Utazás előtti védőoltások fontossága

Eljött az ideje a nyári szabadságnak, sok család a nyár második felére tervezett kisebb-nagyobb pihenést, üdülést külföldön. Nekik gyűjtöttünk össze egy kis információt a külföldi utazás előtt ajánlott védőoltásokról.

Az egész évben várva várt, gondosan kiválasztott nyaralást könnyen kellemetlen élménnyé változtathatja egy olyan betegség, amelyet kis előrelátással akár meg is előzhetett volna. Mielőtt családjával útnak indulna, előtte érdemes háziorvosával konzultálnia, hogy a külföldön eltöltött idő alatt családját biztonságban tudja a fertőző betegségekkel szemben.

Magyarországon 21 betegséggel szemben van aktív immunizációra lehetőség, melyek közül elsősorban utazással kapcsolatosak az alábbi betegségek elleni oltások:

• Hepatitis A (Vírusos májgyulladás)
• Hepatitis B
• Tiphus abdominális (Hastifusz)
• Meningococcus meningitis (Járványos agyhártyagyulladás)
• Sárgaláz
• Kolera
• Kullancs-encephalitis (Kullancs terjeszette agyvelőgyulladás)
• Rabies (veszettség)
• Tetanusz
• Diftéria (torokgyík)
• Poliomyelitis (Gyerekbénulás)

Az oltások nem ingyenesek, a háziorvosnál általában kevesebbe kerülnek. (Az egyetlen védőoltás, amelyet a háziorvos nem adhat be: a sárgaláz elleni vakcina.)

Természetesen a védőoltások az egészségpénztári megtakarítás terhére elszámolhatóak, így az egész család védelme kedvezményezetti jogon biztosítható. (Elszámolás részletei a szolgáltatások menüpontban.)

2010. évi üzletpolitikai célok

Egészségpénztárunk 2010-re vonatkozó üzletpolitikájában nincs lényegi változás, tartalékképzésünk, befektetési politikánk megegyezik a 2009-re kialakítottal. A sávos tartalékképzésünk a tagdíjvolumen függvényében emelkedő fedezeti arányt eredményez, ezzel is ösztönözve a befizetési/megtakarítási hajlandóságra.

A befektetési üzletpolitikánkban továbbra is kizárólag állampapír befektetésekre korlátoztuk a mozgásteret, miután a tagi befizetésekként rendelkezésünkre bocsátott pénztári vagyontömeg átlagos futamideje alapvetően rövid futamidejű befektetéseket és magas likviditást indokol. Hogy ez befektetési eredményességben mire ad lehetőséget? Nos, 2009-ben az egyéni számlákon jóváírt évi nettó hozamunk 7,93% volt.

Ugyanakkor az egészségpénztári számlának még mindig inkább a pénzforgalmi jellege – tehát, hogy alapvetően a szolgáltatási igények finanszírozására szolgál –, sem pedig a befektetési funkciója dominál. Ezt bizonyítja, hogy a szolgáltatási igényeknek a tagdíjbefizetésekhez mért aránya 88,6%-os. A befizetett összegek tehát rövid időn belül szolgáltatási igényként kifizetésre is kerülnek a pénztári számlákról

A teljesített szolgáltatási kifizetések átlagos összege 25.120 Ft volt 2009-ben, ez némi növekedést mutat 2008-hoz képest (20.390 Ft). A szolgáltatások jogcím szerinti megoszlását vizsgálva továbbra is az egészségügyi célú önsegélyező feladat ellátásának minősülő szolgáltatások dominanciája figyelhető meg, 2009-ben a szolgáltatási volumen 2/3-a gyógyszer illetve gyógyászati segédeszközök vételára finanszírozásaként került kifizetésre.

A tevékenység jogszabályi környezetét tekintve elsődlegesen a béren kívüli juttatások 2010-től bevezetett munkáltatói adóterhe jelenthet problémát a pénztári szféra számára. Az egészségpénztári munkáltatói hozzájárulást is a kedvezményes 25%-os adó terheli, amit a munkáltatóknak kell viselniük. Az adózás tehát nem a tag oldaláról merül fel. A minimálbér 73.500 Ft-ra történt emelése következtében 2010-ben a munkáltatók által egészségpénztárba fizetett járulékmentes hozzájárulás összege havi 22.050 Ft-ra emelkedett, viszont feltételezhető, hogy egyes munkáltatók a felmerülő adóterhet a juttatás összegének csökkentésével fogják ellensúlyozni.

A minimálbér összegének emelkedése az egészségpénztári szolgáltatások keretösszegére is hatással van, pl. a sportolási költések éves elszámolható keretösszege is növekedett ezáltal.

Az egyéni befizetések 30%-os adójóváírási lehetősége 2010-ben sem változik, s ezt a hozzáadott értéket megfelelő súlyán érdemes kezelni. A jelenlegi kamatkörnyezetben – gondolunk itt a jegybanki alapkamat 6,25%-os szintjére – ugyanis a 30%-os hozzáadott érték immár egy közel 5 éves kockázatmentes kamatjövedelemnek feleltethető meg.

Ha év vége, akkor adójóváírás

Közeledik az év vége, s ilyenkor a pénztári számlák vonatkozásában visszatérően az adójóváírási lehetőség kerül előtérbe. E tekintetben semmi változás nincs a 2009-es, sőt a 2010-es adótörvényekben sem, azaz az önkéntes pénztárba eszközölt tagdíjbefizetések után 30%-os mértékű, 100 000 Ft-ban, illetve a 2020. előtt nyugdíjkorhatárukat betöltők esetében 130.000 Ft-ban maximált összeget lehet az adófizetési kötelezettségből átirányítani a pénztári számlákra. Ez az egyik olyan előnye a pénztári megtakarításnak, amivel aligha tud más befektetési alternatíva versenyezni. Egy csökkenő kamatkörnyezetben az ebből származó előny értelemszerűen felértékelődik, hiszen a 30% fix hozadéka ezen megtakarításoknak, így például egy 6%-os állampapírpiaci környezetben 5 évnyi kamatnak megfelelő többletet eredményez a számla tulajdonosának.

A maximális adójóváírási lehetőség érvényesítéséhez a 30%-os mérték figyelembevételével 100 eFt esetében 333.333 Ft (miután 333.333 Ft x 30% = 100.000 Ft), 130 eFt esetében 433.333 Ft befizetése szükségeltetik.

Gyakori kérdés, hogy a munkáltatói hozzájárulást is figyelembe kell-e venni e tekintetben. A válasz nem, miután a munkáltatói hozzájárulás után adójóváírás nem érvényesíthető. A pénztár a befizetésekről az adóigazolásokat a következő év január 31-éig állítja ki és küldi meg a tagoknak, abban azok a befizetések szerepelnek, melyek ténylegesen az adóévben befolynak a pénztárba. Nem elég tehát elindítani az átutalást, vagy a befizetést, annak be is kell érkeznie a pénztár számlájára.

Az adójóváírást az adóhatóság a tagok éves személyi jövedelemadó bevallásában feltüntetett rendelkezése szerint utalja át a megadott pénztár felé az adóbevallás benyújtásától számított 30 napon belül, legkorábban márciustól. Feltéve, hogy az illető személy az adóhatóság felé fennálló fizetési kötelezettségeinek egyébként eleget tett, azaz semmiféle adónemben nincs fennálló tartozása. Amennyiben ez a feltétel teljesül, s az adóhatóság mégis késedelembe esik az adójóváírás kiutalásával, akkor azután késedelmi kamatot térít.

A beérkező adójóváírásokat a pénztár az illető tag egyéni számláján levonások nélkül, teljes összegében írja jóvá. Az összeg a beérkezését követően ugyanúgy felhasználható bármiféle szolgáltatás fedezetként, mint a befizetések, illetve a jóváírt hozamok.

2010-től szűkül az adókedvezmények lehetőségének köre, viszont az önkéntes pénztári befizetések utáni adójóváírás változatlan formában fennáll. Fontos az is, hogy az adójóváírásra való jogosultságnak nincs jövedelmi kritériuma, tehát jövedelmi helyzetétől függetlenül lehetőségként kínálkozik minden egyes pénztártagnak.

Influenzaszezon előtt - kérdések és válaszok

Közeledik az év vége és vele együtt az influenzaszezon is. Teljesen nem tudjuk magunkat kizárni a fertőzés veszélyétől, de a megelőzés eredményeként csökkenthetjük ennek lehetőségét. Az alábbiakban néhány alapvető kérdésre keressük a választ. (forrás: ÁNTSZ)

Hogyan okoz megbetegedést az influenza vírus?

A vírusok a légutak nyálkahártyáján telepszenek meg, ott szaporodásnak indulnak, majd betörve a vérpályába a szervezet valamennyi sejtjéhez eljutnak. A nem fogékony sejtekről egy idő után leválnak, míg az érzékeny sejteken belül tovább szaporodnak. A vírusra különösen fogékonyak a légúti hámsejtek, leginkább ezekben a sejtekben fejtik ki káros hatásukat. A légzőrendszer hámsejtjeit elpusztítva megfosztják a szervezetet más egyéb légúti kórokozók elleni védekezés lehetőségétől (pl. Streptococcus pneumoniae, Haemophilus influenzae, Staphylococcus aureus).

Milyen tünetek jellemzik?

Lappangási idő: 1-2 nap. Az A és B vírusok okozta influenza hirtelen, 38 oC fölé emelkedő lázzal kezdődik. Elesettség, háttáji, végtagi izomfájdalom jelentkezik. Gyakori a fejfájás, amely fénykerüléssel és szemkörnyéki, szemizmok fájdalmával jár. A légúti tünetek kezdetben enyhék lehetnek (torokkaparás, torokfájás, inproduktív, azaz száraz köhögés), később erősödnek, a köhögés súlyosbodhat és produktívvá válhat, a lágy és kemény szájpad, a garat vérbő lehet, a könnyezés erősödik, a kötőhártyán csekély lob alakulhat ki. Gyermekeknél émelygés, hányás is jelentkezhet. 2-3 nap múlva a heveny tünetek általában gyorsan eltűnnek, a láz megszűnik, bár a lázas állapot szövődménymentes esetekben is akár 5 napig tarthat. Gyengeség, verejtékezés és kimerültség még napokig, súlyos esetekben néha hetekig tarthat. Súlyos fertőzésben gyakori a légcsőhurut, tüdőgyulladás, amely néhány óra alatt is kialakulhat.

Szövődmények

A megbetegedettek 1-2%-ában alakul ki szövődmény, ezek túlnyomó részét az influenza vírus okozza, valamint a vírushoz társfertőzésként társuló egyéb vírusok és baktériumok. Leggyakoribb a légzőrendszert érintő szövődmény (légcső-, hörgő-, tüdőgyulladás), gyerekeknél középfülgyulladás. Ezen kívül gyakoriak a szív-, érrendszert, gyomor-, bélrendszert, idegrendszert érintő különböző klinikai megjelenési formában jelentkező betegségek.

Hogyan lehet védekezni az influenza ellen?

Specifikus és aspecifikus védekezést alkalmazhatunk. Az aspecifikus védekezés a védekező-rendszer általános erősítése, vitaminban gazdag táplálkozás, megfelelő mozgás, friss levegőn tartózkodás. Járványos időszakban kerüljük a zárt tereket, tömeget.

A specifikus védekezés hatékony módja az évenkénti védőoltás. Az évenkénti oltások azért indokoltak, mert a vírus genetikailag igen változékony, évente új szubtípus variánsok jelennek meg, ennek megfelelően minden évben a WHO (Egészségügyi Világszervezet) tesz javaslatot a legyártandó oltóanyag összetételére, az aktuálisan alkalmazandó influenzavírus törzsekre.

Kinek a számára fontos az influenza elleni oltás?

Az influenza elleni oltásnak elsősorban az a célja, hogy egyéni védelmet biztosítson. A betegség súlyosan, gyakran szövődménnyel zajlik krónikus tüdő-, szív- és vesebetegségben, immunkárosodásban (immunhiány vagy orvosi kezelés miatt kialakult immungyengeség), cukorbetegségben szenvedőknél, tartósan szalicilátot szedők között életkortól függetlenül. Veszélyeztetettek ezenfelül a 60 éves kor felettiek is. Súlyos lefolyású lehet az influenza a szociális és egészségügyi intézményekben tartósan ápolt bármely korú személyek körében. A veszélyeztetett kor-, illetve népességcsoporton kívül fontos, hogy azok is védőoltásban részesüljenek, akiknek a mindennapi munkából történő kiesése érzékenyen érintené a társadalmat vagy az adott szolgáltatást (pl. pedagógusok, közlekedésben dolgozók, egészségügyi dolgozók, rendvédelmi szervek dolgozói, postai dolgozók).

A rizikócsoportba tartozó lakosok számára a háziorvosi rendelőkben ingyenesen igényelhető a védőoltás.

Mi a vakcinálás optimális ideje? Meddig véd a vakcina?

Az influenza vakcináció optimális ideje (a betegség hazai szezonalitását, járványos megjelenését figyelembe véve) október-november. Különösen fontos a vakcináció időben történő megkezdése azon gyermekeknél, akiknél 2 dózis beadása szükséges, tekintettel arra, hogy a két oltás közötti időintervallum minimum 4 hét. A hazai ingyenesen hozzáférhető Vaxigrip Junior oltóanyag a 6-35 hónapos gyermekeknek ajánlott. A felnőttek és azon gyermekek esetében, akik korábban is részesültek influenza elleni védőoltásban az aktuális oltást követően a védettség 2 hét múlva alakul ki, amely több hónapon keresztül tart az oltóanyagban lévő influenza vírus törzsekkel szemben. Azon gyermekek esetében, akiknél a 2 oltásból álló immunizáció szükséges, a védettség megfelelő szintje a második oltást követően két hét múlva alakul ki. Az oltások elvégzéséről az oltottakat egyéni dokumentációval is el kell látni. A 14 éven aluliak esetében a Gyermekegészségügyi Kiskönyvbe, 14 év felettiek esetében pedig a Védőoltási könyv 14 év feletti személyek részére elnevezésű oltási könyvbe kell rögzíteni az oltás beadását.

Milyen oltási reakcióval lehet számolni a vakcinák alkalmazása esetén?

Az oltási reakciók a védőoltást követően meghatározható időn belül felléphetnek - enyhe, átmeneti, néhány nap alatt spontán megszűnő tünet, elváltozás -, maradandó károsodást nem okoznak.

Helyi oltási reakcióként jelentkezhet fájdalom, bőrpír, duzzanat, mely tünetek 2 napon belül megszűnnek.

Általános tünetek: hőemelkedés, ritkán láz, rossz közérzet, fejfájás, fáradtság érzés, izomfájdalom. Többnyire azoknál jelentkezik, akik nem találkoztak az adott vakcina influenza törzseivel (fiatal felnőttek, gyerekek). A tünetek a vakcinációt követően 6 órán belül jelentkeznek és néhány nap alatt megszűnnek. Fontos, hogy amennyiben bármilyen helyi vagy általános reakció kialakul az oltottnál, jelezze az oltóorvosnál, akinek kötelezettsége a reakciót regisztrálni és jelenteni az ÁNTSZ felé.

Ki nem kaphat influenza elleni oltást?

Az oltás nem adható annak, akinek az oltóanyag bármely összetevőjével szemben (tojás, alumínium stb.) allergiás reakciója ismert vagy akinél az előzőleg kapott influenza elleni oltás heves, allergiás reakciót váltott ki.

Változó finanszírozási keretek az egészségügyben

2009. augusztus 16-tól jelentős változásokra került sor a gyógyászati segédeszközök ártámogatási rendszerében, egy kétlépcsős intézkedéscsomag első részeként. Második lépcsőben, 2010. január 1-jétől kerül sor majd nagyobb horderejű változásokra. A több mint egy évtizede jórészt változatlan gyógyászati segédeszköz-ellátási rendszer átalakítására azért van szükség, mert a jelenlegi rendszer szakmai és pénzügyi szempontból nem megfelelő hatékonyságú.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Egészségügyi Minisztérium által kidolgozott koncepció - a 14/2007. (III.14.) EüM rendelet 10. számú mellékletének a 25/2009. (VIII.3.) EüM rendelet általi módosítása révén -első lépéseként a támogatási feltételek módosulnak. 2010. január 1-jétől kerül sor azokra a nagyobb horderejű változásokra (pl. kötelező kölcsönzési rendszer bevezetése, komplex szolgáltatáscsomag vásárlása, háromhavi terápiás limit alapján történő támogatás, egyszerűsített támogatási jegyzék), amelyek az egész gyógyászati segédeszköz-ellátási rendszert helyezik új alapokra.

A támogatási kulcsokat érintő legfontosabb változások az alábbiak:

• A korábbi 100%-os támogatási kulcs megszűnik. Az így támogatott eszközök augusztus 1-jétől jellemzően 98%-os támogatást kapnak, kisebb részüket 90%-os kulccsal támogatjuk. A 98%-os támogatás kiegészül egy olyan szabállyal, mely szerint az egy vényen 98%-os kulccsal rendelt eszközök után fizetendő térítési díj nem haladhatja meg az 5.000 forintot.
• A 95%-os és 85%-os támogatási kulcsokat 90%-os és 80%-os kulcsok váltják fel. Ez azt is jelenti, hogy a korábban 85%-on támogatott eszközök főszabályként 90%-os vagy 80%-os támogatást kapnak.
• A 70%-os és 50%-os támogatási kulcsok továbbra is megmaradnak.

Néhány konkrét példa:

Inzulinterápia segédeszközei

Az inzulinterápia egyszer használatos eszközeit (fecskendők, fecskendőtűk, tesztcsíkok) a jövőben a beteg háziorvosa rendelheti, a gyógyszeres inzulinterápiára vonatkozó szakorvosi javaslat alapján, amelynek érvényességi időtartama 1 év. A különböző tűk és fecskendők felírhatóságára vonatkozó szabályok egységesednek annak érdekében, hogy a különböző típusú eszközökből a betegek - igényeik szerint - ugyanolyan terápiás értékű "csomagokat" állíthassanak össze.

Optikai segédeszközök

A 6.00 dioptria alatti szemüveglencsék ártámogatása megszűnik, aminek oka, hogy az így biztosított összegek a betegek terheit érdemben nem csökkentik, miközben az egészségbiztosítóra összességében jelentős terhet rónak ("szétporladó támogatás"). Szemüvegkeretek továbbra is a támogatott szemüveglencsékhez lesznek rendelhetők. A kontaktlencsék (korrekciós lencsék) támogatása 70%-ra, a távcsőszemüvegek és tartozékaik támogatása 80%-ra módosul. (Megjegyzés: Az egyszerűsített támogatás bevezetésére a támogatásban maradó eszközöknél 2010. január 1-jével kerül sor.)

Sztómaterápiás segédeszközök

A sztómaterápiás segédeszközök támogatási kulcsa 98% lesz. A sztómazsákokból három hónapra felírható mennyiség - a gyermekek számára rendelhető zsákokat kivéve - egyrészes maxi zsákok esetében 180 darabról 150 darabra, kétrészes zsákok esetében egységesen 140 darabra módosul. Az alaplapok, sztómasapkák és sztómadugók felírható mennyisége nem változik. A felírási jogosultságok szintén változatlanok maradnak. A paszták támogatása 50% lesz, a bőrvédő és bőrtisztító termékek támogatása megszűnik. (Megjegyzés: A háromhavi terápiás limit alapú támogatás bevezetésére 2010. január 1-jével kerül sor.)

Mindezek mennyiben érintik az egészségpénztári szolgáltatási feltételeit. Érdemben semmiben, hiszen a támogatás mértékének csökkenése mindössze annyit eredményez, hogy az emelkedő térítési díj az egészségpénztári szolgáltatás részarányát is növeli. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ismét egy érv az egészségpénztári célú megtakarítások célszerűsége/ fontossága mellett.

Persze nem ringatjuk magunkat abban a képzetben, hogy az egészségpénztári megtakarítások valóban betöltenék az előre gondoskodás funkcióját, hiszen mai állapota szerint elsősorban a járulékos előnyök (adójóváírás, béren kívüli juttatások) mentén fejlődik az ágazat. De hiszünk abban, hogy az tb. egészségbiztosítási alapjának finanszírozási problémáival kapcsolatban visszatérően megjelenő problémák, az egészségügyi ellátások szigorodó feltételei egyre többeket rádöbbentenek arra, hogy az egészségünkért önmagunknak is tennünk kell.

Hogy mennyire fontos az egyének számára saját egészségi állapotuk, azt ezen a szférán keresztül is lemérhetjük. Hogy az egészségügyi kiadásaink időben emelkedő trend szerint alakulnak, azt nemcsak a hazai, de a nemzetközi kimutatások is alátámasztják.

Az egészségügy folyamatosan növekvő finanszírozási igénye egyrészt költségbeli okokra - egyre újabb és drágább technológiák alkalmazása -, másrészt keresleti okokra is visszavezethető - ez utóbbiban a legfontosabb szerepet az öregedő társadalom okozza. Az öregedő társadalom: a javuló életminőség és magasabb várható élettartam következtében az egészségügyi szolgáltatások hosszabb és nagyobb igénybevételéhez vezet, továbbá az idősebb emberek súlyosabb és gyakoribb betegségei szintén emelik a finanszírozási igényt.

Fentiek alátámasztásául álljon itt két ábra:

Az emberek egészségtudatosságának fejlesztése és a legnagyobb kockázatokat jelentő betegségek hatékonyabb kezelése útján az önkéntes egészségpénztáraknak is megvan a maguk szerepe. Bár ma még döntően a gyógyszerek- és gyógyászati segédeszközök finanszírozására költjük e célú megtakarításainkat, idővel vélhetően erősödni fog az előbbiekben felvázolt szerep is.

A befektetési kockázatok kizárhatósága

Egészségpénztárunk befektetési politikája meglehetősen konzervatívnak mondható, hiszen tagok e célú megtakarításait deklaráltan kizárólag rövid futamidejű állampapírokba fektetjük. A konzervativizmus egyébiránt általában az egészségpénztári szféra egészére is igaz, hiszen itt olyan megtakarítások befektetéséről kell gondoskodnunk, amelyek időbeni felhasználása bizonytalan - szemben például a nyugdíjcélú megtakarításokat kezelő nyugdíjpénztárakkal. A rövidebb befektetési idő valószínűsége a pénzpiaci eszközök dominanciáját indokolja az egészségpénztári portfoliókban, s ez így logikus is. A közelmúltra jellemző, egyértelműen kedvezőtlen pénzpiaci környezetben ennek a befektetési kockázatokat minimalizáló befektetési politikának az eredménye, hogy az egyéni számlákon elszámolt hozamok folyamatosan a pozitív tartományban tudtak maradni.

Az egészségpénztári tevékenység jogszabály szerinti pénzforgalmi szemléletű számvitele egyébként az eszközök piaci értékelésétől mentesíti a pénztárat, a hozamokban a realizált befektetési bevételek és ráfordítások jelennek meg. Egy ilyen portfolióösszetételnél ugyanakkor ez a számviteli sajátosságból származó "lehetőség" nem játszik szerepet.

A befektetési eredménynek köszönhetően az egészségpénztári megtakarítás a járulékos előnyök mellett, mint befektetési forma is megállja a helyét.

Mire fordítjuk egészségpénztári megtakarításainkat?

Az utóbbi két évre visszamenőleg megvizsgáltuk, hogy változik-e az egészségpénztári számlákra befizetett összegek szolgáltatási jogcím megoszlása. A kapott eredményekből arra lehet következtetni, hogy lényegi elmozdulás nincs a felhasználási szokásokban, a megtakarítások közel 2/3-át tagjaink gyógyszer- illetve gyógyászati segédeszköz vásárlásaik vételárának fedezésére fordítják. Az összes szolgáltatási igényvolumen közel fele (2009. első hét hónapjában 47%-a) gyógyszerek vásárlására fordítódik. Ennek növekvő tendenciáját a talán a gyógyszerárak emelkedése okozza, bár igaz, hogy a kiegészítő egészségpénztári szolgáltatások részaránya előbbi terhére lassan-lassan növekedik. A szektor egészére vonatkozó jogcímmegoszlási adatunk ugyan nincsen, de feltételezhetően más pénztárak, illetve a szektor egésze tekintetében is hasonló arányok állnak fenn.

Örvendetes tény, hogy adókötelezettséget nem igazán vállalnak fel a tagok, ami abszolút logikus magatartás is, hiszen ha vannak adómentes jogcímek, akkor miért kellene adóköteles szolgáltatásokra fordítani a számlákra befizetett összegeket.

Az adóköteles szolgáltatások közé tartozik jelen szabályozás szerint a sporteszközök vételárának finanszírozása, illetve a fog- szájápolási termékek, eszközök, valamint a gyógyteák vételárának finanszírozása.