Teher alatt nő a pálma, avagy lesz itt még normalitás? - Pénzpiaci összefoglaló 2023. I. negyedév

Idestova 3 éve történt, 2020. februárjában, hogy a pandémiává terebélyesedett koronavírus járvány ránk csapta az ajtót, karanténba kényszerítve a fél világot, ha nem az egészet, durva változást okozva addigi megszokott nyugodtnak mondható mindennapjainkban. Kijárási tilalom, maszkhasználat, védőoltás, s megannyi új élettapasztalat. Immár több, mint 1 éve, hogy az orosz medve az ukránokra – s áttételesen persze az egész világra, így politikai állásponttól függetlenül ránk, mindannyiunkra is – rárúgta az ajtót, szomszédunkra szenvedést, halált hozva, nekünk, szerencsésebbeknek „belerondítva” a komfort zónánkba. Fűtetlen iskolatermek, átmeneti üzemanyaghiány, egekbe szökő rezsiárak, újfent megannyi új élettapasztalat.

Mindezek után óhatatlanul felvetődik a kérdés, hogy idén tavasszal vajh milyen újabb csapással tisztel meg bennünket a (bal)sors? Vagy ebből ennyi már épp elég? Szegény szomszédunk engesztelhetetlen elszántsággal vívja mindmáig a háborúját – noha vannak, akik veszik a bátorságot és megkérdőjelezik arra való jogosultságukat –, amiért köszönettel tartozunk nekik, hiszen nekünk is jó szolgálatot tesznek, s igazolják a mondást, hogy teher alatt nő a pálma. Ami persze ránk is igaz, így rendületlenül bízunk benne, hogy lesz itt még normalitás, amit mi sem bizonyít jobban, hogy újra itt kopogtat már a kikelet, jelen állapot szerint újra pozitív hozamokkal.

Szokásos aktualizált piaci grafikonjaink az alábbiak:

Az állampapír indexek év elején villámrajtot vettek, amit a BUX is követett. Azonban februárban a tendencia megfordult és visszarendeződés kezdődött, ami a magyar részvényindexet mínusz tartományba lökte, az állampapírok viszont újra erősödésnek indultak:

A forint a tavalyi év jelentős leértékelődése után az év elejétől kezdve az erősödés jeleit mutatja és jelenleg is 4%-kal jobban áll, mint év elején:

Továbbra sem dőlt el, hogy lesz-e recesszió, és ha igen, az mivel járhat. Ez a bizonytalanság és az utóbbi napok bankcsődjei általános pesszimista hangulatot mutatnak a részvénypiacokon. Nyugat-Európa mutat némi erősödést, a régiónk inkább veszteséges részvény szempontból:

Forintban kifejezve szerényebbek az értékek, a hazai fizetőeszköz pillanatnyi erősödése következtében:

A MTelekom év eleje óta 12%-kal felértékelődött, míg a Richter ugyanilyen mértékben vesztett értékéből. A MOL és az OTP árfolyama a BUX indexhez közeli mértékben veszített az értékéből:

Az első negyedév végéhez közeledve azt látjuk, hogy a magasabb kamatkörnyezetben a kötvények elkezdték termelni a hozamot, s ehhez tesznek hozzá vagy vesznek el belőle a részvénypiacok a pillanatnyi értékeltségük szintjétől függően. Komolyabb kitöréshez a háborús konfliktus enyhülésére, illetve honi viszonylatban az EU-s pénzekhez való hozzáférés lehetőségének a konkretizálódására lenne szükség, s mint a mondás tartja, a szükség nagy úr. Úgyhogy részünkről hajrá, előre!

A mi kis narancsligetünk - Pénzpiaci összefoglaló 2022. IV. negyedév

Kapkodjuk a fejünket a hivatalos inflációs adatközléseket hallva, de már régóta valahogy úgy vagyunk vele, mint az egyszeri rendőr, aki mikoris a munkájából hazatérve in flagranti találja a feleségét egy úrral, a számonkérésre már kapja is a viszont kérdést: „Most akkor nekem hiszel, vagy a szemednek?”. S persze joggal elbizonytalanodik, mint ahogy mi is. De erre is van csodafegyver - sőt már csodaszarvas is -, tudniillik az ársapka. Ami szemmel láthatóan nem old meg semmit, sőt, de valameddig el lehet adni. Az ársapkáról ugyancsak egy klasszikus jut az eszünkbe, ami az erdei élet illiberális szabályaiba ad csöppnyi betekintést, mikoris a róka meg a farkas - az erősebbik kutya kategóriájába tartozókként – eldöntik, hogy megverik a nyulat. S az indok? Ha van rajta sapka, azért, ha nincs rajta, akkor meg azért. De elvtársak, megannyi önfényezés és melldöngetés közepette ki a fene akart itt a nyúl szerepébe kerülni? – merül fel talán joggal a társadalom megannyi rétegéből a kérdés. Ja, hogy hát ilyen a mi narancsunk, az új magyar narancs. Kicsi is, savanyú is, de a miénk. Így már érthető.

Mi tagadás, ami az ezévi befektetési eredményeinket illeti, arról is ugyanez mondható el. Egy 15%-os állampapírpiaci leértékelődés közepette – nem beszélve a tőzsdei árváltozásokról – ez sajnos szinte elkerülhetetlen. 2022 nem volt egy jó év, sőt egy igazán rossz év volt, s erről nyilvánvalóan az ukránok tudnák a legtöbbet elmondani. Csodálatra méltó a heroikus küzdelmük, kitartásuk, saját problémáink eltörpülnek az övéik mellett. „Erőt, s erényt!” –mi mást is kívánhatnánk nekik, s magunknak se kevesebbet 2023-ra.

Szokásos aktualizált piaci grafikonjaink az alábbiak:

Továbbra is feltűnő a hazai tőzsdeindex (BUX) és a hazai állampapírpiaci index (MAX) együttállása, amiből következik, hogy akár állampapírral, akár részvénnyel hasonló negatív eredményt (veszteséget) lehetett idén elérni. Bizakodásra adhat okot ugyanakkor, hogy szeptember végéhez mérten az utolsó negyedévben van egy szemmel látható javulás mindkét szegmensben, ami a mi eredményeinkben is megmutatkozik. A magasabb kamatkörnyezetben ezek a leértékelődött állampapírok a lejáratukig hátralévő időben immár egy magasabb, a jelen kamatkörnyezethez igazított hozamot fognak termelni, amit persze lehet önmagában és lehet az árszínvonal változásához viszonyítva értékelni. Mint mindig, most is az utóbbi megközelítés áll közelebb a valósághoz:

A fizetőeszközünk idei tendenciózus leértékelődésében is fordulat állt elő az október közepi eddigi mélypont után, miután egyrészt a kamatemelések megtették a hatásukat, illetve az EU-s pénzekért folytatott gigászi küzdelmünk bizonyos eredményekhez vezetett. Az előbbi tankönyvszerű, az utóbbi, majd meglátjuk.

A részvénypiacokon továbbra is a recessziós félelmek - és persze az orosz-ukrán konfliktus is - bírnak befolyással, de itt is bizakodásra némi okot adó javulást láthatunk az utolsó negyedévben

Forintban denominálva valamelyest csökkent a külföldi piacok teljesítménytöbblete - a forint utolsó időszaki kapaszkodása következtében -, de azért még megmaradt belőle valami:

A hazai blue-chip részvények értékeltsége is javulni látszik az év utolsó időszakában, de erre lehet azt mondani, hogy van honnét. Egy-egy kormányzati lépés, kivetett különadó persze pillanatok alatt jelentősen módosíthatja ezeket a trendszerű mozgásokat.

Néhány nappal a 2022-es év vége előtt lassanként ítéletet mondhatunk a mögöttünk hagyott évről. Felejtsük el mielőbb, talán ez a legjobb, amit mondhatunk róla. Volt már ilyen máskor is, akkor a következő évben jóra fordultak a dolgaink. Ebben bízunk most is, s reméljük, hogy a bölcs vezetőink - itthon és külhonban egyaránt - ebben nem tesznek nekünk keresztbe.

A történelem örök körforgása? - Pénzpiaci összefoglaló 2022. III. negyedév

Ki kell vágni az erdőket! – rendelte Döbrögi urunk Dargay Attila 1977-ben készült, így idén már 45 éves, s túlzás nélkül mondhatjuk, hogy nemzedékek számára örökbecsű hőskölteményében, ami az akkori akkut problémát (mármint őméltósága problémáját) ugyan nem oldotta meg, de hát nagy volt az „akarattya”, így lészen. S most mit látunk? Hasonló „megoldások” születnek egyik napról a másikra rendeleti úton újkori megélhetési problémáink orvoslására. No hiszen, ispánjaink már vannak hozzá!

A Lúdas Matyis párhuzam sajnos atekintetben is felhozható, amely a világ dolgait, minket illetően különösen a világgazdaság, illetve a befektetési piaci történéseit/kilátásait illeti. Egyrészt az infláció meglódulása és az ezzel párhuzamosan megjelenő problémák, a hozamemelkedés, a jövedelmek és megtakarítások értékcsökkenése, másrészt az épp eszkalációs stádiumban lévő orosz-ukrán háború – az orosz értelmező kéziszótár szerint különleges katonai művelet – miatti kockázatnövekedés, harmadrészt mindezek mellé az éghajlati változások okozta problémák úgy bánnak el a megtakarításainkkal, s vele együtt a korábban jól megszokott világunkkal is, mint ahogy a hősünk tette azt három ízben is őfőméltóságú urunkkal.

Annak a történetnek happy end a vége, a most zajló folyamat sajnos még nem tart itt – hiszen most épp rajtunk, megtakarítókon verik el a port -, de talán bízhatunk abban a bölcsességben, miszerint a történelem örök körforgásban van, s így lejtmenetek után remélhetőleg újabb felívelő szakaszok következnek. A jegybanki alapkamatunkban ezt a felívelő szakaszt láthatjuk, de ez a nézőpontunkból éppenhogy hátrány. A magasabb kamatkörnyezet rontja a korábban megvásárolt kötvények érdekeltségét (miután azokat korábban kisebb hozamlehetőséggel is hajlandóak voltunk megvásárolni), rontja a részvények értékét (miután ha a biztonságosabbnak tartott állampapíron nagyobb kamatot lehet elérni, akkor minek kockázatosabb befektetésekbe fektetni), illetve rontja a finanszírozást (hiszen drágábban lehet így forráshoz, hitelhez jutni, tehát csak a nagyobb megtérüléssel kecsegtető beruházásokat érdemes elindítani). A magasabb kamat elvileg a fizetőeszköz értékeltségét javítja, de a forintunk esetében sajnos nem ezt látjuk, s mindez egyben minősíti is azokat a nem is oly régi kinyilatkoztatásokat, miszerint „sosem volt még olyan sikeres 10 éve a magyar gazdaságnak, mint amit mögöttünk tudhatunk”. Az álmoskönyv szerint ebből kódoltan azt is ki lehetett olvasni, hogy s nem is lesz ilyen még egyszer, hiszen mi magyarok ismerjük az egyszer volt Budán kutyavásár történetét is.

Szokásos aktualizált piaci grafikonjaink az alábbiak:

A grafikon dinamikája mindent elmond a helyzet súlyosságáról. S miután immár 20%-is idei inflációról szólnak az előrejelzések, van még tere a kamatemelésnek. A jó hír, ami önmagában persze rossz hír, hogy az áremelkedések nagyban lerontják a vásárlóerőt, így keresleti oldal gyengülése a további áremekedésekre fékezőleg kell, hogy hasson.

A magasabb kamatkörnyezet kedvezőtlen hatásairól előbb már szót ejtettünk, a hazai kötvény- és részvénypiac sajnos tankönyvszerűen igazolja vissza ezeket az összefüggéseket:

A fizetőeszközünk mindeközben túlzás nélkül nevezhető harmatgyengének, amiben az EU-s pénzekért folytatott iszapbírkózásunk – hogy maradjunk a sportkifejezéseknél - is szerepet játszhat. A történet sajnos erősen hajaz arra az ismert anekdotára, amikoris a banda éjjel, zárás után osztozik a pénzen, de a bőgősnek nem adnak belőle. Mi van, komám, hát nekem nem jár? – teszi fel a bőgős a kérdést, amire a prímás emígyen válaszol: - Hát járni jár, csak nem jut. De ne legyen így, persze!

Immár a recessziós félelmek is befolyással vannak a részvénypiacok alakulására, tovább rontva azok értékeltségét. A kérdés viszont mindig adott, hogy vajon eléggé olcsók-e már ahhoz, hogy érdemes legyen őket megtartani, vagy akár megvásárolni:

Forintban denominálva mindezt értelemszerűen azt látjuk, hogy a külföldi piacok teljesítményét a gyenge forint ilyenkor relatíve feljavítja:

A hazai blue-chip részvények közül az OTP mélyrepülése továbbra is tart, de a többi meghatározó papír sem büszkélkedhet az elért teljesítményével az idei évben. Innen szép fordítani, mondhatjuk minderre.

Ebben a piaci környezetben – amikor a kötvények, s itt elsősorban a magyar állampapírpiacra kell gondolni - gyakorlatilag ugyanannyit veszítettek az értékükből, mint a kockázatosabbnak számító részvények, a portfoliók részvénykitettsége különbözősége sem nagyon bír jelentőséggel, leszámítva az abszolút hozamú portfoliók stratégiáját, mint például a mi R portfoliónké is. Viszont, ha mégis jobbra fordulnak a dolgaink, mert pl. az orosz medve is belefárad egyszercsak a dolgokba, vagy mert Brüsszelben mégiscsak megembereljük magunkat, és sorolhatnánk még, akkor remélhetőleg a felfelé ág is hasonló dinamikával fog végbemenni, mint ahogy egyébként általában szokott az lenni. Addig a türelem és a remény lehet egy jó tanácsadó számunkra, pénztártagként és pénztári intézményként is.

Orosz klasszikusok nyomában - Pénzpiaci összefoglaló 2022. II. negyedév

Háború és béke, Bűn és bűnhődés, Mester és Margarita, s megannyi orosz remekmű. Tolsztoj, Dosztojevszkij, Bulgakov. Az irodalom klasszikusai. Most, hogy Oroszország ukrajnai inváziója az ötödik hónapjába lépett, lehet, hogy a kulcs ahhoz, hogy megértsük az orosz lélek rejtelmeit, az, ha leporoljuk a könyvespolcunkat és újraolvassuk őket. S visszarévedünk abba a világba, amikor a háborút háborúnak nevezték, s a bűnt bűnhődés követte. Oroszország agressziója nem egy remekmű. A saját terveikhez mérten biztosan nem az. Egy igazi fércmunka. De a maga nemében ugyancsak klasszikus. Ugyanazzal a stratégiával, lassanként ugyanazzal a technikával, mint anno a vörös hadsereg. S halad előre, ki tudja meddig. Szomorú látni, ahogy egy szuverén ország kénytelen elszenvedni egy megalomán vezető beteges törekvéseit. S ahogy összeáll egy rendszer azzá, ami. S marad a remény, hogy a bűnöket bűnhődés fogja követni. Szolgáljon ez például közelebbi földrajzi szélességeken is!

Mi magunk kicsinyke hazánkban már bőven a bűnhődés fázisában vagyunk, hiszen vágtat az inflációnk, amit a rezsicsökkentés burkában is nap, mint nap megérzünk a pénztárcánkon, s amit a forintunk és az állampapírpiacunk mutat, az mindennek nevezhető, csak épp gránitszilárdságúnak nem. S hogy hogy jutottunk ide? Nyilvánvalóan nagy volt a mellény, aminek most megisszuk a levét.

Az inflációval tankönyvszerűen az a legnagyobb baj, hogy ha elszabadul, nehéz megállítani. A félelem, hogy az árak tovább nőnek, a fogyasztás előrehozását okozza, ami újabb keresletet generálva további árfelhajtó hatást eredményez. S a szellem láthatóan kiszabadult abból a bizonyos palackból. A jegybank az alapkamatot emelő lépéseivel próbál erre reagálni, ezideig nem túl sok sikerrel. Hogy rendkívüli időket élünk, azt ennek dinamikája jól mutatja:

A kamatemelés a pénzkínálat szűkítésével rontja a részvénypiaci lehetőségeket és rontja egyúttal a kötvénypiaci értékeltségeket is, hiszen egy fix kamatozású kötvény (állampapír) csak úgy tud magasabb hozamot hozni, ha olcsóbban, azaz leértékelődve vesszük azt meg. A kötvénypiaci leértékelődés a pénztárak – mint részben, sok esetben többségében a biztonságosnak vélt állampapírokba fektető intézmények – vagyonát is leértékeli, erodálja. Ennek folyamatát szenvedjük most el sajnos ezekben az időkben. A MAX index mintegy 22%-os leértékelődésen van túl az eltelt alig több, mint fél éves időszakban:

A forintunk sem bizonyult ütésállónak ebben a környezetben, sőt ez enyhe kifejezés a látottakra. A forint úgy viselkedik mint egy kiütött bokszoló a ringben, gyakorlatilag tántorog. Ha összevetjük az árfolyam alakulását a szomszédos Közép-Kelet európai devizák árfolyamváltozásával, akkor azt is elmondhatjuk, hogy mindent nem lehet a háborúra fogni. Egy ország devizájának az elgyengülése (elgyengítése?) egyenes úton vezet az ország elszegényítéséhez. Hacsak nem mindannyian állunk be spekulánsnak.

A részvényindexek gyenge szereplése egy ilyen időszakban nem meglepő, érdekes módon az egyes benchmark elemek a saját devizájukban szinte hasonló korrekciót szenvedtek el az első féléves időszakban:

Ezen változtat érdemben a forint mélyrepülésének a hatása, hiszen a devizában denominált eszközök forintban számolt értékeltségét ez javítja:

A hazai blue-chip részvények közül az OTP mintegy felét éri, mint az év elején. A Richter és a M-Telekom közel 1/4-edét vesztette el az értékének. Egyedül a MOL az a részvény, ami emelkedni is tudott az energiapiaci anomáliáknak köszönhetően.

Ebben a környezetben a pénztár vagyona, portfoliói is szenvednek, hiszen mind részvény-, mind kötvénypiaci tekintetében negatívak a hatások. Amiben bízunk, illetve reménykedünk, hogy a magasabb kamatkörnyezetben a kötvények átárazódása után már de facto egy számottevő hozamtermelési potenciál alakult ki, illetve részvényfronton az orosz-ukrán konfliktus „kifáradása” az idő előrehaladtával remélhetőleg mégis csak bekövetkezik előbb-utóbb. S onnét kezdve megindulhat újból a részvényárakban is egy „építkezés”. Ebben bízunk, mint ahogy a teljes pénztári szféra is.

Miért hagytuk, hogy így legyen? - Pénzpiaci összefoglaló 2022. I. negyedév

Történelmi időket élünk, annyi szent. A nagy jólétünkből, a megszokott biztonságos életünkből most kezdjük lassanként felfogni, hogy valami végérvényesen megváltozott. Elmúlt, vége van. Az Ukrajna ellen immár egy hónapja elindított orosz agressziót megelőzően szinte minden szakértő azt vezette le, hogy nem lenne racionális döntés Oroszországnak megtámadnia a szomszédját, mert az ész érvek nem szólnak emellett. Mert többet veszíthet vele, mint amennyit nyerhet. Aztán megtörtént, s most a szemünk láttára elevenedik meg színesben, premier plánban, amit szerencsére mi csak olvasmányainkból, vagy a Spektrum és a National Geographics fekete-fehér felvételeiből ismerhettünk meg az ide s tova 80 éve volt szörnyűséges időkről. Azt gondoltuk, gondolhattuk, abban bíztunk, reménykedtünk, hogy ez itt a XXI. század. A facebook, a Tiktok, az influenszerek, a kriptotőzsdék, a virtuális valóság világa. S egyszercsak szembe jön velünk a történelem, hús-vér emberekkel, szenvedőkkel, menekülőkkel, az életüket féltőkkel. És kérdezzük elbizonytalanodva: miért hagytuk, hogy így legyen?

És persze félünk, mert van félnivalónk és egyébként is a bizonytalanság nem egy jó érzés. S jobb híján újfent a megmondó szakértőket hallgatjuk, akik megpróbálják megmagyarázni a megmagyarázhatatlant. Kik a tényekre szorítkozva, szakmai alapokon, tisztességgel, kik az érdekeiknek megfelelően ideológiákat gyártva, menteni a menthetőt, szánalmasan. De érdekes módon ahelyett, hogy lassanként úrrá lenne rajtunk a beletörődés, mégis egyre hiteltelenebben szűrődik át a papírtigrisek, az eddigi melldöngetők, a rezsicsökkentők hangja, s valami megmozdul bennünk, talán a genetikai kódunk, hogy nem lehetünk nem együttérzők, nem szolidárisak, nem az elesettet gyámolítói. Jelentsen bármit is az illiberális toposz.

Van az a – sajnos most kellőképpen időszerű – régi vicc, hogy a Kremlben döntés születik arról, hogy orosz delegáció indul látogatásra valamelyik baráti országba, amikoris a protokollfőnök idegesen bátorkodik megérdeklődni a Kreml urától, hogy: „Repülőgéppel megyünk Vlagyimír Vlagyimírovics, vagy tankkal?”. Bár a jó vicc ismertetőjele, hogy időtlen, ezen most nem igazán tudunk nevetni.

A szomorú valóság után a piaci történésekről:

Olvassuk, hogy a háború elindulásával szinte egyidejűleg spekulációs támadás érte a fizetőeszközünket is, aminek eredményeként néhány nap alatt megláttuk, hogy milyen az, amikor 1 euróért, több, mint 400 Ft-ot kell fizetni. Azóta a jegybank kamatemeléseinek is köszönhetően valamelyest normalizálódott a helyzet, de a háborús helyzetben továbbra sem az erő jeleit mutatja a fizetőeszközünk.

Az állampapírpiacon a kamatszint megemelkedésével párhuzamosan komoly leértékelődést láthatunk továbbra is, ez sajnos természetes egy ilyen helyzetben, Ha emelkednek a kamatok, akkor a korábbi alacsonyabb kamatra eszközölt befektetések kevesebbet érnek. Minden rosszban van valami jó, mondja a mondás, ezesetben ezen leértékelődő befektetések jövőbeli hozamtermelő képessége értelemszerűen emelkedik, ha megtartja azt lejáratig a befektető, ezesetben a pénztár.

A háború közelsége a közép-kelet-európai piacokat erőteljesebben érintette, a részvényindexek, köztük a BUX is komoly veszteségeket szenvedett el. Tehát mondhatni minden fronton kedvezőtlenek a körülmények. Sajnos ez a pénztár eredményességét is kedvezőtlenül érinti.

Hazai részvények esetében az OTP és a Richter vesztett jelentősen a korábbi értékéhez képest, MTelekom meg tudta tartani értékét, míg a MOL emelkedni is tudott az energiapiaci anomáliáknak köszönhetően.

Jelen állapot szerint 1-7 % közötti veszteséget mutatnak a portfolióink, tényleges részidőszaki hozamadatot a jogszabályi tiltás miatt nem publikálhatunk. A koronavírus enyhülésétől várt fellendülés helyett tehát most itt az újabb problémahalmaz, amin ismét csak túl kell valahogy jutnia a világnak, s nekünk is persze. Bizakodunk, hogy a háború akár a diplomáciai erőfeszítések, akár az erőforrások előbb-utóbbi kifogyása, akár a józan ész felülkerekedése folytán egy belátható időn belül mégiscsak befejeződik, s a helyzet normalizálódása a piacok normalitáshoz történő visszatérését is eredményezni fogja. Addig ennek mielőbbi bekövetkeztében bizakodunk, s tisztelgünk a bátrak, tisztelgünk a hősök előtt!

Ahol elefántok szerelmeskednek - A 2021-es év eredménye margójára

A napokban adtuk postára/küldtük meg elektronikus formában a 2021-es éves tagi számlaértesítőinket illetve a befizetésekről szóló adóigazolásainkat, melyekhez mellékelt színes tájékoztatónk szokás szerint a tavalyi év befektetési eredményeit is tartalmazzák. Ahogy az e témában negyedévente publikált cikkeinkben is leírtuk, a tavalyi év hozameredménye sajnos elmaradt a várakozásunktól. Mindamellett, hogy a részvénypiacok kifejezetten jól teljesítettek, a covid járványtól való megszabadulást mintegy megelőlegezve, a növekvő kereslet és korlátos kapacitások miatt megugró infláció a portfoliók biztonságáért felelős állampapírpiaci szegmensben komoly hozamemelkedést eredményezett, ami azzal egyenértékű, hogy magasabb hozamkörnyezetben egy korábban alacsonyabb hozam mellett megvásárolt kötvény befektetés a fix törlesztési cash-flow-ja mellett kevesebbet ér, azaz leértékelődik. Ez az átértékelési különbözet ilyenkor átértékelési veszteségként jelenik meg a pénztári portfoliókban, hiszen nekünk negyedévente a piaci helyzet szerint kell beértékelnünk az eszközeinket.

Az inflációs nyomás világméretű probléma jelenleg, ezt unortodox hazánk sem tudja/tudta megúszni, a jegybankok által az elmúlt években a gazdaság segítésére bepumpált pénzmennyiség így tankkönyvszerűen az árak emelkedését, az infláció erősödését okozta. S az inflációnak van egy nagyon rossz tulajdonsága, nevezetesen, hogyha meglódul, nehéz megállítani. A pénzpumpa-infláció harcában jelen állás szerint tehát kezd az utóbbi javára elbillenni a helyzet. S tudvalévő, hogy ahol elefántok szerelmeskednek, ott ildomos óvatosnak lenni.

A magyar állampapírpiaci indexet (ez a MAX index) tekintve az év egészében 11,3%-os értékvesztésről beszélhetünk, a hozamemelkedés ekkora veszteséget eredményezett ezen portfoliórészben. Értelemszerűen minél több ilyen elemet tart egy adott portfolió, annál jobban sújtja azt egy ilyen helyzet.

A történethez az is hozzátartozik, hogy a megelőző időszakban épp az ellenkező folyamatot éltük meg, amikor alig volt infláció, a hozamszintek lefelé ereszkedtek, fejlettebb régiókban akár a negatív tartományba is, eközben a kötvénypiaci felértékelődés pozitív hatásait élvezhettük, amit meg is szoktunk persze. Két éve, 2019-ben ugyanez a grafikon még így festett:

A tanulság könnyen levonható, a dolgok összefüggenek, s a trendek időnként megváltoznak. Befektetőként persze nagyon nehéz kellő időben meghozni a jó döntéseket, mert ha korán lépünk lehet, hogy elhamarkodjuk a döntést, ha pedig későn, akkor meg már minek. Emiatt van az, hogy az egyes befektetési stratégiák (eltérő választható portfoliók) eredményessége is időről-időre változik, s hosszútávon célszerű azokat értékelni. Ellenkező esetben könnyen abba a hibába eshetünk, hogy mindig akkor változtatunk a stratégián, kvázi utána menve a dolgoknak, amikor az már éppen hogy nem az előnyünkre, hanem a hátrányunkra történik meg.

A tavalyi évben az abszolút hozam szemléletű „R” portfoliónk tudott +elfogadható” hozamot elérni, igaz ennek a teljesítménye is elmaradt a KSH szerinti december/december alapú éves 7,4%-os inflációtól. A többi portfoliónk az állampapírpiaci átárazódást sajnos megszenvedte.

Drágán vedd az ételed! - Pénzpiaci összefoglaló 2021. IV. negyedév

Közeledik az év vége és túl vagyunk a karácsonyi ünnepeken, mindannyian a saját pénztárcánkon érezhettük, hogy szinte mindenért többet kell fizetni, mint korábban. A karácsonyi menü összeállításakor vagy többet kellett áldozni ugyanazért az ételért, mint a tavalyi évben vagy kevesebb hal jutott a halászlébe, esetleg kisebb rúd diós bejgli sült ki, mint 2020-ban, ha nem akartunk mélyebben a zsebbe nyúlni. Legjobban az élelmiszereken érezhetjük azt, hogy az infláció kitört abból a mederből, mely a magyar gazdaság számára elfogadható és melyet a Magyar Nemzeti Bank szeretne 3% körül tartani hosszútávon. Ez persze nem csak hazánkban érvényes, ugyanis a vírus miatti gazdasági leállások okán beindított jegybanki pénznyomtatások kedvező rövid távú hatásai után most szembe kell néznünk annak negatív következményeivel is. Több közgazdász már pedzegette korábban is, hogy a helikopterpénzek miatt az infláció könnyen elszabadulhat és ezt most tapasztaljuk mi is a saját bőrünkön. És hogy ez mennyire lesz tartós, arról megoszlanak a vélemények. Az viszont biztos, hogy nem egyik napról a másikra mondhatjuk újra, hogy visszatért a pénzromlás mértéke a rendes kerékvágásba.

Hogy az inflációt megfékezzék a jegybankok, kamatemeléseket hajtanak végre. Ezek a kamatemelések óhatatlanul megemelik az állampapírok hozamszintjét is, ami sajnos a meglévő állampapírok leértékelődéséhez vezet. Ez azt eredményezi, hogy a hazai állampapírokon idén csak veszteni lehetett, az időtávtól függött, hogy milyen mértékben. Az első 9 hónapban látott részvénypiaci dinamikus emelkedés ezt ellensúlyozta valamelyest, azonban a negyedik negyedévben ez is megtorpant, sőt a mikulás rally is elmaradt és helyett egy kisebb korrekciót tapasztalhattunk meg.

A szokásos piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak:

Az állampapírpiac (a portfóliók nagyobb részét kitevő vagyonelem) év eleje óta 10%-ot meghaladó leértékelődést szenvedett el, míg az éven belül lejáró papírok valamivel 0% alatt teljesítettek. A BUX index egész évben 18%-ot emelkedett, viszont a negyedik negyedévben 6%-ot esett:

A részvénypiaci indexek szinte ugyanazt a pályát futották be egész évben és év végén is ugyanott tartanak:

A forint EURO-val szemben év végére visszagyengült, a dollár esetében már szeptember óta komolyabban leértékelődött:

A hazai fizetőeszköz gyengülése USD-ban javítja ebben a devizákban denominált eszközök tárgyidőszaki forintban számolt teljesítményét, míg az EURO-s indexek esetében nincs nagy eltérés:

Idehaza a meghatározó részvények év elejéhez képest 10-20%-ot erősödtek. Volt olyan időszak is, mikor 30-40%-kal magasabban lehetett eladni egy adott papírt:

Az év utolsó napjaiban most már nincsenek nagy reményeink, hogy a pénztári portfóliók versenyben lennének az inflációval. Sőt az állampapírpiac idei teljesítménye miatt a legtöbb esetben inkább veszteséges évet zárhatunk. Ha az infláció hosszútávon nem lesz ilyen magas, akkor talán elkerülhető, hogy még drágább legyen az ételünk. Ennek reményében kívánunk pénztártagjainknak egy jobb évet!

Shakespeare-i idők, avagy Hamlet dilemmája - Pénzpiaci összefoglaló 2021. III. negyedév

Nagy tétben mernénk arra fogadni, hogy a mostani időszak nemcsak a járványkezelés nagy könyvébe fog bekerülni, de komoly fejezetet fognak neki szentelni a tőkepiacok enciklopédiájában is. Shakespeare óta tudjuk, hogy az ember eredendő problémája, hogy tele van kétellyel, dilemmával, s nagy elbizonytalanodásunkban így időről-időre újra rácsodálkozunk a világunk dolgaira. Bár az inflációs félelmek erősödése tankönyvi példák szerint alapvetően nem jó ómen a részvénypiacok számára, most köszönik szépen, fittyet sem hánynak rá, s új csúcsokról újabb csúcsokra törnek. Lufi vagy nem lufi? – adódik joggal a hamleti kérdés. A jegybankok annyi pénzt nyomtak ugyanis a pénzügyi rendszerekbe az elmúlt időszakban – elkerülendő (vagy elleplezendő?) a problémákat -, hogy a kereslet-kínálati függvény mentén teljesen helyénvaló, hogy a piacokat figyelve most a Piramis zenekar örök slágere visszhangzik a fülünkben: „Szállj, szállj, szállj fel magasra…”.

Ennek ellenpéldájaként az állampapírpiacon továbbra is tart a mélyrepülés, a hozamszint emelkedése a meglévő papírokat leértékeli. Ugyan ezek jóval biztonságosabbak, mint a korábban emlegetett részvények, azonban a folyamatos értékelés miatt ezeken is tud veszteség keletkezni. A mostani évben is ezt látjuk és mivel a nyugdíjpénztári portfóliók többségében a hosszútávú megtakarítás miatt állampapír túlsúlyosak, ezért ez erősen rontja a részvénypiacokon elért nyereséget.

A szokásos piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak:

Az állampapírpiac (a portfóliók nagyobb részét kitevő vagyonelem) év eleje óta 3-4%-ot meghaladó leértékelődést szenvedett el, a fentebb leírt folyamtok hatására. Csupán a rövid, éven belüli szegmens tudta mentesíteni magát ez alól, lévén, ebben a futamidőtartományban időről, időre lejárnak a befektetések a kialakult nyomott, alig 0% feletti hozamszinten. A BUX index június végétől újabb 10%-ot emelkedett, így egész évben 20%-ot meghaladóan teljesített ezidáig:

A BUX index a régiós részvényekkel együtt valamelyest jobban teljesít az nyugat-európai vagy amerikai indexekhez képest:

A forint árfolyama a második negyedévben komoly erősödésen van túl, a jegybank kamatemelést előrevetítő kommunikációjának is köszönhetően, ez az erősödés az EURO-nál kitartott, viszont a dollár esetében visszagyengült a 300 Ft/USD körüli szintre:

A hazai fizetőeszköz erősödése az EURO-hoz értelemszerűen mérsékeli valamelyest a kereszt devizákban denominált eszközök tárgyidőszaki forintban számolt teljesítményét, míg az USD-ban denominált MSCI indexen érdemben nem változtat:

Idehaza a meghatározó részvények mindegyike legalább 10%-ot erősödött, kiemelkedik az OTP, ami májustól elszakadt társaitól és jelenleg 33%-kal magasabb árfolyamon áll, mint év elején:

Harmadik negyedév végéhez közeledve kíváncsian várjuk, hogy mit tartogat az utolsó 3 hónap. A jegybanki kamatemelések a meglévő állampapírokra negatívan hatnak, viszont hosszabb távon magasabb kamatot vetítenek előre. A modern monetáris elmélet gyakorlatba ültetése pedig tovább fűtheti a részvénypiacokat vagy fújhatja a már így is szép nagyra nőtt luftballont.

Az infláció, mint új mumus - Pénzpiaci összefoglaló 2021.II. negyedév

Az átoltottság folyamatos emelkedésének, a már megfertőződtek immunitásának, a 3. hullám lecsengésének és valamelyest a nyári időszak beköszöntének is köszönhetően a világ – legalábbis annak járványmegelőzésben előrébb tartó része - kezd kikecmeregni a pandémiás helyzetből, amit a tőkepiacok az elmúlt időszakban masszív optimizmussal meg is előlegeztek persze, s erre most itt van egy újabb mumus, az infláció réme. Komoly vita van arról, hogy átmeneti problémáról van-e csak szó, s az újraindulásnak betudható keresleti sokk lecsengésével az infláció mértéke normál elfogadható szintre fog visszaállni, vagy tartós jelenségre kell berendezkedni, s hosszabbtávon velünk lesz a magasabb infláció. Egyre inkább ez utóbbi mellett szólnak az érvek, amit jól mutat, hogy a jegybankok a kamatemelési periódus megkezdése irányába kezdenek kommunikálni. Az USA-ból érkeztek erre utaló hírek, majd nemrégiben a magyar jegybank is ezirányba lépett, amikoris sok év után először emelte a jegybanki alapkamatot 0,6%-ról 0,9%-ra, amire a forint árfolyama csak azután nyugodott meg, hogy hasonló lépések sorozatát vizionálta kommunikációjában az MNB.

Hogy mi is a baj az inflációval? Mindaddig, amíg megmarad az egy relatíve kezelhető szinten, addig semmi, sőt még jót is tesz a gazdaságnak, az áremelkedés apránként emeli a bevételeket, köztük az állam bevételeit is, az árváltozások megalapozzák a gazdaság folyamatos átstruktúrálódását a korszerűbb termékek, megoldások irányába, a pénzromlás elvárt kamatszintet alapoz meg a hitelezés terén, stb. Akkor van gond, ha az infláció átlép egy kordában tartható mértéket, mert olyankor öngerjesztő folyamatok indulhatnak el, amit egyre nehezebb lehet monetáris eszközökkel kezelni. Az inflációtól való félelem beépül a munkaerőköltségbe, előre hozza a költéseket, s ezek egymást erősítve elszabadíthatják az árakat, ami már problémákat okozhat. Nekünk, mint nyugdíjpénztárnak az a gondunk/félelmünk az inflációval kapcsolatosan, hogy az általa kiváltott áremelkedés egyúttal a megtakarításokat is elkezdi leértékelni, hiszen a holnapi pénz kevesebbet fog érni, s ez különösen a kötvények értékeltségét rontja le. Az elmúlt években töretlen pénznyomtatás során a világban kifejezetten alacsony kamatszinteken kiépült iszonyatos méretű adósságállomány hitelezői – azaz a kötvénytulajdonosok – ily módon, az adósságok – az ő szemszögükből a követelések – elinflálódása révén fogják majd ennek az egésznek meginni a levét. A hozammal kell ez ellen védekezni, a nagyobb inflációhoz értelemszerűen nagyobb hozamelvárást párosítva, de nyilvánvalóan ennek is megvannak a maga korlátai. Úgyhogy lassanként berendezkedhetünk arra, hogy az elkövetkező időszak sem lesz kevésbé kihívásmentes, mint amit most próbálunk magunk mögött hagyni.

A szokásos piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak:

Az állampapírpiac (a portfóliók nagyobb részét kitevő vagyonelem) év eleje óta 2%-ot immár meghaladó leértékelődést szenvedett el, a fentebb leírt folyamtok hatására. Azállampapírpiac rövid, éven belüli szegmense tudta mentesíteni ez alól magát, lévén, ebben a futamidőtartományban időről, időre lejárnak a befektetések a kialakult nyomott, alig 0% feletti hozamszinten. A BUX index április végétől június közepéig 10%-nál nagyobb mértékben emelkedett, azóta ezen szint közelében állapodott meg:

Az év elejétől számítva viszonylag hasonló trendben emelkedtek a benchmarkjainkat kitevő régiós indexek, a BUX index nem lóg ki ezek közül:

A forint árfolyama a második negyedévben komoly erősödésen van túl, a jegybank kamatemelést előrevetítő kommunikációjának is köszönhetően:

A hazai fizetőeszköz erősödése értelemszerűen mérsékeli valamelyest a kereszt devizákban denominált eszközök tárgyidőszaki forintban számolt teljesítményét, így az USD-ban illetve EURO-ban denomináltakét is.

A hazai blue chip részvények mindegyike hozzájárult a BUX index teljesítményéhez, közülük is kiemelkedik az OTP tárgynegyedévi felértékelődése:

A várhatóan emelkedő hozamkörnyezetben a kötvények tankönyvszerűen kevésbé tudnak jól teljesíteni, így a jó részvénybefektetési döntések egy ilyen időszakban méginkább felértékelődnek. Vagyonkezelőinktől azt várjuk, hogy ezeket a szakmai döntéseket a mindenkori helyzethez jól alkalmazkodva hozzák meg javunkra és előnyünkre.

Nyuszi, talán beteg vagy? - Pénzpiaci összefoglaló 2021.I. negyedév

A tavalyi húsvétra megvett csokinyuszik szavatossága már rég lejárt, de úgy fest, idén megspórolhatjuk a húsvéti ezirányú kiadásainkat. Se locsolóvers, se hímestojás. Lesz mit visszahozni a hagyományőrzőknek. Mindent a COVID-helyzet határoz meg, s nem hogy a nyitáshoz nem kerültünk közelebb, de egyre szomorúbb számok szerepelnek a vírusstatisztikákban. A remény persze él, hogy hamarosan túl leszünk ezen az egészen és visszatérünk a megszokott kerékvágásba, de erre egyelőre még várnunk kell. Addig mard a maszk, marad a távolságtartás, mard a kölnivíz a locsolóban.

A piacok persze előrébb tekintenek, a tavaly év végi vakcinahírek hatására magukra is találtak, azonban amíg a járványhelyzet nem szűnik meg, addig bármikor a kifáradás jelei jelenhetnek meg ismételten a kereskedésben. A szakértők véleménye szerint egyébként az elhalasztott pénzköltés nagy felpattanást fog okozni a piacokon, amikor végre beindulhat a turizmus, a vásárlások, a fogyasztás. Ez az árak emelkedésében is meglátszik majd, aminek a jelei már most is mutatkoznak, s vélhetően ez lesz a következő nagy feladvány a jegybankoknak, az infláció kezelése a végtelenre duzzadt adóssághegyek mellett. Nem egy könnyű feladvány, szurkolunk nekik, hogy megoldják.

A szokásos piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak:

Állampapírpiac (a portfóliók nagyobb részét kitevő vagyonelem) év eleje óta -2% százalék körül áll, csak a rövid lejáratú állampapírok vannak 0% közelében. A BUX index 2-6% között mozgott, jelenleg 5%-on várja a hónap végét:

Tavalyi év végén az Egyesül Államok részvénypiaca emelkedett a legnagyobb mértékben, idén év elején inkább az európai piac talált magára. Régiónk és hazánk is 4-5% között mozog:

A forint árfolyama euróban (mely év végén igen magas volt) érdemben nem változott, a forintunk viszont 4%-ot gyengült a dollárhoz képest. Tavalyi évben (9%-os Ft gyengülés EURO-val szemben) ennek ellenkezője történt, vagyis itt az USD követi az EURO-t:

A hazai fizetőeszköz gyengülése az USA piaci eszközeit felértékeli, mivel azok USD-ban vannak meghatározva. Így ezek az eszközök már jobban teljesítenek, mint a BUX és egy szinten vannak az európai papírok értékeivel.

A hazai blue chip részvények árfolyamai a Richtert leszámítva nem változtak kiemelkedően, 2-7% közötti felértékelődés látszik. A Richter esetében egy ígéretes gyógyszerfejlesztés áll a 18%-os rendkívüli növekedés mögött:

Összességében elmondható, hogy az állampapírok veszteséges időszakát a részvény piacokon lehetett mérsékelni, de még pár nappal a negyedév vége előtt sem lehet pontosan megmondani, hogy ez mennyire sikerült. Nagy hozamokra egyik irányban (pozitív vagy negatív) sem lehet ebben a negyedében számítani.

Vakcinára hangolva - Pénzpiaci összefoglaló 2020.IV. negyedév

2020. kétséget kizáróan a koronavírus éveként fog bevonulni a történelembe, reméljük nem úgy, mint a 30 éves háború. Bár egy nehéz évet tudhatunk lassanként magunk mögött, egészségügyi szakemberek szerint összetehetjük a kezünket, hogy a COVID-19 egy olyan vírusként jelent meg a világban, amelyre a virológus minden eddigieknél gyorsabban ellenszert/oltóanyagot találtak. Megdöbbentő és egyben elszomorító a koronavírusban elhunytak száma – különösen azok számára fájdalmas ez, akik szeretteiket, ismerőseiket veszítették el –, drasztikus a gazdasági visszaesés a világban a járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések miatt, de belegondolni is rossz, hogy mi lett volna, ha a kezdeti stádiumban mért 5-10%-os halálozási ráta megmarad, amire szakértői vélemények szerint reális esély volt. Ők mondják, hogy ezt az időszakot, későbbi pandémiás helyzetek tesztüzemeként kell kezelni, mert semmi kétség, hogy nem a távoli jövőben újabb hasonló helyzetekkel kell szembenéznie az emberiségnek. Persze vírustagadók vannak, s nyilvánvalóan mindig is lesznek, de vélhetően az életösztön ezt a kérdést is majd meg fogja oldani a döntő többségünk esetében.

A pandémiás helyzet relatíve kedvezőbbé válását a gazdasági mutatók is lekövették, az év utolsó negyedévében a kedvező vakcina hírekre a részvényárfolyamok gyakorlatilag kilőttek, egy komoly rally bontakozott ki novemberben a világ pénzpiacain, ami a hozameredményekben jól visszatükröződik. Ennek kedvezett az amerikai elnökválasztás eredménye is, bár korábban sokan negatív tőkepiaci eseménynek tartották a bekövetkezett fordulatot.

Az év egészét nézve, néhány nappal az év lezárulta előtt elmondhatjuk, hogy sikerült valamennyi portfoliónkban a pozitív tartományba visszatornázni az eredményeket, ami önmagában is sikerként értékelendő egy ilyen időszakban. Nyilván volt már jobb évünk, s kacskaringós úton jutottunk el az év végéhez, de így összességében akár elégedettek is lehetünk az elért eredménnyel. A jegybanki támogató programoknak köszönhetően a kockázati éhség fennmaradt a világban, s különösen a tengerentúlon a tőzsdei mutatók új csúcsokra tudtak érni. A jövő év történéseit a járványhelyzet valamikor nyár elejére várt normalizálódása mellett nyilvánvalóan az fogja meghatározni, hogy a gazdasági aktivitásnak megelőlegezett befektetői bizalommal vajon köszönőviszonyban lesz-e a tényleges gazdasági teljesítmény. A jövő majd ezt is eldönti.

A szokásos piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak:

Állampapírpiac immár pozitív tartományba tudott kapaszkodni az egész évet figyelembe véve, azonbín a BUX még elmarad az év elejétől 10-12%-kal:

Elmondható, hogy az amerikai piac már maga mögött hagyta a márciusi zuhanás, míg az európai, közép-európai és magyar részvénypiac még csak ezen az úton halad:

A forint árfolyama az évben elvált az EURO és a USD tekintetében. Míg az EURO-hoz képest 9%-ot gyengült, addig a dollár tekintetében azonos szinten van, mint év elején. Ebben szerepet játszik, hogy a dollár az EURO-hoz képest gyengült, a USA pénzügyi politikájának következtében („pénznyomtatás”).:

A hazai fizetőeszköz gyengülése az európai piac eszközeit felértékeli, mivel azok EURO-ban vannak meghatározva. Így ezek az eszközök már jobban teljesítenek, mint a BUX. Az amerikai piac eredményén a dollár nem befolyásol:

A hazai blue chip részvények árfolyamai a Richtert leszámítva még negatív tartományban vannak, de láthatóan kapaszkodnak felfelé. Év végéig nem várható, hogy pluszba forduljanak, de jövő év elején esetleg ás papír is felzárkózhat a gyógyszergyári papír mellé. A lezárások miatt érezhetően megcsappant a kereslet az olaj iránt, amit a magyar olajvállalat is érzékel és a többi papírtól elmaradva 25-30% mínuszban tartózkodik

Összességében elmondható, hogy a pénztári szektort is érintette a koronavírus járvány, de remélhetőleg maradandó károkat nem okozott. A márciusi sokkból viszonylag hamar kezdtek helyreállni a piacok, amik a hozamokban is megmutatkoznak és - bár nem szabad elkiabálni az évet – úgy várjuk, hogy egyik portfolió egész éves hozameredménye sem fog negatív előjellel kezdődni.

Vajon nehéz őszünk lesz? - Pénzpiaci összefoglaló 2020.III. negyedév

Nem úgy tűnik, hogy maholnap lecsengene a korona vírus járvány, sőt. Immár masszívan 300 ezer körüli szinten van a napi fertőzésszám a világban, s mára már 31 millióan fertőződtek meg. Az elhunytak száma pedig közelít az 1 millió főhöz. Idehaza is romlani látszik a helyzet, a tavaszi „hullám” fertőzés számai számai eltörpülnek a mostaniakhoz képest, ami nem sok jóval kecsegtet az előttünk álló időszakra nézve.

A gazdasági helyzetet tekintve is az elbizonytalanodás jelei látszanak, nyilván minél hosszabb ideig tart ez a szájmaszkos- korlátozó intézkedéses helyzet, annál inkább terhes lesz ez a társadalom, s nem mellékesen a gazdaság számára is. A koratavaszi tőzsdei pánikhangulatból elég jól visszajöttek a piacok, de egyre kevesebben beszélnek a „V” alakú kilábalásról és újabban az a szcenárió kezd elfogadottá válni, hogy hozzávetőlegesen 2022-re fogja a világgazdaság elérni a koronavírus járvány előtti szintjét/állapotát. S ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az USA-ban esedékes a közeljövőben egy elnökválasztás, aminek az eredménye komoly befolyásoló tényezője lehet a piacoknak. Ígyhát becsüljük meg az idei termést is, mégha nem is olyan jó hangulatú az idei szüret.

A szokásos piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak:

A BUX index a júniusig tartó emelkedése után a negyedév egészében ismét az erőtlenség jeleit mutatja. Az állampapírpiac (MAX index) is megragadt a negatív tartományban az idei évet nézve:

A részvény piacokat tekintve szembeötlő, hogy a régiónk mennyire lemaradó a fejlett piacokhoz mérten. Különösen igaz ez a BUX indexre:

A forint árfolyama a június végi állapothoz képest alig változott, egy rövidke erősödés után visszatért a korábbi szintjére:

A forintban denominált részvénypiaci teljesítmények érdemben nem mutatnak mást, mint a saját devizájukban mérten, kicsit javítanak persze a forint gyengesége okán a teljesítményeken:

A hazai blue chip részvények árfolyamai a Richtert leszámítva masszívan a negatív tartományban vannak, mondhatni rosszul viselik a vírushelyzetet:

Nem tudhatjuk, hogy az ősz mit tartogat számunkra, de a vírus elleni vakcina piacra kerülése várható legkorábbi időpontját immár egyértelműen a jövő év közepére teszik, azaz hogy idén ősszel már megkezdődhessen a tömeges oltás (Oroszországot és az ő ebbéli sikerüket leszámítva) azt lassanként elfelejthetjük. Noha az idő e téren is nekünk dolgozik, azért addig is legyünk óvatosak!

Újraindítás vagy újratervezés? - Pénzpiaci összefoglaló 2020.II. negyedév

A koronavírus járvány idehaza, sőt Európában is lecsengőben van – legalábbis a számok erre engednek következtetni -, miközben a világ egyes részein még javában emelkedik a fertőzéses esetek száma. Világviszonylatban a megbetegedettek száma napokon belül átlépi a 10 millió főt, az elhunytak száma pedig közelít a félmillióhoz. A terjedés megfékezésére hozott korlátozó intézkedések súlyos sebeket ütöttek a világgazdaság teljesítményén is - s ki tudja, hogy milyen hatásokkal kell majd még szembesülnünk - így nem meglepő, hogy a döntéshozók mielőbb szerették volna/szeretnék a restart gombot megnyomni. Az újraindulás visszahozta a piacokra is az optimizmust – mi tagadás, volt is honnét -, de láthatóan nem lesz egyszerű visszatérni a korábbiakhoz, sőt számos vélemény szerint a világ már sohasem lesz olyan, mint volt a COVID-19 előtt, ami óhatatlanul újratervezést is szükségessé fog tenni az újrainduláson túl.

A magunk részéről optimisták vagyunk, s abban bízunk, hogy a kutatók előbb-utóbb megtalálják a megfelelő ellenszert a vírussal szemben, s az végérvényesen megoldja a kérdést. A világ befektetői piacain is ugyanezt az optimizmust láthatjuk, amit a jegybankok muníciós lépései nagyban felerősítettek, s így egy „V” alakú piaci mozgásra kezd hasonlítani a történet. Azért még ne zárjuk le a kérdést egy legyintéssel, mert még nincs végeredmény hirdetve az emberiség vs. az a bizonyos vuhani denevér harcában, de megint bebizonyosodni látszik, hogy pánik hangulatban nem érdemes befektetési döntést hozni, jobb a kivárás, hacsak nem épp a pánikra spekulál – bár ezt a szót mostanában már egyre félszegebben mondjuk ki - valaki.

A szokásos piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve egyre jobban festenek, aminek nagyon tudunk örülni.

A BUX index az első negyedév végén elért mélypontjáról a felét ledolgozta már a veszteségének, s az állampapírpiacon is jelentősen javult a helyzet.

A részvény piacokon hasonló folyamatokat látunk, a pozitív korrekcióban egyértelműen a fejlett régiók viszik a prímet:

A forint árfolyamáról nem állítunk nagyot azzal, ha azt mondjuk, hogy hektikus. Az első félévben 10-15%-os gyengülést is láthattunk, most épp 4,5%-os gyengülésnél tartunk:

Egy ilyen időszakban jót tesz a portfoliónak a deviza kitettség, hiszen a gyengébb forint árfolyam felerősíti a teljesítményt, vagy tompítja a negatív teljesítményt:

A hazai blue chip részvények árfolyama erősen szóródik, a vírushelyzettel való ágazati érintettségüknek megfelelően:

Összességében azt mondhatjuk, hogy a tárgynegyedév kedvezően alakult, de még odébb vagyunk attól, hogy elfejthessük az idei évet. Reméljük, hogy a második félév a további javulás jegyében fog eltelni, s a vakcina kutatók is megörvendeztetnek addigra egy jó hírrel. Addig is maradjunk egészségesek!

Csapataink harcban állnak - Pénzpiaci összefoglaló 2020. I. negyedév

Csapataink harcban állnak és egyelőre nem állunk jól. Egy negyedéve a tőzsdei árfolyamokat illetően arról írtunk, hogy „a fák nem nőnek az égig”, de hogy olyan tarvágás fog bekövetkezni hamarosan, mint amit látunk, arra azért nem fogadtunk volna. És hogy a gazdasági hanyatlás egy olyan okból fog bekövetkezni, mint amiből és ahogy – ennek intenzitásáról nem is beszélve – az minden képzeletet felülmúlt. Bár nyilván ebben a helyzetben is vannak - s az idő előrehaladtával ezek száma is exponenciálisan fog növekedni - akik most próbálják bizonyítani, hogy ők ezt előre megmondták. A pillanatnyi helyzet sajnos nem jó, sőt elszomorító, a világméretű egészségügyi járvány a gazdaságra is drasztikus hatást gyakorol, de mi bízunk benne, hogy összehangolt lépésekkel akárcsak a koronavírus felett, úgy a gazdasági problémák felett is győzedelmet aratunk mi, az emberiség. S ha majd az élet visszatér a régi megszokott medrébe, elfeledjük a pillanatnyi veszteségeinket, mint ahogy történt az legutóbb 2008-2009. időszakában is. Addig meg ha nagyon ráérünk, vigasztalódjunk az elmúlt évi hozamokkal (ide kattintva), mégha azok már múltnak is tekinthetők.

A szokásos főbb piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve sajnos nem festenek jól, a tőzsdék, nyersanyagárak, egyes devizák (s ebben a forintunk sincs elmaradásban) kártyavárként omlottak össze az elmúlt 2-3 hét során. Ami 2008—2009-ben félév alatt ment végbe, az most gyakorlatilag 1 hónapon belül lezajlott. Ebből kiindulva reméljük azt, hogy az idő előrehaladtával, a vírus elleni ellenszer megtalálásával vagy a nyájimmunitás kellő szintre emelkedésével előbb-utóbb mégiscsak a folyamat végére érünk, s onnét egy dinamikus visszarendeződést fogunk majd látni. 2009. év végére legalábbis anno ezt tapasztaltuk, hát legyen így most is!

Az árfolyammozgások dinamikáját a tőzsdei árfolyamok jól megmutatják, 25-40%-os, esetenként ennél is nagyobb árfolyamcsökkenést láthattunk a piacokon, de az állampapírpiacon is korrekció következett be.

A tőzsdék – legalábbis a benchmarkjainkba tartozóak - szinte ugyanazon intenzitással értékelődtek le néhány hét leforgása alatt, s immár elmúlt 1-3 éves teljesítményüket vesztették el:

A forint árfolyama is nyeletlen baltaként zuhant történelmi mélypontjára ebben a rövid periódusban:

A gyenge forint a külföldi piacok szempontjából bizonyos védettséget eredményezett, hiszen ez mérsékelte az áresésen elszenvedett veszteséget.

A hazai tőzsdeindex vezető papírjai teljesítményei is nagy mélységekbe estek, még ha mértékükben eltérőek is a veszteségek.

Ez az év tehát nem úgy indult, ahogy szerettük volna, az óvatosabb portfoliónk (főleg az A és valamelyest az R) kevésbé érintettek és kitettek ezeknek a piaci folyamatoknak, a többi sajnos 10%-ot meghaladó veszteséggel közelít a negyedéves fordulónaphoz. Hozzávetőlegesen tehát a tavalyi évben elért hozamot vitte el ez a rövid időszak. A jövőt illetően biztosat nem igazán lehet mondani, egyesek már azt vizionálják, hogy ez a válság a 2008-2009-esnél nagyobb lesz, mások azt mondják, hogy előbb-utóbb lecseng a járvány, avagy alábbhagy az intenzitása és utána minden visszatér a régi kerékvágásba. Mi az utóbbiban bízunk, s reméljük, hogy ez minél rövidebb idő alatt be fog következni. Miután a tőzsdék alapvetően a jövő előrevetítésére is szolgálnak, az árfolyamokban a kedvező fordulatot vélhetően már a járvány lecsengése előtt észlelni fogjuk. Egy ilyen helyzetben a kivárás lehet talán egy indokolt magatartás. Az otthon töltött kényszerpihenő időtartama alatt pedig olvassunk André Kosztolányi anekdotákat. Tanulságosak. De mindenesetre, ha tehetjük, maradjunk otthon!

Az égig érő fa története - Pénzpiaci összefoglaló 2019.IV. negyedév

Ki ne ismerné a brókerkörökben gyakran elsütött mondást, hogy a fák nem nőnek az égig. Több éve halljuk – s mi tagadás, valljuk magunk is - ezt arra való figyelmeztetésként, hogy akkora növekedést magunk mögött hagyva, mint amit az elmúlt években, sőt igazából a 2008-as pénzügyi válság után elértek a pénzügyi piacok, ideje óvatosnak lennünk. Aztán újabb és újabb csúcsokat döntenek a piacok és cáfolnak rá a múltbéli tapasztalatokból építkező előrejelzésekre. A 2019-es év is erre erősít rá, Brexit, USA-Kína kereskedelmi háború ide vagy oda. Olybá tűnhet, hogy Benedek Elek meséjét, az égig érő fa történetét sem szabad a pénzügyi szentenciák sorából kihagynunk.

A szokásos főbb piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak szerint festenek:

Az utolsó negyedévben a BUX nagyot lépett előre, történelmi csúcsára emelkedett, döntően az OTP szárnyalásának köszönhetően. A MAX index ugyanebben az időszakban már nem tudott érdemben erősödni, viszont így is egy újabb nagyon erős évet tudhat maga mögött.

Azért azt nem szabad elfelejtenünk, hogy a kamatszintnek a jelenlegi alacsony szintjéről egyre nehezebb lesz tovább csökkennie, legalábbis a racionalitás ezt diktálná, ha tekintetbe vesszük a pénzromlás (infláció) várható alakulását is. A 15 éves futamidőtartományban 2% alá is benézett a hozamszint a nyár közepén, s most is 3% alatt van. A 3 év és azalatti futamidőtartományban szinte nullára csökkent a hozamlehetőség. Részben emiatt is kénytelen a befektetők a kockázatosabb szegmensek felé fordulni, ami felhajtó erőként szolgál ezen piacok számára.

A részvény piacokat az év utolsó időszakában töretlen optimizmus jellemzi, különösen a fejlett piacok értek el kiemelkedúő teljesítményt. A BUX sokat zárkózott fel ebben az időszakban.

A forint árfolyama az év egészében nem mutat jól, a jegybank kommunikációjából úgy tűnik, hogy a fizető eszközünk felértékelődésére kevés az esély, noha javult valamit a helyzet december végére a novemberi extrém elgyengüléshez képest:

A gyengülő forintunk értelemszerűen felnagyítja a külföldi indexek forintban denominált teljesítményét, amik így közel 35%-ot nőttek az év során. Véleményünk szerint ez is egy figyelmeztető jel lehet a jövőre nézve:

A hazai tőzsdeindex vezető papírjai teljesítményei komoly eltéréseket mutatnak, egyértelműen az OTP tekinthető zászlóshajónak, s a Richter tudott még nagyot emelkedni.

A pénztárak (így a mi pénztárunk) idei eredményei várakozáson felül alakulnak, a részvényes portfolióinkban kétszámjegyű hozamokkal. De hogy a jövő hosszútávon is ugyanilyen lehetőségekkel kecsegtetne, abban egyre nagyobb a kétségünk. Bár Benedek Elek meséjén elgondolkodva nehéz itt már bármit is mondanunk.

„Maradjunk lendületben!” - Pénzpiaci összefoglaló 2019.III. negyedév

Az épp zajló önkormányzati választási kampányban úton-útfélen jön velünk szembe a kormánypárt sokatmondó „Maradjunk lendületben” plakátja, transzparense. A forint árfolyama ugyancsak lendületet vett, csak sajnos mintha fordítva ülnénk a lovon. Az elemzők eltérő álláspontot fogalmaznak meg a folyamattal kapcsolatban, vannak, akik természetesnek veszik, vannak, akik nemtetszésüket fejezik ki, de ami igazán különös, hogy a jegybank valamint a kormány részéről megszólaló illetékesek rezignáltan nyilvánítják ki, hogy nincs árfolyamcéljuk. A magunk részéről azt gondoljuk, hogy mégiscsak kérdéseket vet föl, hogy miközben szárnyal a gazdaságunk, számottevően leértékelődik a fizetőeszközünk. Akkor most hová is ez a nagy lendület?

A szokásos főbb piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak szerint festenek:

Az alacsony kamatkörnyezetben a MAX index a BUX index teljesítményét felülmúló eredményt mutat, amivel kapcsolatban elgondolkodtató, hogy világviszonylatban a kötvénymegtakarítások egyre nagyobb hányada negatív hozammal bír. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi lesz majd akkor, ha egyszer visszatérnek a dolgok a mostani extrémitásból a normál kerékvágásba? Vagy lehet, hogy lassanként a mostani állapotokat kell normálisnak tekintenünk?

A részvény piacokon továbbra is fennáll az extrém elválása a fejlett piacoknak (főleg Amerika) és a régiós indexektől.

A forint árfolyama egyértelműen komoly mélyrepülésben van, aminek ha ez tartósan így marad – ne legyen kétségünk - meglesz a reálpiaci hatása is a mindennapjainkra. Az USD árfolyamához a fizetőeszközünk március végi szintjéhez képest közel 12%-kal értékelődött le. A mostanság mindent vivő prémium állampapírok hozamlehetőségeivel kapcsolatban nem árt ezt is számításba vennünk:

Ebből logikusan következik, hogy a külföldi indexek forintban denominált teljesítménye még inkább eltéríti a piaci teljesítményeket:

A hazai tőzsdeindex vezető papírjai teljesítményei továbbra is felemás képet mutatnak az idei év távlatában.

A magunk részéről a piacok teljesítményével összességében elégedettek lehetünk, a nyugdíjpénztári megtakarítások is profitálhattak a piaci teljesítményekből. A 3. negyedév továbbra is a bátrabb célkitűzésű befektetési stratégiák előnyéről szólt, s ha visszatekintünk, immár több évre visszamenőleg elmondhatjuk, hogy a „bátraké a szerencse” időszakát éljük.

Prudenciális kérdések - Pénzpiaci összefoglaló 2019. II. negyedév

Nyugdíjpénztárunkban a felügyeleti szervünk (az MNB) a közelmúltban átfogó ellenőrzést hajtott végre, s a napokban kaptuk kézhez az erről szóló H-JÉ-IV-B-7/2019. számú határozatot, mely több ponton kifogást tett a tevékenységünket illetően. A határozat a honlapunkon elérhető, az abban foglalt kötelezéseket a megadott határidőn belül természetesen teljesíteni fogjuk, eleget téve a felügyeleti szervünk elvárásának.

Ezek között azon eddigi gyakorlatunkat is kénytelenek vagyunk feladni – az ezirányú megkifogásolás okán -, hogy negyedévről-negyedévre a fordulónap előtt tájékoztatást adjunk a honlapunkon az eziránt érdeklődést mutató tagjainknak a portfolióink pillanatnyi (=évközi) befektetési teljesítményéről, ha netalántán a portfolióváltás vagy a megtakarítás felvétele gondolatával foglalkoznának. Az MNB megállapította ugyanis, hogy a pénztárunk azzal, hogy a honlapján az „Önkéntes nyugdíjpénztár – hírek, aktualitások” menüpontban a választható portfóliókra vonatkozóan negyedéves hozamadatokat közöl(t), megsérti az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet 25. § (8) bekezdésében foglalt rendelkezést, miszerint „az egyes, egy évnél rövidebb részidőszakok (havi vagy negyedéves periódusok) hozamrátáit nem lehet sem évesíteni, sem nyilvánosságra hozni”.

A jogalkotó álláspontja szerint az az elvárt, mondhatni prudens magatartás, ha hallgatunk a dolgok állásáról. Egy befektetési témájú kérdésben ez meglehetősen bizarr gondolat, különösen választható portfóliók esetén. Egyik oldalról elvárás - és szerintünk jogos -, hogy a lehető legtöbb információt bocsássuk a tagság rendelkezésére, másik oldalról viszont ennek teljesítése kapcsán vonják felelősségre a pénztárt. Mindenesetre keressük a megoldást arra, hogy ezeket a fontos információkat mégis valahogy elérhetővé tegyük az érdeklődők számára.

A szokásos főbb piaci grafikonjaink azért közzétesszük a negyedéves fordulónaphoz közeledve az alábbiak szerint:

A MAX index és a BUX gyakorlatilag ugyanazt a teljesítményt tudja felmutatnia az elmúlt félév távlatában, ami kuriózumnak tekinthető. Az RMAX teljesítménye továbbra is alig mérhető.

A részvény piacokon érdekes kettősség alakult ki, miközben a fejlett piacok (főleg Amerika) szárnyalnak, a régiós indexek lemaradóak.

A forint árfolyama alig tér el az év eleji szintjéhez mérten:

Ebből következően a külföldi indexek forintban denominált teljesítménye érdemben nem tér el a saját devizájukban mért teljesítményükhöz képest:

A hazai tőzsdeindex vezető papírjai teljesítményei felemás képet mutatnak (igaz, itt az ez időszakban esedékes osztalékfizetést is be kell kalkulálni a valós eredménybe).

Ha a hátralévő néhány napban nem történik jelentős változás, akkor a piacok teljesítményével összességében elégedettek lehetünk. A számok ismertetése nélkül elmondhatjuk, hogy ezen időszak (nem meglepően) a bátrabb célkitűzésű befektetési stratégiáknak/portfolióknak kedvezett.

A Pmt. aktualitásai

Sokan csak most szembesülnek vele, holott az Európai Unió 4. pénzmosásról szóló irányelvének átültetése részeként Magyarország által is elfogadott „a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról” szóló 2017. évi LIII. törvény (ún. Pmt.) már 2017. június 26-a óta hatályos. Ami az ebbéli feladatokat aktuaálissá teszi az az, hogy a pénzügyi szolgáltatók illetve az Ügyfeleik 2 év „türelmi időt” kaptak az ezügyben elvégzendő ún. ügyfélazonosítási kötelezettség elvégzésére, azaz napokon belül lejár ez a türelmi idő.

Amennyiben egy banki ügyfélkapcsolat esetében nem történik ez meg, úgy az átutalási megbízások visszautasításra kerülnek, s különösen kellemetlen lehet ez egy határidős átutalási megbízás, vagy egy bankkártyás fizetési tranzakció eszközlésekor.

A pénztári szektorra (beleértve ebbe a nyugdíjpénztárakat, önsegélyező- és egészség pénztárakat) is érvényes ez azzal, hogy esetünkben már ezideig is megköveteltük a tagkjainknak történő kifizetések teljesítése feltételeként a hivatkozott jogszabály által előírt ügyfélazonosítás megtörténtét. Így ezügyben már 2017. őszén és azóta is több körben megkerestük ügyfeleinket, hogy legyenek szívesek az azonosításra kialakított nyomtatványunk szerinti adattartalomról nyilatkozatot tenni és a feltüntetett adatok valódiságtartalmát az azonosító okmányok másolatával alátámasztani. A 2017. és 2018. évről kiküldött számlaértesítőink ennek megtörténte tényét vagy hiányát tartalmazzák is az egyéb tájékoztató adatok között. Az elmúlt két évben már csak az új Pmt. szerint azonosított ügyfelek részére teljesítettünk kifizetést.

Az eljárásrendünkben tehát a közelgő határidő beköszönte nem jelent változást, az eddigi gyakorlatunk szerint követeljük meg Ügyfeleinktől a pénzügyi kifizetési tranzakció indításához az ügyfélátvilágítás/azonosítás meglétét. Az ehhez szükséges nyomtatványunk letölthető a honlapunkról is (közvetlenük innen), továbbá azonosítási procedúra tekintetében az üzleti nyitvatartási időben állunk ügyfeleink rendelkezésére.

Angolosan távozni? – 2019. I. negyedéves összefoglaló

Látva a Brexit eddigi folyamatát, talán nem ok nélkül merül fel bennünk egy jó kis epizód Mr. Bean-től. Erre aztán lehet mindent mondani, csak éppen azt nem, hogy angolosan távoznának. Ez az eddig komédiába hajló történet – ami reméljük, hogy a végén nem fordul tragédiába – mindenesetre azt mutatja, hogy a politika sokszor komoly huncutságokra képes a valós vagy vélt érdekekért. Az angolok viselkedése jó lecke lehet azoknak is, akik bőszen hangoztatják az Európán kívül is van élet frázisát. Persze hogy van, csak nem mindegy, hogy milyen. A pénzpiacokat láthatóan hidegen hagyta a korábban vészjóslóan emlegetett rendezetlen kilépés lehetőségének az erősödése, a végén majd úgyis minden megoldódik hangulat alakult ki, amit a legújabb fejlemények végülis visszaigazoltak. Vagy majd meglátjuk…

Az első negyedév a piacok erősödését mutatja – állapíthatjuk ezt meg 2 nappal a Brexit eredeti dátuma előtt. A tavalyi évben megfigyelhető piaci korrekció után ez biztatólag hathat, de azért nem árt hosszabb távon előre tekinteni, a jövő évre a recesszió beköszöntét jósolják egyre több szakértői műhelyben.

A tavalyi évi pénztári szektorális hozamadatok március közepén kerültek publikálásra, azok elérhetők az MNB oldaláról ide kattintva. A szektor adatait látva nincs miért szégyenkeznünk, noha minket is frusztrált némileg az elért eredmény.

A szokásos főbb piaci grafikonjaink a negyedéves fordulónaphoz közeledve így festenek:

Az RMAX teljesítménye nem sokat változott, de amíg az alapkamat nem emelkedik, attól a mértéktől jelentősen nem fog eltértni. A MAX és CMAX egyaránt 2% körül áll, míg a BUX index pedig 7%-os pluszt mutat az év elejéhez mérten.

A benchmark elemeinkbe tartozó részvényindexek szintén megtáltosodtak. A magyar és közép-európai részvények 5-7%-os eredményen állnak, addig a fejlett részvénypapír piacok 10% fölött tartanak. Hazai fizetőeszközben kifejezve - mivel nagy mozgás nem volt az árfolyamban - a külföldi indexek teljesítménye hasonló képet mutat, mint a saját devizájukban:

A forint árfolyama az euróhoz képest év elején erősödésnek indult, aminek a lendülete az utóbbi napokban megtört. A dollár hasonlóan, ám kisebb mértékben ugyanezt az utat járta be:

A hazai tőzsdeindex vezető papírjai többnyire erősödtek, ez alól a Richter kivételt képez. Az OTP 15%-os teljesítménye kiemelkedik, a többi fő részvény a BUX szerinti eredményt hozta:

Ha a hátralévő néhány napban nem történik jelentős változás, akkor az első negyedévi eredménnyel alapvetően elégedettek lehetünk, a magasabb kockázatvállalás újfent kifizetődő volt, mondhatni a dolgok visszatértek a normál kerékvágásba. Hogy ez a lendület az év egészében is kitartana, abban azért nem vagyunk meggyőződve.