Fontos információ! Egészségpénztárunk átalakul!

Ezúton is felhívjuk pénztártagjaink figyelmét, hogy egészségpénztárunk 2016.01.03-val beolvadt az Életút Önsegélyező pénztárba, mely immáron Életút Egészség- és Önsegélyező pénztárként működik tovább.

A változásnak köszönhetően mindkét pénztári ágazat tagjai egyaránt igénybe vehetik az önsegélyező célú szolgáltatásokat és az egészésgügyi célú szolgáltatásokat is. Így ha Ön korábban egészségpénztári megtakarítással rendelkezett, immáron önsegélyező szolgáltatásokra, például gyermekekkel kapcsolatos ellátásokra is igénybe veheti egyéni számláját.

Megnyílt pénztári tagságával kapcsolatos fontos változás még, hogy tagdíját ezután az Életút Egészség- és Önsegélyező pénztárra legyen szíves teljesíteni: 10918001-00000003-09301006

A változásokat 2016.01.03-i közgyűlésünk hagyta jóvá, és bízunk benne, hogy pénztártagjaink megelégedésére szolgál majd!

Változó jogszabály – 2012-től sporttevékenység nem számolható el!

Az év végi jogszabály alkotási dömping az egészségpénztári szolgáltatásokat is elérte, és ennek következtében a jövő évtől több szolgáltatás is kikerül a lehetőségek közül. Az Országgyűlés által 2011. november 21. napján elfogadott egészségpénztárakat érintő törvény módosításai alapján 2012. január 1. napjától az egészségpénztár nem nyújthatja tagsága részére az alábbi szolgáltatásokat:

I. az adómentesen igénybe vehető szolgáltatások közül:

II. az adókötelesen igénybe vehető szolgáltatások közül:

A fenti szolgáltatási körben 2011. december 31. napjáig igénybe vett szolgáltatások 2012. június 30. napjáig fizethetőek ki a pénztárból. Vagyis olyan számla fogadható el 2012-ben, ami 2011.12.31-éig ki lett állítva.

Ezek közül a legmegdöbbentőbb a sporttevékenységek utáni elszámolhatóság megszüntetése. Az egészségmegőrzést valójában szolgáló sport már nem először kerül hátrányos helyzetbe. Először a sporteszközök adókötelezettsége vetette vissza a sport iránti elszámolhatóságot. Később a sporttevékenységre adható keretösszeg, mely a minimálbér erejéig adott lehetőséget a sportolásra. Azonban ezek az intézkedések még nem térítették el teljesen a sportolni vágyó egészségpénztári tagokat. Azonban a mostani jogszabály módosítás olyan társadalmi következményeket is okoz, aminek következményeit a jövőben kamatostul fizetjük vissza.

A 2010-es évben az egészségpénztári tagok sporttevékenységre fordított elszámolt szolgáltatása meghaladta a kétmilliárd forintot. Az idei évben bevezetett és három banknál már forgalomban lévő Széchenyi Pihenő Kártya bizonyos része ugyan felhasználható úgynevezett szabadidős tevékenységre, de ezek felhasználhatósága, illetve a munkáltatók általi bevezetése/elfogadottsága bizonytalan. Az üdülésre és fürdőszolgáltatásra a pénztártagság kisebb hányada tartott igényt, így az nem érinti olyan drasztikusan a pénztártagokat, azonban ezeknek a megszűnése is negatív üzenetet hordoz magában. Minden olyan lépés, mely az egészségünk megőrzését nehezíti nem csak egyéni áldozatvállalásokat követel meg, de az ország amúgy is eléggé siralmas egészségügyi helyzetét rontja.

Hogyan védekezzünk a hőség ellen?

Tombol a nyár, a hőmérő higanyszála egyre magasabb C° értékek felé veszi az irányt. Van akit munka közben, van akit szabadsága alatt ér utol a kánikula időszaka - az utóbbi esetben kedvezőbb azért a helyzet - mindenesetre mindenki szervezetét megviseli a hőség. Az alábbiakban az ÁNTSZ honlapján megjelent, hőség elleni védekezéssel kapcsolatos tanácsokat szeretnénk megosztani minden kedves tagunkkal/látogatónkkal.

„Bárkinek okozhat egészségi panaszokat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet a kánikula, de vannak különösen veszélyeztetett csoportok.

Ilyenek például a csecsemők és a fiatal kisgyermekek, a 65 évnél idősebbek, fogyatékosok, szívbetegségekben és magas vérnyomásban szenvedők és a fiatalok.

MIT IGYUNK MIT NE IGYUNK
víz, ásványvíz, tea kávé, alkohol tartalmú italok
szénsavmentes üdítők magas koffein és cukortartalmú szénsavas üdítők
paradicsomlé
aludtej, kefír, joghurt
levesek

Alapszabályok napozáskor:

(forrás: ÁNTSZ)

NO SMOKING! – Törvényjavaslat egy egészségesebb Magyarországért!

”Magyarország lakosságának 38%-a dohányzik, 15%-a korábban dohányzott, de már leszokott, és csupán 47%-a, aki sohasem dohányzott élete során. A nők és a férfiak napi átlag cigaretta fogyasztása az Unió átlaga feletti. Az EU-ban évente mintegy 650 000 ember hal meg a dohányzással összefüggő betegségekben. A dohányzás felelős az EU-ban a rák okozta halálozások 25%-áért, illetve a bekövetkező halálozások 15%-áért.” – olvashatjuk a szomorú tényeket a 2011. február 25-én a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportjának tagjai által indítványozott törvényjavaslatának indoklásában, mely 2011. júliusától rendelné el a dohányzási tilalom bevezetését.

A törvényjavaslat értelmében tilos lehet a dohányzás a közforgalmú intézmények nyilvánosság számára nyitva álló, zárt légterű helyiségeiben és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben is. Ezeken a helyeken csak szabadtéri dohányzóhelyeket lehetne kijelölni.

Vajon aggódniuk kell-e a vendéglátó- és szórakozóhelyek tulajdonosainak a dohányzási tilalom bevezetésével kapcsolatban az esetleges forgalom csökkenés miatt? Lehet, hogy a dohányzó vendégek helyébe nemdohányzó vendégek lépnek majd, hiszen nem lehet megmondani, hogy hány nemdohányzó vendég kerüli a füstös helyeket. Lehet, hogy a dohányzási tilalom hatására gyakrabban járnak majd étterembe, szórakozóhelyre azok a nemdohányzó, egészséges életmódot követő emberek, akik eddig nagy ívben elkerülték a dohányfüsttel telített helyeket.

A józan ész azt diktálja, hogy a törvényjavaslat szerinti nyilt légtérben engedélyezett munkahelyi dohányzást a cégek vezetősége nem fogja támogatni, mivel több időt vesz el a munkaidőből a káros szenvedélynek való hódolás, ha ki kell sétálnia a munkavállalónak az épületből, hogy elszívjon egy cigarettát. Egy átlagos dohányzó munkavállaló a 8 órás munkaidejében minimum 4-szer tart szünetet a dohányzás miatt, egy szál cigarettát kb. 4 perc alatt szív el. Így naponta a nyílt légterű dohányzóhelyhez való eljutást is beleszámítva kb. fél órát tölt el az egészségének károsításával munkaidejében. Egy hónapra számítva kb. 10 órával, egy évre számítva pedig kb. 16 munkanappal csökken a munkával töltött ideje. Talán a munkavállalók tényleges munkavégzésre fordított idejének kiesését a munkáltatók nagy többsége nem engedheti meg magának!

A közösségi közlekedési eszközökön, közterületnek minősülő a gyalogos forgalom számára nyitva álló aluljárókban, játszótereken, illetve a közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített megállókban, várakozó helyeken ugyancsak tiltaná a dohányzást az indítvány. A nyílt légterű megállók és a játszóterek esetében 5 méteres tilalmi zónát rendelnének el.

Nincs annál rosszabb, ha úgy van az ember kitéve a passzív dohányzásnak, hogy azt még elkerülni sem tudja. Tipikusan ilyen helyzet, amikor várunk a buszra, villamosra és a mellettünk várakozó dohányzó utastársaink lelkiismeret furdalás nélkül fújják az orrunk alá a füstöt. Ha étteremről, szórakozóhelyről van szó, akkor legalább van választási lehetőségünk, vagy bemegyünk, vagy nem, de a közlekedés mindenki számára szükségszerű és sajnos itt van az ember a leginkább kiszolgáltatott helyzetben a passzív dohányzással szemben. Szerencsére 2010 júliusa óta él a dohányzási tilalom 72 fővárosi aluljáróban és 2011. február 6-ától már tilos a dohányzás a megállóhelyeken is. A játszótereken a dohányzási tilalom pedig a gyermekek egészségének védelme érdekében nem hagyható figyelmen kívül!

A szállodák kifejezetten dohányzóként kiadott és megjelölt szobáiban dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet a jövőben is dohányozni. A közoktatási intézmények és egészségügyi intézmények esetében nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely. Kivételt képez az egészségügyi intézmények közül a pszichiátriai intézet, ahol a betegek számára zárt légtérben is ki lehet alakítani dohányzóhelyet.

Az egészségért folytatott harcban - a törvényjavaslatban foglalt dohányzási tilalom érvénybe lépése - csak az első csata győzelmét jelentené! Fontos, hogy minden emberben kialakuljon az igény egy minőségibb, egészségesebb életre. Hiszen rengeteg betegség megelőzhető lenne, ha egy kicsit tudatosabban, egészségesebben élnénk. Ebbe bele tartozik a káros szenvedélyektől való megszabadulás, az egészséges táplálkozás és a rendszeres sport!

Amennyiben úgy érzi, hogy Ön is képes harcba szállni a saját (és környezete) egészségéért és úgy dönt, hogy leteszi a cigarettát, a szervezetében a következő pozitív változásokat tapasztalhatja!

A dohányzásról való leszokásban segítségére lehetnek a gyógyszertárban kapható nikotinpótló gyógyszerkészítmények (p.: tapasz, rágó, cukorka stb.), illetve léteznek különféle, kifejezetten a dohányzásról való leszoktatásra irányuló kezelések is!

Ezeknek a gyógyszerkészítményeknek és kezeléseknek nagy része egészségpénztári egyéni számla terhére is elszámolhatóak!

(Szolgáltatásainkkal kapcsolatos kérdéseivel keresse ügyfélszolgálatunkat, munkatársaink készséggel álnak rendelkezésére!)

Mire számíthatunk gyógyszerfronton?

A napvilágot látott információk szerint a gyógyszerkasszát sem kerülik el a kormány megtakarítási szándékai. A hírek szerint két év leforgása alatt 120 milliárd forintot farag le az állam a gyógyszertámogatásokon, részben a fogyasztói terhek növekedésével, részben pedig a gyártói befizetések emelésével.

Az eddig kiszivárgott információk alapján a következő lépésekre kerülhet sor:A 2012-ben 83 milliárd forinttal, 2013-ban pedig további 37 milliárddal csökken a gyógyszerkassza állami támogatása. 2013-ra tehát a mostaninál 120 milliárd forinttal kevesebbet költ az állam gyógyszerekre, vagyis a jelenlegi 350 milliárd forintos gyógyszertámogatás 2013-ra 230 milliárd forintra csökken. Az állam így gyakorlatilag egyharamadával vágja meg a kasszát.

A tb által támogatott készítmények forgalma után fizetett 12%-os adó 18%-ra emelkedik.

Az orvoslátogatói díj 50%-kal növekszik.

A súlyos betegek „térítésmentes” gyógyszereiért jelenleg fizetendő 300 forintos dobozdíj 500 forintra emelkedik.

Ha ezek az elképzelések valóban megvalósulnak, a betegek illetve gyógyszerfogyasztók ezirányú kiadásai 5-30 százalékkal fognak növekedni.

Ezeken a terheken tud segíteni a gyógyszerek egészség- és önsegélyező pénztári megtakarítási számláról történő finanszírozása. Részben a munkáltatói hozzájárulásnak, részben pedig az egyéni tagdíjbefizetések adójóváírási lehetőségének köszönhetően.

98,5%-os fedezetű tartaléksáv bevezetése

Tartalékképzési rendünk javítását tervezzük, melyre vonatkozó javaslatainkat a soron következő küldöttközgyűlésünkön terjesztjük be. A 2011-től életbe lépő változás – feltételezve a közgyűlési jóváhagyást – az alábbi:

2011-ben az adójóváírás mértéke a korábbi 30%-ról 20%-ra mérséklődik. Egységnyi befizetés után tehát az adójóváírásból származó „hozzáadott érték” arányaiban csökken. Ennek a hatásnak a mérséklése céljából a tartalékképzési kondícióinkat javítjuk.

A változást grafikonon szemléltetve az alábbi tartalékjavulás következik be:

Reméljük, hogy a lépés a tagdíjfizetési hajlandóságban is kedvező változást fog eredményezni.

Ezúton is felhívjuk a figyelmet arra, hogy 2011-ben a jelenlegi 30%-os mértékű adójóváírási lehetőség 20%-ra fog mérséklődni, azaz a még meglévő 30%-os feltétellel érdemes lehet az idei évből hátra lévő időszakban megfontolni az egyéni befizetések előre hozatala hasznosságát.

Utazás előtti védőoltások fontossága

Eljött az ideje a nyári szabadságnak, sok család a nyár második felére tervezett kisebb-nagyobb pihenést, üdülést külföldön. Nekik gyűjtöttünk össze egy kis információt a külföldi utazás előtt ajánlott védőoltásokról.

Az egész évben várva várt, gondosan kiválasztott nyaralást könnyen kellemetlen élménnyé változtathatja egy olyan betegség, amelyet kis előrelátással akár meg is előzhetett volna. Mielőtt családjával útnak indulna, előtte érdemes háziorvosával konzultálnia, hogy a külföldön eltöltött idő alatt családját biztonságban tudja a fertőző betegségekkel szemben.

Magyarországon 21 betegséggel szemben van aktív immunizációra lehetőség, melyek közül elsősorban utazással kapcsolatosak az alábbi betegségek elleni oltások:

Az oltások nem ingyenesek, a háziorvosnál általában kevesebbe kerülnek. (Az egyetlen védőoltás, amelyet a háziorvos nem adhat be: a sárgaláz elleni vakcina.)

Természetesen a védőoltások az egészségpénztári megtakarítás terhére elszámolhatóak, így az egész család védelme kedvezményezetti jogon biztosítható. (Elszámolás részletei a szolgáltatások menüpontban.)

2010. évi üzletpolitikai célok

Egészségpénztárunk 2010-re vonatkozó üzletpolitikájában nincs lényegi változás, tartalékképzésünk, befektetési politikánk megegyezik a 2009-re kialakítottal. A sávos tartalékképzésünk a tagdíjvolumen függvényében emelkedő fedezeti arányt eredményez, ezzel is ösztönözve a befizetési/megtakarítási hajlandóságra.

A befektetési üzletpolitikánkban továbbra is kizárólag állampapír befektetésekre korlátoztuk a mozgásteret, miután a tagi befizetésekként rendelkezésünkre bocsátott pénztári vagyontömeg átlagos futamideje alapvetően rövid futamidejű befektetéseket és magas likviditást indokol. Hogy ez befektetési eredményességben mire ad lehetőséget? Nos, 2009-ben az egyéni számlákon jóváírt évi nettó hozamunk 7,93% volt.

Ugyanakkor az egészségpénztári számlának még mindig inkább a pénzforgalmi jellege – tehát, hogy alapvetően a szolgáltatási igények finanszírozására szolgál –, sem pedig a befektetési funkciója dominál. Ezt bizonyítja, hogy a szolgáltatási igényeknek a tagdíjbefizetésekhez mért aránya 88,6%-os. A befizetett összegek tehát rövid időn belül szolgáltatási igényként kifizetésre is kerülnek a pénztári számlákról

A teljesített szolgáltatási kifizetések átlagos összege 25.120 Ft volt 2009-ben, ez némi növekedést mutat 2008-hoz képest (20.390 Ft). A szolgáltatások jogcím szerinti megoszlását vizsgálva továbbra is az egészségügyi célú önsegélyező feladat ellátásának minősülő szolgáltatások dominanciája figyelhető meg, 2009-ben a szolgáltatási volumen 2/3-a gyógyszer illetve gyógyászati segédeszközök vételára finanszírozásaként került kifizetésre.

A tevékenység jogszabályi környezetét tekintve elsődlegesen a béren kívüli juttatások 2010-től bevezetett munkáltatói adóterhe jelenthet problémát a pénztári szféra számára. Az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulást is a kedvezményes 25%-os adó terheli, amit a munkáltatóknak kell viselniük. Az adózás tehát nem a tag oldaláról merül fel. A minimálbér 73.500 Ft-ra történt emelése következtében 2010-ben a munkáltatók által egészségpénztárba fizetett járulékmentes hozzájárulás összege havi 22.050 Ft-ra emelkedett, viszont feltételezhető, hogy egyes munkáltatók a felmerülő adóterhet a juttatás összegének csökkentésével fogják ellensúlyozni.

A minimálbér összegének emelkedése az egészségpénztári szolgáltatások keretösszegére is hatással van, pl. a sportolási költések éves elszámolható keretösszege is növekedett ezáltal.

Az egyéni befizetések 30%-os adójóváírási lehetősége 2010-ben sem változik, s ezt a hozzáadott értéket megfelelő súlyán érdemes kezelni. A jelenlegi kamatkörnyezetben – gondolunk itt a jegybanki alapkamat 6,25%-os szintjére – ugyanis a 30%-os hozzáadott érték immár egy közel 5 éves kockázatmentes kamatjövedelemnek feleltethető meg.

Ha év vége, akkor adójóváírás

Közeledik az év vége, s ilyenkor a pénztári számlák vonatkozásában visszatérően az adójóváírási lehetőség kerül előtérbe. E tekintetben semmi változás nincs a 2009-es, sőt a 2010-es adótörvényekben sem, azaz az önkéntes pénztárba eszközölt tagdíjbefizetések után 30%-os mértékű, 100 000 Ft-ban, illetve a 2020. előtt nyugdíjkorhatárukat betöltők esetében 130.000 Ft-ban maximált összeget lehet az adófizetési kötelezettségből átirányítani a pénztári számlákra. Ez az egyik olyan előnye a pénztári megtakarításnak, amivel aligha tud más befektetési alternatíva versenyezni. Egy csökkenő kamatkörnyezetben az ebből származó előny értelemszerűen felértékelődik, hiszen a 30% fix hozadéka ezen megtakarításoknak, így például egy 6%-os állampapírpiaci környezetben 5 évnyi kamatnak megfelelő többletet eredményez a számla tulajdonosának.

A maximális adójóváírási lehetőség érvényesítéséhez a 30%-os mérték figyelembevételével 100 eFt esetében 333.333 Ft (miután 333.333 Ft x 30% = 100.000 Ft), 130 eFt esetében 433.333 Ft befizetése szükségeltetik.

Gyakori kérdés, hogy a munkáltatói hozzájárulást is figyelembe kell-e venni e tekintetben. A válasz nem, miután a munkáltatói hozzájárulás után adójóváírás nem érvényesíthető. A pénztár a befizetésekről az adóigazolásokat a következő év január 31-éig állítja ki és küldi meg a tagoknak, abban azok a befizetések szerepelnek, melyek ténylegesen az adóévben befolynak a pénztárba. Nem elég tehát elindítani az átutalást, vagy a befizetést, annak be is kell érkeznie a pénztár számlájára.

Az adójóváírást az adóhatóság a tagok éves személyi jövedelemadó bevallásában feltüntetett rendelkezése szerint utalja át a megadott pénztár felé az adóbevallás benyújtásától számított 30 napon belül, legkorábban márciustól. Feltéve, hogy az illető személy az adóhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségeinek egyébként eleget tett, azaz semmiféle adónemben nincs fennálló tartozása. Amennyiben ez a feltétel teljesül, s az adóhatóság mégis késedelembe esik az adójóváírás kiutalásával, akkor azután késedelmi kamatot térít.

A beérkező adójóváírásokat a pénztár az illető tag egyéni számláján levonások nélkül, teljes összegében írja jóvá. Az összeg a beérkezését követően ugyanúgy felhasználható bármiféle szolgáltatás fedezetként, mint a befizetések, illetve a jóváírt hozamok.

2010-től szűkül az adókedvezmények lehetőségének köre, viszont az önkéntes pénztári befizetések utáni adójóváírás változatlan formában fennáll. Fontos az is, hogy az adójóváírásra való jogosultságnak nincs jövedelmi kritériuma, tehát jövedelmi helyzetétől függetlenül lehetőségként kínálkozik minden egyes pénztártagnak.

Influenzaszezon előtt - kérdések és válaszok

Közeledik az év vége és vele együtt az influenzaszezon is. Teljesen nem tudjuk magunkat kizárni a fertőzés veszélyétől, de a megelőzés eredményeként csökkenthetjük ennek lehetőségét. Az alábbiakban néhány alapvető kérdésre keressük a választ. (forrás: ÁNTSZ)

Hogyan okoz megbetegedést az influenza vírus?

A vírusok a légutak nyálkahártyáján telepszenek meg, ott szaporodásnak indulnak, majd betörve a vérpályába a szervezet valamennyi sejtjéhez eljutnak. A nem fogékony sejtekről egy idő után leválnak, míg az érzékeny sejteken belül tovább szaporodnak. A vírusra különösen fogékonyak a légúti hámsejtek, leginkább ezekben a sejtekben fejtik ki káros hatásukat. A légzőrendszer hámsejtjeit elpusztítva megfosztják a szervezetet más egyéb légúti kórokozók elleni védekezés lehetőségétől (pl. Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influenzae, Staphylococcus aureus).

Milyen tünetek jellemzik?

Lappangási idő: 1-2 nap. Az A és B vírusok okozta influenza hirtelen, 38 oC fölé emelkedő lázzal kezdődik. Elesettség, háttáji, végtagi izomfájdalom jelentkezik. Gyakori a fejfájás, amely fénykerüléssel és szemkörnyéki, szemizmok fájdalmával jár. A légúti tünetek kezdetben enyhék lehetnek (torokkaparás, torokfájás, inproduktív, azaz száraz köhögés), később erősödnek, a köhögés súlyosbodhat és produktívvá válhat, a lágy és kemény szájpad, a garat vérbő lehet, a könnyezés erősödik, a kötőhártyán csekély lob alakulhat ki. Gyermekeknél émelygés, hányás is jelentkezhet. 2-3 nap múlva a heveny tünetek általában gyorsan eltűnnek, a láz megszűnik, bár a lázas állapot szövődménymentes esetekben is akár 5 napig tarthat. Gyengeség, verejtékezés és kimerültség még napokig, súlyos esetekben néha hetekig tarthat. Súlyos fertőzésben gyakori a légcsőhurut, tüdőgyulladás, amely néhány óra alatt is kialakulhat.

Szövődmények

A megbetegedettek 1-2%-ában alakul ki szövődmény, ezek túlnyomó részét az influenza vírus okozza, valamint a vírushoz társfertőzésként társuló egyéb vírusok és baktériumok. Leggyakoribb a légzőrendszert érintő szövődmény (légcső-, hörgő-, tüdőgyulladás), gyerekeknél középfülgyulladás. Ezen kívül gyakoriak a szív-, érrendszert, gyomor-, bélrendszert, idegrendszert érintő különböző klinikai megjelenési formában jelentkező betegségek.

Hogyan lehet védekezni az influenza ellen?

Specifikus és aspecifikus védekezést alkalmazhatunk. Az aspecifikus védekezés a védekező-rendszer általános erősítése, vitaminban gazdag táplálkozás, megfelelő mozgás, friss levegőn tartózkodás. Járványos időszakban kerüljük a zárt tereket, tömeget.

A specifikus védekezés hatékony módja az évenkénti védőoltás. Az évenkénti oltások azért indokoltak, mert a vírus genetikailag igen változékony, évente új szubtípus variánsok jelennek meg, ennek megfelelően minden évben a WHO (Egészségügyi Világszervezet) tesz javaslatot a legyártandó oltóanyag összetételére, az aktuálisan alkalmazandó influenzavírus törzsekre.

Kinek a számára fontos az influenza elleni oltás?

Az influenza elleni oltásnak elsősorban az a célja, hogy egyéni védelmet biztosítson. A betegség súlyosan, gyakran szövődménnyel zajlik krónikus tüdő-, szív- és vesebetegségben, immunkárosodásban (immunhiány vagy orvosi kezelés miatt kialakult immungyengeség), cukorbetegségben szenvedőknél, tartósan szalicilátot szedők között életkortól függetlenül. Veszélyeztetettek ezenfelül a 60 éves kor felettiek is. Súlyos lefolyású lehet az influenza a szociális és egészségügyi intézményekben tartósan ápolt bármely korú személyek körében. A veszélyeztetett kor-, illetve népességcsoporton kívül fontos, hogy azok is védőoltásban részesüljenek, akiknek a mindennapi munkából történő kiesése érzékenyen érintené a társadalmat vagy az adott szolgáltatást (pl. pedagógusok, közlekedésben dolgozók, egészségügyi dolgozók, rendvédelmi szervek dolgozói, postai dolgozók).

A rizikócsoportba tartozó lakosok számára a háziorvosi rendelőkben ingyenesen igényelhető a védőoltás.

Mi a vakcinálás optimális ideje? Meddig véd a vakcina?

Az influenza vakcináció optimális ideje (a betegség hazai szezonalitását, járványos megjelenését figyelembe véve) október-november. Különösen fontos a vakcináció időben történő megkezdése azon gyermekeknél, akiknél 2 dózis beadása szükséges, tekintettel arra, hogy a két oltás közötti időintervallum minimum 4 hét. A hazai ingyenesen hozzáférhető Vaxigrip Junior oltóanyag a 6-35 hónapos gyermekeknek ajánlott. A felnőttek és azon gyermekek esetében, akik korábban is részesültek influenza elleni védőoltásban az aktuális oltást követően a védettség 2 hét múlva alakul ki, amely több hónapon keresztül tart az oltóanyagban lévő influenza vírus törzsekkel szemben. Azon gyermekek esetében, akiknél a 2 oltásból álló immunizáció szükséges, a védettség megfelelő szintje a második oltást követően két hét múlva alakul ki. Az oltások elvégzéséről az oltottakat egyéni dokumentációval is el kell látni. A 14 éven aluliak esetében a Gyermekegészségügyi Kiskönyvbe, 14 év felettiek esetében pedig a Védőoltási könyv 14 év feletti személyek részére elnevezésű oltási könyvbe kell rögzíteni az oltás beadását.

Milyen oltási reakcióval lehet számolni a vakcinák alkalmazása esetén?

Az oltási reakciók a védőoltást követően meghatározható időn belül felléphetnek - enyhe, átmeneti, néhány nap alatt spontán megszűnő tünet, elváltozás -, maradandó károsodást nem okoznak.

Helyi oltási reakcióként jelentkezhet fájdalom, bőrpír, duzzanat, mely tünetek 2 napon belül megszűnnek.

Általános tünetek: hőemelkedés, ritkán láz, rossz közérzet, fejfájás, fáradtság érzés, izomfájdalom. Többnyire azoknál jelentkezik, akik nem találkoztak az adott vakcina influenza törzseivel (fiatal felnőttek, gyerekek). A tünetek a vakcinációt követően 6 órán belül jelentkeznek és néhány nap alatt megszűnnek. Fontos, hogy amennyiben bármilyen helyi vagy általános reakció kialakul az oltottnál, jelezze az oltóorvosnál, akinek kötelezettsége a reakciót regisztrálni és jelenteni az ÁNTSZ felé.

Ki nem kaphat influenza elleni oltást?

Az oltás nem adható annak, akinek az oltóanyag bármely összetevőjével szemben (tojás, alumínium stb.) allergiás reakciója ismert vagy akinél az előzőleg kapott influenza elleni oltás heves, allergiás reakciót váltott ki.

Változó finanszírozási keretek az egészségügyben

2009. augusztus 16-tól jelentős változásokra került sor a gyógyászati segédeszközök ártámogatási rendszerében, egy kétlépcsős intézkedéscsomag első részeként. Második lépcsőben, 2010. január 1-jétől kerül sor majd nagyobb horderejű változásokra. A több mint egy évtizede jórészt változatlan gyógyászati segédeszköz-ellátási rendszer átalakítására azért van szükség, mert a jelenlegi rendszer szakmai és pénzügyi szempontból nem megfelelő hatékonyságú.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Egészségügyi Minisztérium által kidolgozott koncepció - a 14/2007. (III.14.) EüM rendelet 10. számú mellékletének a 25/2009. (VIII.3.) EüM rendelet általi módosítása révén -első lépéseként a támogatási feltételek módosulnak. 2010. január 1-jétől kerül sor azokra a nagyobb horderejű változásokra (pl. kötelező kölcsönzési rendszer bevezetése, komplex szolgáltatáscsomag vásárlása, háromhavi terápiás limit alapján történő támogatás, egyszerűsített támogatási jegyzék), amelyek az egész gyógyászati segédeszköz-ellátási rendszert helyezik új alapokra.

A támogatási kulcsokat érintő legfontosabb változások az alábbiak:

Néhány konkrét példa:

Inzulinterápia segédeszközei

Az inzulinterápia egyszer használatos eszközeit (fecskendők, fecskendőtűk, tesztcsíkok) a jövőben a beteg háziorvosa rendelheti, a gyógyszeres inzulinterápiára vonatkozó szakorvosi javaslat alapján, amelynek érvényességi időtartama 1 év. A különböző tűk és fecskendők felírhatóságára vonatkozó szabályok egységesednek annak érdekében, hogy a különböző típusú eszközökből a betegek - igényeik szerint - ugyanolyan terápiás értékű "csomagokat" állíthassanak össze.

Optikai segédeszközök

A 6.00 dioptria alatti szemüveglencsék ártámogatása megszűnik, aminek oka, hogy az így biztosított összegek a betegek terheit érdemben nem csökkentik, miközben az egészségbiztosítóra összességében jelentős terhet rónak ("szétporladó támogatás"). Szemüvegkeretek továbbra is a támogatott szemüveglencsékhez lesznek rendelhetők. A kontaktlencsék (korrekciós lencsék) támogatása 70%-ra, a távcsőszemüvegek és tartozékaik támogatása 80%-ra módosul. (Megjegyzés: Az egyszerűsített támogatás bevezetésére a támogatásban maradó eszközöknél 2010. január 1-jével kerül sor.)

Sztómaterápiás segédeszközök

A sztómaterápiás segédeszközök támogatási kulcsa 98% lesz. A sztómazsákokból három hónapra felírható mennyiség - a gyermekek számára rendelhető zsákokat kivéve - egyrészes maxi zsákok esetében 180 darabról 150 darabra, kétrészes zsákok esetében egységesen 140 darabra módosul. Az alaplapok, sztómasapkák és sztómadugók felírható mennyisége nem változik. A felírási jogosultságok szintén változatlanok maradnak. A paszták támogatása 50% lesz, a bőrvédő és bőrtisztító termékek támogatása megszűnik. (Megjegyzés: A háromhavi terápiás limit alapú támogatás bevezetésére 2010. január 1-jével kerül sor.)

Mindezek mennyiben érintik az egészségpénztári szolgáltatási feltételeit. Érdemben semmiben, hiszen a támogatás mértékének csökkenése mindössze annyit eredményez, hogy az emelkedő térítési díj az egészségpénztári szolgáltatás részarányát is növeli. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ismét egy érv az egészségpénztári célú megtakarítások célszerűsége/ fontossága mellett.

Persze nem ringatjuk magunkat abban a képzetben, hogy az egészségpénztári megtakarítások valóban betöltenék az előre gondoskodás funkcióját, hiszen mai állapota szerint elsősorban a járulékos előnyök (adójóváírás, béren kívüli juttatások) mentén fejlődik az ágazat. De hiszünk abban, hogy az tb. egészségbiztosítási alapjának finanszírozási problémáival kapcsolatban visszatérően megjelenő problémák, az egészségügyi ellátások szigorodó feltételei egyre többeket rádöbbentenek arra, hogy az egészségünkért önmagunknak is tennünk kell.

Hogy mennyire fontos az egyének számára saját egészségi állapotuk, azt ezen a szférán keresztül is lemérhetjük. Hogy az egészségügyi kiadásaink időben emelkedő trend szerint alakulnak, azt nemcsak a hazai, de a nemzetközi kimutatások is alátámasztják.

Az egészségügy folyamatosan növekvő finanszírozási igénye egyrészt költségbeli okokra - egyre újabb és drágább technológiák alkalmazása -, másrészt keresleti okokra is visszavezethető - ez utóbbiban a legfontosabb szerepet az öregedő társadalom okozza. Az öregedő társadalom: a javuló életminőség és magasabb várható élettartam következtében az egészségügyi szolgáltatások hosszabb és nagyobb igénybevételéhez vezet, továbbá az idősebb emberek súlyosabb és gyakoribb betegségei szintén emelik a finanszírozási igényt.

Fentiek alátámasztásául álljon itt két ábra:

Az emberek egészségtudatosságának fejlesztése és a legnagyobb kockázatokat jelentő betegségek hatékonyabb kezelése útján az önkéntes egészségpénztáraknak is megvan a maguk szerepe. Bár ma még döntően a gyógyszerek- és gyógyászati segédeszközök finanszírozására költjük e célú megtakarításainkat, idővel vélhetően erősödni fog az előbbiekben felvázolt szerep is.

A befektetési kockázatok kizárhatósága

Egészségpénztárunk befektetési politikája meglehetősen konzervatívnak mondható, hiszen tagok e célú megtakarításait deklaráltan kizárólag rövid futamidejű állampapírokba fektetjük. A konzervativizmus egyébiránt általában az egészségpénztári szféra egészére is igaz, hiszen itt olyan megtakarítások befektetéséről kell gondoskodnunk, amelyek időbeni felhasználása bizonytalan - szemben például a nyugdíjcélú megtakarításokat kezelő nyugdíjpénztárakkal. A rövidebb befektetési idő valószínűsége a pénzpiaci eszközök dominanciáját indokolja az egészségpénztári portfoliókban, s ez így logikus is. A közelmúltra jellemző, egyértelműen kedvezőtlen pénzpiaci környezetben ennek a befektetési kockázatokat minimalizáló befektetési politikának az eredménye, hogy az egyéni számlákon elszámolt hozamok folyamatosan a pozitív tartományban tudtak maradni.

Az egészségpénztári tevékenység jogszabály szerinti pénzforgalmi szemléletű számvitele egyébként az eszközök piaci értékelésétől mentesíti a pénztárat, a hozamokban a realizált befektetési bevételek és ráfordítások jelennek meg. Egy ilyen portfolióösszetételnél ugyanakkor ez a számviteli sajátosságból származó "lehetőség" nem játszik szerepet.

A befektetési eredménynek köszönhetően az egészségpénztári megtakarítás a járulékos előnyök mellett, mint befektetési forma is megállja a helyét.

Mire fordítjuk egészségpénztári megtakarításainkat?

Az utóbbi két évre visszamenőleg megvizsgáltuk, hogy változik-e az egészségpénztári számlákra befizetett összegek szolgáltatási jogcím megoszlása. A kapott eredményekből arra lehet következtetni, hogy lényegi elmozdulás nincs a felhasználási szokásokban, a megtakarítások közel 2/3-át tagjaink gyógyszer- illetve gyógyászati segédeszköz vásárlásaik vételárának fedezésére fordítják. Az összes szolgáltatási igényvolumen közel fele (2009. első hét hónapjában 47%-a) gyógyszerek vásárlására fordítódik. Ennek növekvő tendenciáját a talán a gyógyszerárak emelkedése okozza, bár igaz, hogy a kiegészítő egészségpénztári szolgáltatások részaránya előbbi terhére lassan-lassan növekedik. A szektor egészére vonatkozó jogcímmegoszlási adatunk ugyan nincsen, de feltételezhetően más pénztárak, illetve a szektor egésze tekintetében is hasonló arányok állnak fenn.

Örvendetes tény, hogy adókötelezettséget nem igazán vállalnak fel a tagok, ami abszolút logikus magatartás is, hiszen ha vannak adómentes jogcímek, akkor miért kellene adóköteles szolgáltatásokra fordítani a számlákra befizetett összegeket.

Az adóköteles szolgáltatások közé tartozik jelen szabályozás szerint a sporteszközök vételárának finanszírozása, illetve a fog- szájápolási termékek, eszközök, valamint a gyógyteák vételárának finanszírozása.

vissza a lap tetejére vissza a lap tetejére