Természetesen ezek a volumenek az előző évi egyénileg vállalt/teljesített befizetéseknek a hozadékai, viszont ha figyelembe vesszük, hogy a kérdéses időszakban mintegy 30%-kal emelkedett a pénztártagjaink létszáma, akkor mindenképp látványos a tagdíjfizetési hajlandóság növekedése. Az ügyfélkörünkből ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy éves akár 150 ezer Ft-os adójóváírási összegért érdemes takarékoskodni, ráadásul annak céljai sok esetben egyértelműen előre prognosztizálhatók. Az önsegélyező és egészségpénztárak által finanszírozható kiadások palettája ráadásul 2016-ban is bővült.

Az év elején hatályossá vált jogszabályi változások lehetővé tették, hogy az egészség- és önsegélyező pénztári feladatokat is elláthassák a „vegyes”, azaz egészségpénztárként és egyúttal önsegélyező pénztárként is funkcionáló intézmények. A jogszabályváltozásra mi is reagáltunk, s az addigi elkülönített tevékenységet ellátó, elkülönült intézményként funkcionáló egészségpénztárunkat és önsegélyező pénztárunkat egybeolvasztottuk.

Ennek hatására a szolgáltatási palettánkban megjelent az egészségügyi ellátások finanszírozása is, ami az idei évben immár mintegy 7%-os részarányt tesz ki az összes szolgáltatási volumenből.

A fenti ábrán az is jól nyomon követhető, hogy a gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások finanszírozási jogcímei 2014-től kezdve évről-évre egyre dominánsabbá váltak. Csak az idei évet tekintve a szolgáltatások megoszlása az alábbi arányokat mutatja:

A hangsúlyeltolódást az esetenkénti szolgáltatási összegek átlagos összegének a változása is megmutatja:

Fenti táblázatból kiolvasható tehát, hogy míg pl. a születési támogatásként kifizetett átlagos szolgáltatási összeg a 2010-es 308 ezer Ft-ról 2016-ra 716 ezer Ft-ra, azaz 132%-kal emelkedett, addig a gyógyszervásárlásra fordított átlagos összeg a 2010. évi 15 ezer Ft-ról „csak” 23 ezer Ft-ra, azaz 54%-kal bővült.

A 2017-es évtől a munkáltatók kafetéria juttatási lehetőségei feltételei újfent változni fognak, ami vélhetően újfent hatással lesz a pénztári befizetések jogcímmegoszlására. Ez várhatóan a teljes önkéntes pénztári ágazatot kedvezőtlenül fogja érinteni, hiszen új lehetőségek is megjelennek a kafetéria juttatások között, de várakozásunk szerint ez tovább fogja növelni a pénztári ügyfélkör tudatosságát és felismerve a kínálkozó lehetőségeket tovább fogják növelni a pénztári befizetéseiket. Ehhez igyekszünk a költséghatékonyságunkat megtartani illetve lehetőség szerint tovább javítani, hogy a pénztári megtakarításban rejlő addicionális lehetőségek minél inkább a tagságunk javát szolgálhassák.

A tudatosság kifizetődik

Soha nem volt még ilyen alacsony a jegybanki irányadó kamatláb, miután a jegybanktanács 2015.06.23-i döntésével június 24-től immár 1,5%-ra csökkent a jegybanki alapkamat mértéke. Ennek hatását a megtakarítók – köztük mi, mint pénztárak, illetve ügyfeleink, mint pénztártagok - is megérzik, hiszen egyre kisebb kamatra (hozamra) kénytelenek lekötni/befektetni a pénzüket, miután a banki betétkamatok is lekövetik a „forrásbőség” okán kialakult egyénként kedvező helyzetet. Persze volt honnét csökkeni, bár vélhetően kevesen gondolták – s köztük mi magunk sem gondoltuk volna -, hogy ilyen mértékben alakulhat át a korábbi befektetési környezetünk.

Ilyen feltételek között megfontolandó, hogy mibe/hová fekteti az ember a fölös pénzét. Nem véletlen, hogy megnövekedett többek között az ingatlanok iránti kereslet is az utóbbi időben. Általános szabály szerint a magasabb hozamlehetőséghez magasabb kockázat párosul és viszont, alacsonyabb kockázatvállalás mellett alacsonyabb hozamlehetőséggel kell, hogy beérje a megtakarító. Ugyanakkor az eltérő feltételrendszerek egyedi lehetőségeket is kínálnak.

Tipikusan ilyen egy önkéntes pénztári megtakarítási forma, ahol a befizetésekhez 20%-os adójóváírási lehetőség párosul. Minél rövidebb befektetési periódus alatt hasznosul ez a járulékos hozzáadott érték, annál inkább megemeli az egyébként elérhető megtérülési hatásfokot. Az önsegélyező és egészségpénztárakban mutatkozik ez meg leglátványosabban, hiszen ezen pénztári megtakarítások az igényelt szolgáltatások révén viszonylag rövid futamidővel hasznosulnak. Így az ezeken elérhető adójóváírás voltaképp a megtakarítás hasznaként vehető számba.

Láthatóan tudatában is vannak ennek az Ügyfeleink, hiszen az adójóváírást megalapozó tagdíjbefizetések és az utánuk érvényesített adójóváírási összegek szoros együttmozgásban vannak. Adott esetben a befizetés szerinti 20%-os adójóváírási összegnél nagyobb visszatérítés összegét az okozza, hogy adott tagok más pénztári befizetésük után érvényesíthető adójóváírási lehetőségüket is a pénztárunkban vezetett számlájukra kérik jövendőbeli szolgáltatási igényeik fedezeteként.

Az elmúlt években az alábbiak szerint alakult mindez az önsegélyező pénztárunkban:

Örömteli tény, hogy mindebben az Ügyelek pénzügyi döntéseinek a tudatosságát, célirányosságát lehet feltételezni. Ennek is köszönhetően az elmúlt években az ügyfélkörünk bővülésénél jóval dinamikusabban emelkedetett a tagdíjbevételünk volumene. Annak ellenére, hogy a kafeteriaszabályozás változása a munkáltatói szerepvállalás lehetőségeit inkább hátrányosan érintette a pénztári szektor szempontjából.

Lehet-e az áttörés éve 2013. az önsegélyező pénztárakban?

Önsegélyező pénztárunk 2012. évi tagdíjbevételi volumene 22%-kal haladta meg az előző, 2011. évi tagdíjvolument, amit biztató jelként értékelünk az ágazat jövőjét illetően. Úgy tűnik, hogy nemcsak a munkáltatók, de maguk a munkavállalók is kezdik felismerni az önsegélyező pénztári megtakarításban rejlő többletlehetőséget akár a pénztár szektor egyéb ágazataival, akár más alternatív megtakarítási formákkal összemérten. Reményeink szerint e kedvező tendencián tovább javíthatnak az önsegélyező pénztári megtakarítások felhasználása terén történt elmúlt évi változások, bár ezek közül nem mind jelent valóban akkora lehetőségbővülést, mint ahogy az első látásra tűnne.

Az újonnan nevesített jogcímek közül ugyanis sem a lakáscélú devizahitel törlesztést, sem pedig a lakásrezsi finanszírozást nem lehet egyéni számláról finanszírozni, csakis közösségi számláról. Ez utóbbi kritérium nagyban befolyásolja a lehetőségeket, hiszen teljesen más elven kell megközelíteni azt az esetet, amikor a pénztártag a szolgáltatási igényét a saját megtakarítása terhére, illetve azt, amikor a tagság egésze, mint közösségként felhalmozott közösségi tartalékok terhére szándékozik szolgáltatást finanszíroztatni a pénztárral. Ugyanazon okból, mint a társadalombiztosítás egésze esetében, vagyis a teljes pénztártagi közösség szempontjai okán. Pénztárunknak eddig is voltak közösségi szolgáltatásai, melyeket ezen elvek mentén alakítottunk ki illetve fogadtattunk el a közgyűlésünkkel. A most megnyíló két új szolgáltatás azonban alapvetően más, nem gondoljuk, hogy ezeket a tagság egésze befizetéséből megképzett közösségi tartalékból finanszírozva elérhetővé kellene tennünk mindenki számára, hiszen más rászorultsági illetve méltányossági szempontok kötődnek hozzájuk, mint a már nevesített közösségi szolgáltatásainkhoz.

Ugyanakkor a munkáltatók számára lehetővé tett ún. célzott támogatás, mint finanszírozási forma alkalmas lehet ezen szolgáltatási jogcímlehetőségek kihasználására is közösségi, de azon belül célzott szolgáltatásként, ám ezesetben a közösségi elv nem a teljes pénztári tagságra, hanem a célzott támogatást vállaló munkáltatói tag alkalmazotti körére vonatkoztatva kell, hogy megvalósuljon. Ezirányban módosítottuk az alapszabályunkat, illetve a szolgáltatási palettánkat a decemberi közgyűlésünkön, s hogy erre lesz-e valóságos igény a munkáltatói partnereink részéről, az majd csak a későbbiekben dől el.

Mi a magunk részéről továbbra is az egyéni számlás szolgáltatások elsődlegességét valljuk, hiszen egy olyan nyitott, bárki számára elérhető pénztár esetében, mint az Életút is, korlátai vannak a közösségi elvek érvényesülésének. Különösen pénzügyi vonatkozásban.

Az egyéni számlás szolgáltatási lehetőségek között pedig önmagában egy számottevő változásként értékelhető a beiskolázási támogatás eddigi gyermekenkénti összegének 3,5 szeresére (!) történő növelése (az eddigi 27.900 Ft-ról 98.000 Ft-ra), s ráadásul tágul az elszámolhatóság köre és időtartama is. A várandósággal összefüggő új (A0) jogcímlehetőség ugyancsak kedvező fogadtatásra találhat a gyermekvállalás előtt álló tagsági kör részéről.

További két új jogcímlehetőség, az otthoni- illetve idősotthonban történő gondozás kiadásainak finanszírozása pedig nemcsak az idősebbeknek, maguknak a szolgáltatást igénybe vevőknek, hanem a szolgáltatási kedvezményezetti jogon a fiatalabb korosztályhoz tartozó pénztártagoknak (gyermekeknek, unokáknak) is érdeklődésére tarthat számot.

A felhasználás mellett persze továbbra is fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az öngondoskodás nemcsak célirányos befizetésként értelmezhető, hanem valódi előtakarékosságként is, sőt igazából ez is lenne a kívánatos. S e tekintetben értelemszerűen átterelődik a kérdés a megtakarításnak, mint befektetési alternatívának a hatékonyságára. Nos, ezen a téren sem kell szégyenkeznünk a 2012-es évet illetően, hiszen az elért 8%-os hozamunk jól illeszkedik az előző évek hozamsorába.

A 2013-as év változásait illetően szót kell ejtenünk arról a kedvezőtlen körülményről is, amelyet a tranzakciós adó megjelenése következtében kellett a pénztárnak meglépnie, nevezetesen, hogy 2013-tól a szolgáltatási kifizetések pénzforgalmi díjaként alkalmanként 50 Ft-ot fogunk felszámítani. Ez nagyságrendjében ugyan nem számottevő, de a pénztár éves tételvolumene alapján mégis befolyással bír a pénztár gazdálkodása egészére, s egyúttal arra is ösztönözheti a tagokat, hogy a szolgáltatási igényeiket lehetőség szerint minél nagyobb összegekben, az azok alapját képező számlákat/bizonylatokat összegyűjtve nyújtsák be a pénztárnak, ezzel is javítva a saját megtakarításaikhoz való hozzáférés, s ezzel együtt a pénztár tevékenysége költséghatékonyságát is.

Ugyanezen indíttatásból a postai készpénzátutalási megbízáson (sárga csekken) történő tagdíjfizetést csekkenként 200 Ft-os díj ellenében biztosítjuk, amit a postai készpénzátutalási megbízás kibocsátása előtt kérünk az azt igénylő tagoktól. Szerencsére kevés tagunk érintett ebben, őket igyekszünk átirányítani a banki átutalással, avagy a számlánkra direkt módon készpénzes befizetéssel történő tagdíjteljesítésre.

Növekvő beiskolázási segély, gondozási díj - Önsegélyező szolgáltatásbővítés

Vonzóbbá válhatnak az önsegélyező pénztárak, miután 2013-tól több új szolgáltatási lehetőség is megnyílik a tagok számára. A jelenleginek több mint háromszorosára emelkedik a beiskolázási támogatás keretösszege (a minimálbér éves összegével azonosan, azaz mintegy 100 ezer Ft-ra gyermekenként), s nemcsak a tanévkezdés időszakában, hanem a tanév teljes időszaka alatt elszámolhatóak lesznek ezen kiadások. Ráadásul főiskolás vagy egyetemi tanulmányait végző 25 éven aluli gyermek után is elszámolható lesz többek között tandíjra vagy kollégiumi díjra is. Javul az ápolási díj elszámolhatósága, miután immár lehetővé válik az intézményi gondozás költségeinek az elszámolása is. A születési támogatás is kibővül, miután a várandóság idejére is szolgáltatást lehet majd igényelni, a felmerülő orvosi ellátások költségeinek a finanszírozására. Alábbi táblázatban foglaljuk össze a szolgáltatásokkal kapcsolatos változásokat:

szolgáltatás rövid leírás összeg
születési, várandósági támogatás A magzat (orvos által igazolt) fogantatásának 91. napjától megszületéséig nyújtható szolgáltatás, a várandóssággal összefüggő orvosi ellátás igazolt költségének támogatására, valamint a magzat 91. napos korától a megszületéséig nyújtható, a gyermek megszületése, illetve örökbefogadása esetén nyújtható egyszeri, egyösszegű támogatás számla alapján, ill. támogatás esetén: max. 600.000 Ft
gondozási díj Szolgáltatás támogatása az otthoni gondozás tartamára, az igazolt gondozási díj, legfeljebb a nyugdíjminimum havi összegének mértékéig; illetve az intézményi elhelyezés tartamára, az igazolt napi vagy havi díj, de legfeljebb a nyugdíjminimum napi vagy havi összegének mértékéig számla alapján, max. nyugdíjminimum
beiskolázási támogatás A közoktatásról szóló törvényben meghatározott gyermek, tanuló számára, a rá tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult személy által vásárolt tankönyv, taneszköz, ruházat árának, valamint a felsőoktatásról szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt, Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményében hallgatói jogviszonnyal rendelkező 25. életévét be nem töltött természetes személy tekintetében kifizetett, költségtérítés (tandíj), térítési díj, kollégiumi díj, albérleti díj megtérítése biztosítható. A beiskolázási támogatás éves összege egy személy részére gyermekenként legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér lehet. A tanév első napját megelőző 15 napon belül és a tanév utolsó napját követő 15 napon belül, az Öpt. 50/B. § (1) bekezdés i) és j) pontjában meghatározott szolgáltatás esetében az év bármely időpontjában kiállított és teljesített, számla (egyszerűsített számla, bizonylat, elektronikus dokumentum) alapján nyújtható a minimálbér összegéig, gyermekenként

Úgy látszik, hogy végre a jogalkotó is kezdi felismerni az öngondoskodás fontosságát és hajlandó is ezirányban döntéseket hozni.

További megnyílik két teljesen új szolgáltatási lehetőség is, ezek a deviza hitel törlesztés támogatása és a rezsiköltségek finanszírozása, csakhogy ezeket a jogszabály egyéni számláról nem, csak közösségi szolgáltatásként engedi finanszírozni. Ezzel összefüggésben alakított ki egy új finanszírozási lehetőséget a jogalkotó az ún. célzott szolgáltatási módozattal, amely lényegében azt jelenti, hogy munkáltatók kifejezetten az alkalmazottaik számára támogatás jogcímén ilyen jellegű szolgáltatási fedezetet biztosíthatnak a pénztárnak, amelyekből a pénztár ezen kollektívák meghatározott szolgáltatási igényét kielégítheti/finanszírozhatja.

Pénztárunk ezt a lehetőséget látja, illetve szándékozik kialakítani a devizahitelek törlesztő részlete növekményének finanszírozására, illetve a szociálisan rászorult pénztártagok közüzemi díjainak támogatására. A feltételek az alábbiak:

új szolgáltatás rövid leírás összeg
közüzemi díjak támogatása közüzemi díjak: finanszírozásának támogatása, amely a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényben és a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvényben meghatározott védendő fogyasztónak minősülő pénztártag által fizetendő közüzemi díjak (villamos energia, gáz, ivóvíz, csatornadíj) megtérítésére biztosítható. A közüzemi díjak finanszírozására fordítható támogatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet számla alapján max minimálbér 15%/hó
devizahitel támogatása lakáscélú devizaalapú jelzáloghitel törlesztésének támogatása: amelyet a pénztár közvetlenül a folyósító hitelintézet részére fizethet meg, amennyiben a törlesztő részlet mértéke a hitelszerződés aláírásának időpontját követő árfolyamváltozás következtében húsz százalékot meghaladó mértékben nőtt és a támogatást a pénztártag igényelte. A lakáscélú devizahitel törlesztésére fordítható támogatás havi összege, legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százalékának megfelelő összeg lehet hitelszerződés és igazolás alapján max minimálbér 15%/hó

A szolgáltatásokkal kapcsolatos részletszabályokat, illetve a pénztári szolgáltatási stratégiánkat a 2012. december 13-án sorra kerülő közgyűlésünk fogja megtárgyalni és véglegesíteni. A közgyűlési döntésekről pénztártagjainkat természetesen haladéktalanul tájékoztatni fogjuk.

2012-től változik a táppénz és munkanélküli ellátás elszámolhatósága!

Tájékoztatjuk a pénztártagokat, hogy a pénztár 2011. december 15-ei küldöttközgyűlési döntés miatt 2012-től változik a pénztár szolgáltatási szabályzata. Ezen változásra kívánjuk felhívni figyelmüket:

Táppénz ellátás miatt kieső jövedelem pótlására (A1) pénztárunk napi 2000 Ft, munkanélküliség miatt kieső jövedelem pótlása (A4) jogcímen pedig napi 1000 Ft normatív támogatást nyújtott. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete iránymutatása alapján a későbbiekben ezen szolgáltatásokra a jövőben nem adhatunk előre meghatározott összeget, hanem a ténylegesen jelentkező kieső jövedelem alapján nyújthatunk szolgáltatást. Ennek meghatározása a pénztárnak és a pénztártagoknak is többlet feladatot eredményez. A pénztár által elfogadott szolgáltatási szabályzat értelmében a táppénzes papír, illetve a munkanélküliséget igazoló dokumentum mellé ezentúl egy büntetőjogi nyilatkozatot is csatolnia kell a pénztártagnak, melyben nyilatkozik, hogy a ténylegesen kiesett jövedelme eléri-e a pénztár által meghatározott összeget. Ennek a nyilatkozatnak a hiányában csak akkor nyújthatunk szolgáltatást, ha a jövedelemkiesés konkrét összege megállapítható a benyújtott dokumentumokból.

Büntetőjogi felelőségi nyilatkozat kieső jövedelem pótlására szolgáltatásokhoz

2012-ben a szolgáltatásokkal kapcsolatban nincs egyéb változás, vagyis a korábban meghatározott jogcímeken lehet kifizetéseket igényelni. Az egyéni befizetések után járó adó-visszatérítés mértéke is változatlanul 20% lesz, aminek felső határa 100.000 forint, 2020.jan. 1-je előtt betöltött nyugdíjkorhatár tekintetében pedig 130.000 forint. Változik azonban a munkáltató terhe a pénztárba utalt hozzájárulás után, az eddigi 19,04%-ról jövőre 30,94%-ra nő a teljes teher annak következtében, hogy ezután a személyi jövedelemadó mellett egészségügyi hozzájárulás megfizetésére is kötelezett.

Javuló tartalékképzés, új szolgáltatások

Tevékenységünk feltételeit javítandó új közösségi szolgáltatások bevezetését és a tartalékképzési rendünk javítását tervezzük, melyre vonatkozó javaslatainkat a soron következő küldöttközgyűlésünkön terjesztjük be. A 2011-től életbe lépő változások – feltételezve a küldöttközgyűlési jóváhagyást – az alábbiak:

Egy új, 98,5%-os fedezeti tartalékarányt tartalmazó tartaléksáv bevezetése

2011-ben az adójóváírás mértéke a korábbi 30%-ról 20%-ra mérséklődik. Egységnyi befizetés után tehát az adójóváírásból származó „hozzáadott érték” arányaiban csökken. Ennek a hatásnak a mérséklése céljából a tartalékképzési kondícióinkat javítjuk.

A változást grafikonon szemléltetve az alábbi tartalékjavulás következik be:

Reméljük, hogy a lépés a tagdíjfizetési hajlandóságban is kedvező változást fog eredményezni.

Új közösségi szolgáltatások

A törvényi keretek alapvetően behatárolják az önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatásokat. Ellenben a közösségi elven jelenleg is nyújtott szolgáltatások körét szeretnénk valamelyest szélesíteni. A bevezetésre kerülő szolgáltatások az alábbiak:

1.) Halva szülés vagy fogyatékossá válás esetére nyújtott segély - ezen jogcímen szolgáltatást nyújt a pénztár a tagnak, ha gyermeke halva születik, vagy a születését követő 3 éven belül fogyatékossá válik. A szolgáltatás összege halva születés esetén 100.000 Ft, fogyatékossá válás esetén a fogyatékosság okozta egészségkárosodás mértékével arányosan.

2.) Átmeneti segély - ezen szolgáltatás a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben meghatározott tűz- és elemi károk bekövetkezte esetén nyújtható. A szolgáltatás max. 1. alkalommal vehető igénybe és összege az esemény által okozott kár összegének a 20%-a, de maximum 100.000 Ft. Ha a csatolt dokumentumok alapján a kárérték ténylegesen nem állapítható meg, a pénztár saját hatáskörében jogosult arról dönteni. Korlátozó feltétel, hogy igény csak a tag tulajdonát képező lakás céljára szolgáló ingatlanával összefüggésben, az ingatlanban bekövetkezett kárértékre nyújtható be.

3.) Baleseti segélyezés szolgáltatásunkat a jelenlegi csonkolásos baleset esetén túl kiterjesztjük a maradandó egészségkárosodást okozó balesetekre is.

A szolgáltatási igények feldolgozásával kapcsolatban értelmezési kérdések pontosítására kerül sor. Eszerint 1 ezer Ft alatti összegre vonatkozó szolgáltatási igényt a pénztár nem fog teljesíteni. Amennyiben a szolgáltatási igényre vonatkozó fedezet a soron következő esedékességű szolgáltatásoknál teljes egészében nem áll rendelkezésre, a pénztár a rendelkezésre álló fedezet erejéig teljesíti az igényt. A részben teljesített igény fedezethiány miatt teljesítetlen hányadára utóteljesítés nem fog történni. A fedezetlen szolgáltatásigényeket pedig max. 30 napig állítjuk sorba. Amennyiben az igény fedezet hiányában a beérkezésétől számított 1 hónapon belül sem teljesíthető, az igényt töröljük a nyilvántartásunkból.

Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy 2011-ben a jelenlegi 30%-os mértékű adójóváírási lehetőség 20%-ra fog mérséklődni, azaz a még meglévő 30%-os feltétellel érdemes lehet az idei évből hátra lévő időszakban megfontolni az egyéni befizetések előre hozatala hasznosságát.

Értelmezési kérdések az önsegélyező pénztári szolgáltatásoknál

A szolgáltatási tevékenységünk során szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy némely esetben ügyfeleink másképp értelmezik a szolgáltatási feltételeket, mint ahogy azt a jogszabályi feltételek illetve üzletpolitikánk diktálja. Ezen „kérdéses” feltételeket vesszük az alábbiakban sorra:

180 napos várakozási idő

Egyes szolgáltatási jogcímek esetében a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a befizetett tagdíjösszeg – akár egyéni befizetés, akár munkáltatói hozzájárulás – a befizetéstől számított 180 nap leteltével fizethető csak ki szolgáltatásként. A rendelkezés nyilvánvalóan abból a célból került a jogszabályba, hogy a szolgáltatási tevékenységet egy felhalmozási/megtakarítási időszak alapozza meg. Máskülönben a pénztári tevékenység alapvető funkciója - nevezetesen, hogy célirányos előtakarékosságról van szó - nem érvényesülne.

Nem minden szolgáltatási jogcímnél él ez az előírás (a gyógyszerek vételárának térítése, a táppénz miatt kieső jövedelem pótlása kivétel ez alól), tehát a tag megtakarítása adott esetben akár az utolsó forintig is felhasználható szolgáltatásként – a befizetéstől függővé tett bármilyen időkorlát nélkül is. Nem mellékes természetesen az sem, hogy a hozzáférhetőség leteltéig a befizetések hozamot termelnek.

A felhasználhatósági időkorlát csakis a befizetésekre vonatkozik, így tehát a számlákon negyedévente felosztott hozamok, illetve pl. az adójóváírás összege azonnal felhasználható bármilyen szolgáltatási jogcím esetén.

Miután a tagdíjbefizetések elszámolásakor nem tudni, hogy egy adott befizetés a későbbiekben milyen jogcímű szolgáltatás fedezetéül fog szolgálni, így a pénztár a jóváírt összegeket a FIFO elv szerint rendeli hozzá a felmerülő kifizetésekhez. Ebből következik, hogy a várakozási idő feltételéhez nem kötött szolgáltatási igények is befolyással vannak a még felhasználható várakozási idő feltételének megfelelő számlafedezetre. Ugyanúgy, mint a várakozási idő feltételéhez kötött szolgáltatási tételek is.

Egy-egy szolgáltatási esedékességkor a pénztár a várakozási idő feltételéhez kötött szolgáltatásokat sorolja előre, azaz a kielégítési sorban a lehető legnagyobb kifizetési lehetőséget biztosítjuk a tagoknak.

120 napos jogalap érvényesség

Ugyancsak jogszabályi előírás, hogy a pénztár csak 120 napon belüli szolgáltatási eseményen alapuló igényt elégíthet ki, azaz egy szolgáltatási igény az azt megalapozó eseményt követő 120. napig nyújtható be. Emiatt nem számolhatók el pl. a 120 napon túli keltezésű gyógyszerszámlák. Az előírás minden szolgáltatás esetében fennáll. Volt már rá példa, hogy gyermekszületési támogatásra benyújtott igényt azért nem teljesíthettünk, mert a születés dátumához mérten 120 napon túl került az igény benyújtásra. A benyújtás dátumaként a pénztár az igénynek a pénztárba történő beérkezése napját tekinti.

Pénztárunk szolgáltatási rendje szerint havonként (havonta 15-én) folyósítjuk a beérkezett szolgáltatási igényeket, azaz a benyújtáshoz képest természetesen egy későbbi időpontban (a szolgáltatást megalapozó esemény bekövetkeztéhez mérten 120 napon túl) kerül sor a szolgáltatás tényleges teljesítésére, de ez a jogszabályi feltételt nem sérti. Felmerül viszont a kérdés, hogy amennyiben a tag a szolgáltatási igényét a benyújtásra vonatkozó 120 napon belüliség feltételének megfelelve úgy nyújtja be, hogy a teljesítést a benyújtáshoz képesti soron következő szolgáltatási esedékességen túli teljesítéssel kéri, azt miként kell/lehet elbírálni. Álláspontunk szerint az önsegélyező pénztári szolgáltatási tevékenység alapvető jellemzője, hogy szociális indíttatású, így semmi nem indokolja, hogy egy igényt ne a soron következő szolgáltatási kötelezettségünkként bíráljunk el, illetve kezeljünk. Azt a megközelítést tehát, hogy egy benyújtott igényt egy majdani befizetésből származó fedezetből több hónappal későbbi szolgáltatási tételként kezeljünk, az önsegélyező pénztári szolgáltatási tevékenység jogszabályi indíttatásával ellentétesnek tartjuk.

Közösségi szolgáltatásra való jogosultság feltétele

Pénztárunk három közösségi elven finanszírozott szolgáltatási jogcímet alakított ki, melyek közös jellemzője, hogy tagsági jogviszony idő és tagdíjfizetési hajlandóság feltételéhez kötötten jelent biztosítási lehetőséget tagjainknak. A jogosultsághoz elvárt tagdíjfizetési hajlandóság semmiféle többletterhet nem ró a tagra, hiszen a taggá válásával egyidejűleg a tagdíjfizetési kötelezettséget egyébként is vállalni kell, s a tagdíjat a pénztártag kifejezetten azért fizeti, hogy saját szolgáltatási igényeire fedezetet képezzen. Hogy ezen az alapon egy nagyságrendileg 100 eFt-os biztosítási összegre is jogot szerez, az egyértelműen a tagság értéknövelőjeként vehető számításba.

A közösségi szolgáltatások fedezetét a pénztár tagsága közösen, a tagdíjakból levont szolidaritási tagdíjrészből biztosítja. Éppen ezért a közösségi szolgáltatási igények elbírálásakor a pénztár a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésének feltételétől nem tud eltekinteni. A tagdíjfizetési kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, ha a tag a minimum tagdíjat illetve annak időarányos részét a pénztárba határidőben befizette. A pénztár elszámolási szabályai szerint a közösségi szolgáltatásokra való jogosultság feltétele megléte tekintetében a tagdíj-teljesítési kötelezettségnek évenként, illetve az adott naptári évben az éven belül is meg kell felelni.

Javuló hatékonyság az önsegélyező pénztárban

Bár 2007-ben a jogszabályi előírások jelentősen átalakították az önsegélyező pénztárak által finanszírozható szolgáltatások körét és feltételrendszerét, tagságunk meghatározó része továbbra is fantáziát lát a pénztártípus biztosította lehetőségekben. Ez a stabilitás a tevékenységünket jellemző hatékonysági mutatószámokban is megmutatkozik:

Talán legjellemzőbb példa erre a tagdíjbevételek fedezeti részének és a teljesített szolgáltatási igényeknek a havonkénti viszonyszáma, amiből az derül ki, hogy a havi befizetésekből finanszírozni tudja a pénztár a szolgáltatásait, így a pénztári tartalékok befektetése/vagyonkezelése tisztán a befektetési politika alapján valósulhat meg:

Az ábrából jól kitűnik a decemberi hónap egyedisége, ami mögött az adóév vége közeledtéig esedékes adójóváírási lehetőségek kihasználása igénye rejlik.

Ennek a stabil pénzáramnak a befektetési hatékonyságra gyakorolt kedvező hatása a hozameredményeinkben meg is mutatkozik. A 2008-2009-es időszakot a pénzpiacok hektikusságát figyelembe véve semmiképp sem nevezhetjük nyugodt időszaknak, ennek ellenére a pénztárunk mindkét évben pozitív és elfogadható eredményt ért el a befektetési tevékenységével:

A hatékonyság javulása más mutatószámokban is megmutatkozik:

Az egy főre jutó önsegélyező pénztári megtakarítás átlagos értéke meghaladja a 92 ezer Ft-ot, s évről évre emelkedik. Az átlagos éves befizetésben 2008-hoz mérten nem történt növekedés, de a kialakult gazdasági válság körülményeit figyelembe véve a szinten tartást is eredményként értékelhetjük. Egyértelműen javul a tagdíjbevételekre jutó működési ráfordítás aránya, illetve a tagdíjak működési terhelése is. Ez 2009-ben 5,46%-os szintre csökkent.

A szolgáltatási igények vonatkozásában a fajlagos tételnagyság ugyancsak növekedik, 2009-ben átlagosan 22.986 Ft-ot fizetett ki a pénztár egy-egy szolgáltatási igényre, szemben a 2008-as 19.712 Ft-os értékkel. Miután a szolgáltatások a felmerülésükhöz mérten 120 napon belül elszámolhatók, így az igények összevontan történő benyújtása – különösen a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz számlák elszámoltatása esetében – ezen a mutatószámon sokat javíthatna, ami egyébként a szolgáltatásbenyújtás költségei (pl. postaköltség) szempontjából is ésszerű lenne. Nem beszélve arról, hogy addig is hozamot termelne a tulajdonosának az egyébként kifizetésre kerülő összeg.

Közgyűlési döntések a 2010. évi szolgáltatásaink módosításáról

2009. december 10-én tartotta meg esedékes küldöttközgyűlését önsegélyező pénztárunk, melyen a 2010. évi pénzügyi terv jóváhagyása mellett a szolgáltatási rendünk módosításáról is döntést hoztunk. Az utóbbi témakörben két szolgáltatási jogcím esetében került sor módosításra, melyek az alábbiak:

A táppénz kieső jövedelem pótlása szolgáltatás (A1) esetében a szolgáltatás normatív összege a korábbi napi 1.400 Ft-ról 2.000 Ft-ra módosul. A normatív összeg emelését a táppénz mértékének idén júliustól történt csökkentése tette indokolttá, miután a korábbi 70%-ról 60%-os mértékre csökkent az. A kieső jövedelem így értelemszerűen immár 40%-ra emelkedett, ami jövedelmet a minimálbér kétszeresével azonosan alapul véve 2010-től napi 2.000 Ft-os tényleges jövedelemkiesést eredményez.

Jövedelemigazolás bemutatása esetén a pénztár továbbra is a tényleges kieső jövedelemmel azonos összeget téríti meg a tagnak, amennyiben arra az önsegélyező pénztári számláján megtakarított egyenlege fedezetet nyújt.

Az iskoláztatási szolgáltatás (B4) esetében szolgáltatási szabályzatunk 20.000 Ft-ban rögzítette az évenként téríthető összeg maximumát, miután a szolgáltatási jogcím indulásakor az arról rendelkező jogszabály is hasonlóan rendelkezett. Időközben a téríthető összeg a mindenkori minimálbér 30%-ával azonos összegben lett meghatározva, ami a jelenlegi minimálbért alapul véve már 21.450 Ft. Hogy ne korlátozzuk túl tagjaink szolgáltatáshoz való jogát, a közgyűlés ezen szolgáltatáshoz tartozó keretösszeget a jogszabályi rendelkezéssel azonos összegre módosította. 2010-től tehát a 73.500 Ft-os minimálbér 30%-ával számolva 22.050 Ft-ra emelkedik.

A szolgáltatási jogcímek igénybevételi volumenszámai alapján továbbra is a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök vételárának támogatása a legnépszerűbb jogcím, közel 52%-os részesedéssel. A második helyen a gyermeknevelési támogatások közé tartozó jogcímek állnak (születési- , gyed-, gyes- és iskoláztatási támogatás). Ezek teszik ki az összvolumen közel egyharmadát. A fennmaradó mintegy 20%-ot a munkanélküli ellátások, a jövedelem kiesést pótló támogatások, illetve a hátramaradotti kifizetések teszik ki, mint ahogy az az alábbi ábrából látható:

A gyermekneveléshez kapcsolódó állami ellátások változása

Nyáron elfogadásra kerültek 2010-re szóló törvénytervezetek, melyek a szociális ellátásokat is mérséklik. A kialakult gazdasági helyzet átvészelését célzó intézkedések a gyermekeket nevelőket is érintik.

A gyed-jogosultsághoz szükséges munkaviszony ideje 180 napról 365-re emelkedik, a gyes időtartama pedig háromról két évre csökken. A törvényjavaslat szerint a 2010. április 30-a után született gyermekek esetében lesznek érvényesek a gyes- és gyed-változások. A két munkaviszonyhoz, illetve biztosítási időhöz kötött juttatás, azaz a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj (gyed) jogosultsági ideje 180 napról 365-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a kismamának minimum 365 nap munkaviszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapjon tgyást, majd gyedet.

A terhességi-gyermekágyi segélynél változás még, hogy a jogszerző időbe nem számítható be a felsőoktatásban eltöltött idő egésze, hanem csak 180 napot lehet majd belekalkulálni. A szociális tárca számításai szerint a gyedre vonatkozó változások az igénybevevők alig 5 százalékát érintik majd. A gyed továbbra is a gyermek kétéves koráig jár majd.

A gyermekgondozási segélynél (gyes) a jövőben sem lesz szükség jogszerző időre, ám ennek időtartama háromról két évre csökken, kivéve az ikerterhességeket, ahol továbbra is három évig kapják a kismamák a pénzt.

A három vagy több gyermeket nevelőknél a gyermeknevelési támogatás (gyet) eddig a legkisebb gyerek hároméves korától nyolc éves koráig járt. A törvénymódosítással az alsó határ három évről két évre módosul, a felső határ azonban nem változik. Ez azt jelenti, hogy egy évet nyernek a főállású anyák.

Nem emelkedik a családi pótlék 2009 szeptember 1-től

A kormány szándéka szerint a családi pótlék nem szűnik meg, ám annak összege sem idén, sem pedig jövőre nem változik. Eddig évente átlagosan négy-öt százalékkal emelték - ez marad el a következő időszakban.

Változások a családi pótlék folyósításában

A törvénymódosítás azt is tartalmazza, hogy jövőre nem emelkedik a családi pótlék összege.

A törvény 2010. augusztus 31-től hatályba lépő rendelkezésével módosul a családi pótlék folyósításának időtartama: a közoktatási intézményben tanuló gyermek után az eddigi 23. életév helyett 20 éves korig, illetve annak a tanévnek a végéig jár a juttatás, amelynek időtartama alatt a 20. életévét betölti.

A családi pótlékra vonatkozó rendelkezések módosítása nyomán lehetőség lesz arra, hogy az összeg ötven százalékát az érintett család természetbeni juttatás formájában kapja meg. Ezt a települési önkormányzat jegyzője rendelheti el. A korlátozás időtartama egy év, és az intézkedés szükségességét legalább félévenként felül kell vizsgálni.

A családi pótlék növeli az adóalapot 2009 szeptember 1-től

Az idei adótörvény-módosítás szerint szeptembertől adóalapot növelő, nem adózó juttatássá válik a családi pótlék, amelynek összegét fele-fele arányban megosztják a házas-, illetve élettársak között.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2009. szeptember 1-jétől hatályos szabályai szerint a magánszemély köteles nyilatkozatot adni a munkáltatójának, illetve a bér kifizetőjének, ha 2009. augusztus 31-ét követően ún. adóterhet nem viselő járandóság (pl. családi pótlék) címén van, nem a munkáltatótól származó bevétele.

(Az adóterhet nem viselő járandóság azt jelenti, hogy az adott jövedelem növeli az adóalapot, de a rá eső adót nem kell megfizetni.)

Kevesebb gyermeket nevelhetnek

A hétfőn elfogadott törvénymódosítás része az is, hogy a helyettes szülők, nevelőszülők a korábbinál eggyel kevesebb gyermeket nevelhetnek egy időben. Így a hagyományos nevelőszülőknél öt helyett négy, a hivatásos nevelőszülőknél nyolc helyett hét, a speciális hivatásos nevelőszülőknél pedig öt helyett négy lehet a gyermekek száma.

Önsegélyező pénztári szolgáltatásaink körében - közgyűlési döntés hiányában - ezidáig nem került sor változtatásra, tehát ugyanazokkal a feltételekkel lehet igénybe venni a GYES, GYED kiegészítést, mint eddig. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a soron következő közgyűlésünkig még születik olyan jogszabályváltozás, amely a szolgáltatási rendünk módosítását is szükségessé teszi.

Vegyen igénybe iskolakezdési támogatást!

Az önsegélyező pénztárak szolgáltatási kereteit behatároló jogszabályok lehetővé teszik az önsegélyező pénztári tagok számára, hogy limitált összegben - pénztárunk szolgáltatási szabályzata szerint esetünkben gyermekenként 20 ezer Ft erejéig - felhasználják önsegélyező pénztári megtakarításukat a beiskolázási költségek finanszírozására.

Az iskolakezdési támogatás jogcímű szolgáltatás feltételrendszere az alábbi: A hivatalos tanévkezdés dátumát megelőző illetve követő 60-60 napon belül eszközölt tanszer, tankönyv vagy ruházat vásárlásáról szóló eredeti számla ellenében térítheti meg a pénztár a tag, vagy a tag jogán szolgáltatási kedvezményezettje által iskoláskorú gyermeke ilyen irányú költségeit gyermekenként 20 eFt-os összeghatárig. Miután a jogszabály szerint a szolgáltatás csak azon gyermek(ek) vonatkozásában vehető igénybe, akire való tekintettel az illető szülő családi pótlékra is jogosult, így első alkalommal ezen jogosultságot is igazolni kell, valamint számla mellé be kell csatolni a gyermek adott tanévre vonatkozóan kiállított iskolalátogatási igazolását is, amely tanúsítja a beiskolázás tényét.

A szolgáltatási igényt az általános szabályok szerint 120 napos időtartamon belül lehet a pénztárba benyújtani, azaz a számla(k) kiállításától számítva négy hónap áll a tagnak rendelkezésre. Fontos ugyanakkor, hogy a számla kiállítási dátuma nem eshet kívül az iskolakezdés napjától számított +/- két hónapos időintervallumon.

A 20 eFt-os értékhatár gyermekenként értendő. A szolgáltatás fedezetéül a tag olyan megtakarítása szolgálhat, amely megfelel az önsegélyező pénztárak egyes szolgáltatási jogcímei esetében a befizetésekkel szemben előírt 180 napon túliság feltételének, azaz ennél a szolgáltatásnál legalább fél évvel korábban kell biztosítani annak fedezetét.

Növekvő munkanélküliség, csökkenő táppénz

Augusztus elsejétől jelentősen, 10-10 százalékkal csökkent a táppénz mértéke. Az otthon töltött betegállomány korábbi 70 százaléka 60-ra, míg a kórházi táppénz 60-ról 50 százalékra mérséklődött. Ezzel egyidejűleg maximálták a kifizethető táppénz összegét is, ami nem lehet több a mindenkori minimálbér négyszeresénél. Ez az idei minimálbérrel - 71.500 forint - számolva, legfeljebb 286 ezer forint kifizetését teszi lehetővé.

Hasonló a helyzet az úgynevezett passzív táppénzzel, amelyet biztosítási jogviszonyának megszűntét követő három napban vehet igénybe a munkavállaló. A passzív táppénz hossza jelenleg legfeljebb 45 nap lehet, augusztus elsejétől azonban 30-ra csökkent, s itt szintén maximálták a kifizethető összeget, ami a minimálbér másfélszerelésénél, vagyis 107.250 forintnál nem lehet több.

A betegség első 15 napja nem táppénz, hanem úgynevezett betegszabadság jár. Az erre az időszakra jutó összeget ennek megfelelően nem is az egészségpénztár, hanem a munkaadó fizeti. Mértékét az úgynevezett távolléti díjhoz köti a jogszabály. A távolléti díjat a munkaszerződésben meghatározott alapbér határozza meg. Betegszabadság esetén jelenleg ennek 80 százalékát fizeti ki a munkaadó, augusztus elsejétől azonban ennek mértéke is csökken 10 százalékkal.

A gazdasági válság miatt egyre többen veszítik el munkahelyüket. A KSH idei első negyedévi adatai szerint 9,7 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta, vagyis csupán egy hajszál választja el a lélektani küszöbnek számító 10 százaléktól. A munkanélküliek száma március végén 403 ezer volt, miközben folyamatosan csökken a Magyarországon amúgy is alacsony foglalkoztatási színvonal. A foglalkoztatási ráta soha sem látott mélységbe - 55,1 százalékra - csökkent, szemben az uniós 64 százalékos átlaggal, s fényévnyi távolságra a Lisszaboni Szerződésben megcélzott 70 százaléktól.

Mindez alaposan érezteti hatását az egészségbiztosítási alap bevételi és kiadási oldalán. A csökkenő foglalkoztatás miatt egyre kevesebb járulék érkezik az OEP kasszájába, az elmaradás május végéig 31,3 milliárd forint. Ugyanakkor folyamatosan emelkednek a táppénzkiadások, amelyek többlete május végéig meghaladta a 3,5 milliárd forintot, miközben nő a táppénzen levők átlagos napi száma is.

Önsegélyező pénztárunk vonatkozásában mindez a szolgáltatási igények volumene növekedését vetíti előre. A fenti változások a szolgáltatásaink feltételrendszerére nem, a finanszírozhatóság mértékére - a kieső jövedelem módosulása révén - viszont természetesen hatást gyakorol.

Lehet-e időszerűbb az öngondoskodás, mint mostanság?

Az önsegélyező pénztár, mint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak három típusának - nyugdíj, egészség és önsegélyező - egyike vélhetően a napjainkban kialakult élethelyzetre való felkészülés eszközeként született meg a törvényalkotók gondolatában. Hogy anno gondoltak-e arra honatyáink, hogy eljöhet még az az idő, amikor minden félretett megtakarítás nagyon jól jöhet, nem tudjuk, hiszen nem vettünk részt a törvényalkotás folyamatában. Mindenesetre az önsegélyező pénztári ágazat szolgáltatási palettája, a rászorultság elvén folyósított szolgáltatási jogcímek mindegyike segítség lehet egy-egy felmerülő probléma orvoslására. Most domborodik ki igazán, hogy igenis van létjogosultsága megtakarítást képezni nem várt munkanélküliségre, a kieső jövedelmek pótlására, a különféle kiadások finanszírozására.

Azt gondolhatnánk, hogy igen, az időben, a valódi öngondoskodás célzatával eszközölt ilyen megtakarítások most töltik be a számukra hívatott szerepüket. Ezzel szemben a PSZÁF legfrissebb kimutatásából azt olvashatjuk ki, hogy az önsegélyező pénztári szféra szolgáltatási volumene 2008-ban az előző évinek az 1/3-adára csökkent.

Ennek az elszomorító számadat természetesen nem mond ellent a megtakarítási forma időszerűségével kapcsolatban fentebb kifejtett álláspontunknak, mindössze arról van szó, hogy az ágazat tevékenységét meghatározó jogszabályok - különös tekintettel a finanszírozható szolgáltatások feltételrendszerének - véleményünk szerinti indokolatlan megnyírbálása többé-kevésbé ellehetetlenítette az ágazat működését. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a hivatkozott PSZÁF kimutatásnak a pénztárpiaci szereplők létszámára és státuszára vonatkozó számadatok.

Kevésbé vigasz számunkra, hogy önsegélyező pénztárunk egyike a talpon maradt 17 pénztárnak - bár piaci részesedésünk növekedése nagyon jól mutat az elemzéseinkben -, a tendencia mégis azt mutatja, hogy nem szabad és nem is lehet hosszútávra szóló koncepciókat évről évre újragombolni még a jogalkotás szintjén sem. Természetesen ez a pénztárszféra szereplőire, tehát ránk, pénztárakra is ugyanúgy igaz kell, hogy legyen, aminek reményeink szerint mi összességében meg is igyekeztünk felelni. Az értékítéletet természetesen nem nekünk, hanem az ügyfeleinknek kell kimondania.

vissza a lap tetejére vissza a lap tetejére